Pótbefizetéssel történő követelés kompenzálása

Kérdés: 2020-ban a kft. tulajdonosa alapítói határozat alapján pótbefizetést hajtott végre, ezt az összeget átutalta a kft. részére. A kft. a tulajdonos cég felé szolgáltatási szerződés alapján szolgáltatást végez, amelyről számlát állít ki a tulajdonos cég felé. A kiállított számlák pénzügyi rendezését a tulajdonos pénzügyi nehézségei miatt 4 hónap elteltével sem tudta teljesíteni, emiatt az a döntés született, hogy a kft. a követelését és a tulajdonos általi pótbefizetést kompenzálással rendezi. A kompenzálásról megállapodás is született, amelyet mindkét fél aláírt és elfogadott. A pótbefizetés rendezése történhet-e kompenzáció formájában? Elég-e a kompenzációs jegyzőkönyv – amelyet mindkét fél aláírt –, vagy szükséges erről bármelyik fél részéről határozatot hozni?
Részlet a válaszából: […] ...lenne követelése, árubeszerzésből vagy kapott kölcsön miatt pedig kötelezettsége lenne a tulajdonossal szemben, ezen kötelezettség teljesítésébe számíthatná be a kft. a lejárt követelését. Természetesen, a kft. és a tulajdonosa kapcsolatában a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Tulajdonosok által átutalt pénzeszközök

Kérdés: A külföldi leányvállalatnak négy tulajdonosa van, 25-25%-kal. A tulajdonosok nyilatkozata szerint a leányvállalat nem jegyzett tőkéjébe 50 000-50 000 eurót utalnak át 2 év alatt, havi részletekben. A nyilatkozatban az is szerepel, hogy az átutalt pénzösszeggel a leányvállalat korlátlanul rendelkezhet, a tulajdonosoknak emiatt nem lehet követelésük. A havonta átutalt pénzösszeg minek minősül? A magyar tulajdonos esetében növelheti-e a befektetést? Milyen esetben lehetne az átadott pénzeszközt befektetésnek minősíteni?
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdonosok a létesítő okiratot. Ekkor döntenek a jegyzett tőke emeléséről, meghatározzák annak a mértékét, döntenek a teljesítés módjáról (euróátutalással 2 év alatt egyenlő részletekben), és arról, hogy az átutalásra kerülő euró összegéből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Tagi kölcsönnel rendelkező bt. megvásárlása

Kérdés: Jelentős összegű tagi kölcsönnel rendelkező bt.-t megvásárolhatja-e a kft.? Mindkét cég tevékenysége kereskedelem. Milyen adóvonzata van a bt.-ben, a kft.-ben, a magánszemélynél, ha a kft. csak a működése során szerzett bevételekből részletekben tudja visszafizetni a tagi kölcsönt a bt. tulajdonosának?
Részlet a válaszából: […] ...a bt. működéséért és természetesen – közvetetten – a bt.kötelezettségei (ideértve a tagi kölcsön visszafizetését is) teljesítéséért.Hogyan történhet ez?A kft. – mint korlátlan felelősségű tulajdonos – úgyirányítja a bt. gazdasági tevékenységét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Más cégnél lévő ingatlan apportálása

Kérdés: Új kft.-t szeretnénk létrehozni, abba apportként egy ingatlant bevinni, ami jelenleg egy másik kft. befektetett eszközei között szerepel, a bruttó és nettó értéke is jóval alacsonyabb piaci értékénél. A régi cégben át kell-e értékelni az ingatlant a piaci értékére? Hogyan történik a számviteli elszámolása, milyen adóvonzata van? Az apportot befogadó cégben milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni (az adott esetben az áfanélküli ellenérték egyéb bevétel). A tőkeleszállítás miatti tulajdonossalszembeni kötelezettség teljesítésébe – a Ptk. előírásai szerint – beszámíthatóa tulajdonossal szembeni követelés! Ez esetben a könyv szerinti érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Részesedés átvállalt hitelből

Kérdés: Az "A" cég 2005. évben 100 egység hitelt vett fel "B" társaságban való többségi részesedésének megszerzéséhez. 2006. évben a hitel törlesztését "B" társaság átvállalta, de a kamat és egyéb terhek nem kerültek átvállalásra. A tartozásátvállalást mindkét cég az Szt. előírásai szerint könyvelte. Az "A" cég az átvállalt hitel összegét halasztott bevételként, "B" cég halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolta. (A részesedések a banknál vannak letétben, azokhoz a hitel teljes összegének megfizetésekor lehet hozzájutni, szerződés szerint 2014. december 31-ig.) A "B" cég 20 egységet törlesztett 2007-ben, 2008-ban is 20 egységet, 2009-ben 10 egységet. A törlesztett összeggel csökkentette az elhatárolt összeget, azt rendkívüli ráfordításként számolta el, és növelte a társaságiadó-alapot. Az "A" cég nem tudta az adózás előtti eredményét csökkenteni, mivel a részesedések a könyveiből részben sem kerültek kivezetésre. "B" cégnél 2010-2014 között évenként 10-10 egység elhatárolt rendkívüli ráfordítás kerül kivezetésre, amelyek összegével – a Tao-tv. 2010. január 1-jétől hatályos elő­írásai szerint – nem kell növelnie az adózás előtti eredményét a társasági adó alapjának a megállapítása során. "A" társaságnál viszont csak akkor nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni, ha az elhatárolás 2012 után következik be. Felmerül a kérdés, 2006-ban az elhatároláskor valóban el kellett határolni az átvállalt hiteltartozást? Ha igen, akkor 2012 után – az adózási szabályok változása miatt – a feloldáskor adófizetési kötelezettség lép be? Így, ha a részesedés "A" cég könyveiből 2012 után kerül ki, akkor "A" cég rosszul jár, "B" cég viszont nem (nála nem kell növelni az adóalapot). Milyen módon mentesülhet "A" cég az adófizetési kötelezettség alól? Ha "B" cég 2012. december 31. előtt törleszt, és így "A" cég hozzájut a részesedésekhez, és azokat a könyveiből kivezetheti, akkor az elhatárolás feloldható és csökkentheti "A" cég az adó alapját? Van jó megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...alapján akkor kellmegszüntetni, amikor az átvállalt kötelezettséget (az átvállalt hiteltartozást)pénzügyileg rendezik, törlesztik a teljesítésnek megfelelő összegben. Ezenszámviteli előírások a jövőben is hatályosak, alkalmazandók, függetlenül attól,hogy a Tao-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.