Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...két üzleti évet követően a nyereségből rendezik, vállalják a Ptk.-ban előírt – ezzel kapcsolatos – követelményeket. Könyvelési tételek:– a tagok által – a cégjegyzékbe történő bejegyzés előtt (a cégnyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Ügyvédi iroda megszűnése

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
Részlet a válaszából: […] ...befejezésének fordulónapjával piaci értéken kell értékelni, a könyv szerinti és a piaci érték különbözetét pedig az egyéb bevételek, illetve egyéb ráfordítások között kell kimutatni.A végelszámolást lezáró számviteli beszámolóhoz is (amelyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőke­feltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti évet követően a nyereségből rendezik, vállalják a Ptk.-ban előírt – ezzel kapcsolatos – követelményeket. Könyvelési tételek a kft.-nél:– a tagok által – a cégjegyzékbe történő bejegyzés előtt (a cégnyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...szembenikövetelés elengedése.Ide kapcsolódóan javasoljuk, hogy a magánszemélytulajdonosok az osztalékkifizetésről – az egyéb feltételek teljesülése mellettis – a számviteli beszámoló elfogadásakor csak akkor döntsenek, ha biztosítottaz osztalékkifizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Ügyvezető írásbeli nyilatkozata

Kérdés: A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy az osztalékfizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Ha a beszámoló elfogadásakor a cégnek rossz a likviditása, de a jövőben várhatóan lesz az osztalékfizetésre fedezete, akkor mit nyilatkozzon az ügyvezető? Elhatározható-e az osztalékfelvétel egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] ...a tagok javára kifizetést (ilyen az osztalék is) a társaság fennállása során kizárólag a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén teljesíthet. Osztalékfizetés esetén a Gt.-ben előírt követelmények a számviteli törvény szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.