Eladott termék visszavétele, nyilvántartása

Kérdés: Egy munkaruházati termékeket értékesítő vállalkozás elsősorban nagykertevékenységet végez, de kisker-értékesítéssel is foglalkozik. A vevő megveszi a terméket (a cipőt), majd elkezdi azt használni. Két hónap használati idő után valamilyen minőségi kifogás merül fel a vevő részéről (pl. leválik a talpa). A vevő visszaviszi a terméket a kiskeregységhez, és ott kicserélik. Készül egy helyesbítő számla az eredeti számlához kapcsolódóan, majd egy új kimenő számla a cserébe adott termékről. A nagykertevékenység keretében értékesített termékek esetében is hasonló az eljárás a kimenő számláknál, de ott előfordul, hogy a termék minőségi kifogásának megállapítása e-mailben küldött fényképek alapján valósul meg, és a hibás termékek fizikailag nem kerülnek vissza az eladóhoz. A kimenő számlák az értékesítés nettó árbevételeként vannak elszámolva ą, illetve az áfát abban az időszakban állítjuk be a bevallásba, amikor a csereügylet megvalósul, és a mínuszos bizonylat a vásárló rendelkezésére áll. A társaság a készletekről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet (fifo). Hogyan kell helyesen kezelni a készletnyilvántartásban a fenti gazdasági eseményeket és milyen áron?
Részlet a válaszából: […] Természetesen a nagyker esetében sem lehet kivétel. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapkövetelménye, hogy a gazdasági eseményekről bizonylatot kell kiállítani, a bizonylatok alapján kell könyvelni!A kiskertevékenységhez kapcsolódóan a visszavitt termék cseréje során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...kiküldetés esetén – a vonatkozó kormányrendelet szerint adható napidíjátalány 3000 forint, a kormányrendeletben meghatározott feltételekkel. Ez a napidíj-átalány igazolás nélkül a személyi jellegű egyéb költségek között elszámolható. A napi 3000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú melléklete tartalmazza a magánszemélyek adómentes bevételeit. Amennyiben ezen bevételeket a munkáltató, a vállalkozó (kifizető) juttatja a munkavállalójának, illetve más magánszemélynek, célszerű, ha ezen kifizetéseket a munkáltató, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Adómentes juttatások elszámolása

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetése terhére elnyert támogatás;– az a juttatás, amelyet a magánszemély, mint károsult, jogszabályban meghatározott feltételek szerint a munkáltatójától kap segélyként, támogatásként helyreállítás, újjáépítés céljából;– az a juttatás, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Anyagköltség tartalmáról részletesen

Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
Részlet a válaszából: […] ...milyen formában történjen, továbbá az is, hogy a vállalkozó a bekerülési értékben a vételáron túlmenően még milyen sajátos tételeket vesz számításba.Tudjuk, számviteli politikai döntés, hogy a vállalkozó a vásárolt anyagok évközi alakulásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Kilépett munkavállaló le nem adott munkaruhája

Kérdés: Cégünk étkeztetéssel foglalkozik. A konyhára belépett munkavállalók munkaruhát kapnak, amelynek a kihordási ideje 12 hónap. A munkaruhát készletre vesszük, majd a raktárból történő kiadáskor költségként számoljuk el. Ha a munkavállaló hamarabb kilép, mint ahogyan a kihordási idő lejár, a cégnek a hátramaradó időre jutó munkaruhaköltséggel meg kell-e terhelnie a munkavállalót? Mi a teendő abban az esetben, ha a munkavállalónak annyi tartozása van, hogy a munkaruha-tartozást tőle már nem lehet levonni? Kérem a könyvelési tételeket is!
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt először azt kell tisztázni, hogy az Szja-tv.1. számú mellékletének 9.2. pontja szerinti munkaruházati terméknek, illetvejogszabály által használatra előírt védőeszköznek minősül-e, és mint ilyenadómentes természetbeni juttatásnak tekintendő. A cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Természetbeni juttatás

Kérdés: A 2004. évre vonatkozó módosított Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése természetbeni juttatás d) pontjában szerepel, hogy "valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen biztosított termék vagy szolgáltatás" akkor tekinthető természetbeni juttatásnak, ha "igénybevétele minden munkavállaló számára is ténylegesen elérhető". A fentieket figyelembe véve a számla alapján kifizetésre kerülő munkaruha-térítés természetbeni juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha annak összeghatára beosztástól függően változó, vezetők és beosztottak eltérő juttatásban részesülnek. A 69. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint "a kollektív szerződésben rögzítetten" munkakör, beosztás alapján is szabályozható a juttatás mértéke. A kollektív szerződéssel nem rendelkező vállalkozásoknál ez milyen módon alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...d) pontja]. E rendelkezés alapján nemelegendő, ha a munkáltató a terméket vagy a szolgáltatást minden munkavállalójarészére azonos feltételekkel és módon biztosítja, hanem teljesülnie kell azonfeltételnek is, hogy a termék, illetve a szolgáltatás az azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Védőszemüveg juttatása

Kérdés: Cégünk a számítógépen is dolgozó munkavállalóinak védőszemüvegeket vásárolt. A keret és a lencsék szemüvegenként 16 ezer forintba kerültek. (A dioptriás szemüveget használóké természetesen többe került.) A dolgozók a védőszemüveget térítés nélkül kapták. Kérdésünk az, hogy természetbeni juttatásnak minősül-e a szemüveg – mint munkaeszköz – ingyenes biztosítása a dolgozóinknak?
Részlet a válaszából: […] ...2003. január 1-jén lép hatályba.Az előzőekben leírtakból következik, ha munkáltató szemüvegjuttatása megfelel a jogszabályi feltételeknek, azaz a munkavállaló számára szemészeti szakvizsgálat alapján kizárólagosan csak a képernyő előtti munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Ruházati költségtérítés, munkaruha-juttatás adó-, tb-terhei

Kérdés: A vállalat irodai dolgozói részére van-e lehetőség ruházati költségtérítésre vagy munkaruha-juttatásra adó- és társadalombiztosítási terhektől mentesen?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítását jelenti. Mivel az Mvt. 2. §-ának (2) bekezdése alapján a munkáltató kötelezett a biztonságos munkavégzési feltételeket biztosítani, az ehhez (tehát kizárólag a biztonságos munkakörülményekhez) térítésmentesen adott ruházat, védőital stb....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.