6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Családi ház felújításának, karbantartásának áfája
Kérdés: A 6417-es kérdésre adott válaszuk szerint – áfa szempontjából – a karbantartást is úgy kell családi ház esetében tekinteni, mint a felújítást. A családi házban adóköteles tevékenység folyik. A következő tevékenységek áfája levonható-e, vagy karbantartásnak minősül, és nem vonható le? Csapcsere, gázkészülék javítása, égő-, lámpacsere, bojler javítása, kulcsmásolás, redőny javítása, zuhanyozó-, kádcsere?
2. cikk / 6 Saját vállalkozásban végzett beruházás
Kérdés: A 4890-es kérdés a saját vállalkozásban végzett beruházással – ezen belül elsősorban annak az áfájával – foglalkozik. Megfogalmazza az Áfa-tv.-nek azt az előírását, miszerint a bejövő számlák áfája csak a saját beruházás aktiválásakor vonható le. Az én értelmezésem a következő: a bejövő számlák áfáját az Áfa-tv. előírása szerint levontuk (vagy visszaigényeltük), az aktivált érték után az áfát a fizetendő és a visszaigényelt oldalra egyaránt beállítottuk. Kérem, tájékoztassanak, hogy a röviden leírt eljárásunk helyes-e? Mi a helyes eljárás az egyéb saját (nem lakás) beruházások esetében?
3. cikk / 6 Légkondicionáló a bérleményben
Kérdés: A kft. lakást bérel iroda céljára magánszemélytől. A kft. 2008-ban légkondicionáló berendezést vásárolt és szereltetett be a lakásba, amelyet saját beruházásként számolt el, aktivált, az időarányos értékcsökkenési leírást elszámolta, az áfát visszaigényelte. Helyes-e az elszámolás, jogos-e az áfa visszaigénylése?
4. cikk / 6 Iroda átminősítése lakássá
Kérdés: A cég új építésű házban vásárolt irodaként bejegyzett ingatlant 2000-ben. A cég székhelye is itt van. A cég az áfát a vásárláskor visszaigényelte. A cég most kéri a földhivatali átminősítést irodából lakássá, az ingatlant lakásként kívánja értékesíteni. Az áfát mikor és milyen érték után kell megfizetni? Az ingatlan értékesítése minősíthető-e első lakásértékesítésnek? A vevő szempontjából új lakásnak minősül-e az ingatlan?
5. cikk / 6 Adóval számlázott adómentes szolgáltatás
Kérdés: Az irodát a cég egy kft.-től bérli, az ingatlan azonban lakásként van az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. A bérleti díj havonta (2001 szeptemberétől) 25 százalékos áfával érkezett, melyet a bérbevevő kifizetett, és annak áfatartamát levonásba helyezte. A bérbevevőt mennyire terhelheti ebben az esetben felelősség az eladó által rosszul kiállított számla miatt, mivel az nem tárgyi adómentesen számlázta a bérleti díjat? És a jövőben hogyan kell eljárni? Vissza kell utasítani? Javíttatni kell, vagy nem lehet levonni ennek áfáját? Ha esetleg a bérlő megvenné a lakást, mire kell különösen figyelnie az adásvételnél az adókötelezettség szempontjából?
6. cikk / 6 Levonható áfa elszámolása, ha le nem vonhatóvá válik
Kérdés: Az Áfa-tv. módosításával a nem lakóingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tárgyi adómentessé vált. De az adóalany dönthetett úgy is, hogy az általános szabályok szerint adózik, azaz felszámít és visszaigényel áfát. Tevékenységei között az ingatlanhasznosítás szerepel, választását az Art. szerint legkésőbb 2004. 02. 15-ig az adóhatósághoz be kellett jelentenie. Az egyik szaklapban 2004 márciusában a következőket olvastuk: "Az az adózó, aki (amely) tudatosan vagy a meghosszabbított határidőt is lekésve ingatlan bérbeadása tekintetében 2004. évben tárgyi adómentes szolgáltatást nyújt, köteles megvizsgálni, hogy tárgyi adómentes tevékenysége okán az Áfa-tv. 39. §-a (1) és (2) bekezdésében foglalt előírások szerint áfakorrekcióra kötelezett... A konkrét esetben átfordul a korábban adóköteles tevékenység tárgyi adómentesbe annál az adóalanynál, aki bejelentés alapján nem választotta továbbra is az adókötelezettséget. Ha tehát az adóalany irodát, gazdasági épületet épített, vásárolt bérbeadás céljából, a létrehozással kapcsolatos áfát jogszerűen levonta. De mivel tevékenysége megváltozott, a változás évétől a 10 éves időtartamból még hátralévő évekre eső áfát köteles az adóbevalláson keresztül – évenkénti bontásban – visszafizetni." Nem értünk egyet azzal a kitétellel, hogy "De mivel a tevékenysége megváltozott", mert a tevékenység nem változott. Életbe léphet-e egy törvényi módosítás visszamenőleges hatállyal az adózó hátrányára? A hivatkozott szöveg összhangban van-e a hatályos előírásokkal?