9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Bérelt lakás a munkavállalóknak
Kérdés: A kft. lakásokat bérel, munkavállalóit itt helyezi el azokon a napokon, amikor munkavégzés van. A munkahely és a lakóhely távolsága, illetve a munkaidő-beosztás miatt nem megoldható a napi hazajárás. Egy-egy lakásban több munkavállaló is lakik. Tekinthető-e munkásszállásnak az ilyen lakás, akkor is, ha a munkáltató nem kér lakbért? Felmerül-e akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről adófizetési kötelezettség?
2. cikk / 9 Magyarországi cég által foglalkoztatott német állampolgár
Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?
3. cikk / 9 Betanulás költségei és azok adóterhei
Kérdés: Nyugat-dunántúli székhelyű termelő cég új gyárüzemet épít Kelet-Magyarországon. Az ott felvételre kerülő dolgozóit a székhelyen tanítja be. A betanulás helyén bérelt lakásokban helyezné el a betanulás idejére a dolgozókat. A lakásbérlettel kapcsolatban: Hogyan számolja el ezt ebben az esetben a cég, és milyen nyilvántartási kötelezettsége van a cégnek a lakásokkal kapcsolatban? Mire kell figyelnie, ha magánszemélytől béreli a szálláshelyet, illetve ha vállalkozótól vagy cégtől? A rezsit a lakásokkal kapcsolatban: villany, víz, kábelantenna, közös költség, fűtés stb. hogyan célszerű elszámolnia, mivel ezek a dolgozók kiküldetésüket töltik a betanulás időszaka alatt? Továbbá a belföldi kiküldetésre alkalmazható szabályok itt is élnek-e?
4. cikk / 9 Lakásbérleti díj elszámolása az anyacég helyett
Kérdés: Német anyacég magyar leányvállalatánál dolgoznak kiküldetésben, illetve ügyvezetői tisztségben német állampolgárok, s itt-tartózkodásuk idejére a magyar leányvállalat bérel részükre lakást, s annak díját nem terhelik át az anyacégre! Mi a helyes számviteli, illetve adózási elszámolása a kifizetett bérleti díjaknak? A magánszemélyeknél jövedelemnek számít? (Bérleti díjként elszámolható, vagy természetbeni juttatás, vagy a magánszemély bérjövedelmének minősül)?
5. cikk / 9 Lakásbérlet belföldi személynek
Kérdés: Külföldi anyavállalatnak 2 magyarországi (Budapest, vidék) leányvállalata van. Az anyavállalat utasítása szerint – a szerződésben foglaltak alapján – a budapesti leányvállalat lakást bérel egy belföldi illetékességű magánszemélynek, aki a vidéki leányvállalat alkalmazottja. 2003-ban a budapesti leányvállalat 44+11% adót fizetett a lakásbérlet után. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?
6. cikk / 9 Lakásbérlet külföldi személynek
Kérdés: A külföldi anyavállalat Magyarországra küldi a megbízottját, aki annak hazai (vidéki) leányvállalatánál dolgozik. Az anyavállalat utasítja másik (budapesti) leányvállalatát, hogy kiküldöttjének béreljen lakást, majd a bérleti díjat számlázza felé. Nemcsak a lakásbérletet fizetik ki a fenti módon, hanem a költözködés költségeit, a bérelt lakás közüzemi díjait, telefon-, internet-, szatelitköltségét, gyermeke iskoláztatását, iskolabuszt, nyelvtanulást, évenként meghatározott számú külföldi hazautazás költségét (repülőjegy, taxi), ingóságainak biztosítását. A budapesti leányvállalat 2003-ban egyszerűen továbbszámlázott szolgáltatásként kezelte a lakásbérletet, adókkal, járulékokkal nem számolt. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?
7. cikk / 9 Természetbeni juttatás: lakásbérlet, utazási költség
Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?
8. cikk / 9 Külföldi illetőségű dolgozó lakásbérlete
Kérdés: A külföldi részvételű vállalkozás a külföldi tulajdonossal munkaviszonyban lévő, a vállalkozásnál munkát végző dolgozója részére bérelt lakás természetbeni juttatásnak minősül-e, ha a vállalkozás a külföldi tulajdonos felé nem számlázza ki, vagy elismert költség, ha kiszámlázza?
9. cikk / 9 Szolgálati lakás bérleti díja
Kérdés: Szolgálati lakás bérlőjétől a közüzemi költségen felül szükséges-e bérleti díjat kérni? Ha igen, mi a bérleti díj minimális összege? Bérleti díj hiányában milyen közterhek merülnek fel?