23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Szoftverek számviteli elszámolása
Kérdés: A társaság új könyvelési szoftvert vezet be, melynek használatáért a szerződés alapján egyéves intervallumra havonta licencdíjat fizet. A szerződés évente megújításra kerül, amíg a szoftvert a társaság használja. A társaság a havonta számlázott és fizetendő licencdíjat az igénybe vett szolgáltatások között számolja el. A társaság a beszállító partnertől a szoftver bérletén túl egyéb, a bevezetéshez kapcsolódó szolgáltatásokat is igénybe vesz (például rendszer-implementáció támogatása, kezdeti paraméterezések (testre szabás), egyedi funkciók, riportok fejlesztése stb.). Elfogadott szakmai álláspontok szerint az immateriális javak (pl. szoftver) esetén is igaz, hogy a kapcsolódó beruházás jellegű tételek kimutathatók, mint bérelt eszközön végzett beruházás. Milyen ismérvek alapján, milyen körülményeket vizsgálva indokolt eldönteni, hogy mely igénybe vett szolgáltatások számolhatók el a vagyoni értékű jogok között a bérelt szoftverhez kapcsolódóan, és melyek azok, amelyeket költségként kell elszámolni?
2. cikk / 23 Játékjog megszerzéséért fizetett összeg
Kérdés: Ha egy sportoló átigazol egyik egyesületből a másikba, általában átigazolási díjat fizetnek, amivel megszerzik a sportoló játékjogát. Ezt az átigazolási díjat (megszerzett játékjogot) vagyoni értékű jogként kell kimutatni? Ennek az értékcsökkenési leírási kulcsa meg kell, hogy egyezzen a szerződés időtartamával, vagy célszerűbb a játékjogot piaci értéken kimutatni? Ha egy játékos szerződése lejáratával ingyen (átigazolási díj nélkül) kerül egyik csapattól a másikba, milyen értéken kell kimutatni a játékjogát?
3. cikk / 23 Gyógyszertörzskönyv nyilvántartása
Kérdés: Gyógyszerforgalmazással és -kereskedelemmel foglalkozó társaság rendszeresen gyógyszertörzskönyvi dokumentációt vásárol, aminek a hatósági engedélyezése (OGYÉI) után forgalmazza (forgalmazhatja) az érintett gyógyszereket. Ezeket a licenceket nem havonta, hanem a szerződésnek megfelelő ütemezésben (több lépcsőben, az utolsó részletet jellemzően a magyar törzskönyvi engedélyezés után) fizeti ki. A törzskönyveket vagyoni értékű jogként aktiválják. Ezen licencek amortizációját hogyan kell, hogyan lehet elszámolni? (Van olyan vélemény, hogy immateriális javakként, ezeknek nincs amortizációjuk.)
4. cikk / 23 Ajándékozott telek apportálása
Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
5. cikk / 23 Műemlék jellegű épületek felújítási terveinek felhasználási joga
Kérdés: Társaságunk állami tulajdonú műemlék jellegű épületek felújítását végzi, amelyhez terveket rendel meg. A vételár ezeknek a terveknek a felhasználási jogát is tartalmazza. Hogyan kezelendő a felhasználási jog ellenértéke: ingatlanérték-növelő tételként, vagyoni értékű jogként, esetleg ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként? Ez a kérdés társaságunk esetében azért is lényeges, mert a 2018. évi 134. törvény az állami tulajdonú ingatlanok esetében a szerzői jogok, illetve felhasználási jogok tekintetében is kimondja az állami tulajdonba kerülést. Ha társaságunk nem kezeli külön számviteli szempontból a felhasználási jogot (szerzői jogot), akkor milyen módon tudjuk kezelni annak átadását az állam, illetve a tulajdonosi joggyakorló részére? Véleményünk szerint tehát a felhasználási jog külön vagyoni értékű jogként kezelendő a számviteli nyilvántartásban is, hiszen ez egy forgalmi értékkel rendelkező, átruházható vagyoni értékű jognak minősül, amivel ráadásul el is kell számolnunk. Hangsúlyozom, hogy nem felhasználási díjat fizetünk a felhasználási jog jogosultjának, hanem mi leszünk a felhasználási jog jogosultjai. És véleményem szerint – mint ilyet – a számvitelben, illetve a könyvelésben is le kell követni, vagyis külön nyilvántartásba kell venni vagyoni értékű jogként (szellemi termék felhasználási joga). A kérdés még az, hogy – mivel ingatlanhoz kapcsolódó tervről beszélünk – melyik csoportban kell kimutatni: az ingatlanok között, vagy az immateriális javak között?
6. cikk / 23 Étkeztetési hálózati rendszer tervezése, jogdíja
Kérdés: Ügyfelem egy étkeztetési hálózathoz tartozó üzletet nyitott, amely kizárólag az ő termékeit értékesítheti, azokból készíthet és forgalmazhat ételeket. A bolt kialakítása az étkeztetési rendszer előírása és megrendelése szerint készült el, egy építésziroda által, amelyre az építésziroda kiszámlázott tervezést és jogdíjat az ügyfelemnek. Hogyan kell ezt könyvelni? Amennyiben immateriális javak között kell kimutatni, milyen értékcsökkenési leírást kell alkalmazni a számviteli és a társaságiadó-törvény szerint?
7. cikk / 23 Koprodukciós szerződés filmforgalmazáshoz kapcsolódóan
Kérdés: Belföldi társaság koprodukciós szerződést köt egy amerikai székhelyű filmgyártó társasággal, amely a Magyarországon forgatott filmet az Egyesült Államok területén fogja forgalmazni. A belföldi társaság 10 M Ft értékű koprodukciós hozzájárulást teljesít azzal, hogy az elkészült film forgalmazásából származó bevétel 20%-ára lehessen jogosult. A koprodukciós hozzájárulás a film gyártási költségeihez történő hozzájárulás. A belföldi társaság a hozzájárulás összegét nem kapja vissza, kizárólag a forgalmazásból származó bevétel 20%-ára jogosult. A magyar társaság által átutalt koprodukciós hozzájárulást:
- eszköz előállítására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásként, vagy
- költségráfordítás ellentételezésére adott támogatásként kell elszámolni,
- vagy olyan vagyoni értékű jogként, amely a film forgalmazási jogában szerzett 20%-os részesedést fejezi ki?
Térítés nélküli átadás esetén van-e társaságiadóalap-korrekció?
- eszköz előállítására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásként, vagy
- költségráfordítás ellentételezésére adott támogatásként kell elszámolni,
- vagy olyan vagyoni értékű jogként, amely a film forgalmazási jogában szerzett 20%-os részesedést fejezi ki?
Térítés nélküli átadás esetén van-e társaságiadóalap-korrekció?
8. cikk / 23 Haszonélvezeti jog alapítása
Kérdés: A társaság tulajdonosai a társaság könyveiben szereplő, a haszonélvezeti jogot alapító szerződésben körülírt ingatlanokra 33 évi határozott időre haszonélvezeti jogot kívánnak alapítani. A haszonélvezeti jog vételárát – a szerződés szerint – a haszonélvezeti díj évenként változó összegében kívánják meghatározni. A haszonélvezeti díj évenkénti összegét az ingatlanonkénti árbevétel és egyéb bevétel évről évre növekvő százalékában kívánják meghatározni. Helyesen járnak el?
9. cikk / 23 Szerzői jog kimutatása
Kérdés: Egyházi intézményünk felhasználási szerződést kötött digitális tananyag fejlesztésére, valamint felhasználására. A szerződés 10 év időtartamú, határozott idejű, kizárólagos felhasználási jogot enged a felhasználó egyházi intézményünknek. A szerződés szerinti szerzői jogdíj 30%-a a felhasználási jogdíj ellenértéke. A szerzői jogdíj megfizetése számla alapján történik. A teljes szerzői jogdíjat az immateriális javak vagyoni értékű jogok sorra kell könyvelni, vagy meg kell bontani 70-30 százalék arányban, és így elkülönítetten könyvelni a felhasználási díjat a vagyoni értékű jogok között?
10. cikk / 23 Tejkvótarendszer megszüntetése
Kérdés: Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet megszüntette a tejkvótarendszert. A változást a számvitelben is rendezni kell. MOSZ-hírlevél szerint 2015. évben a tejkvótával kapcsolatos vagyoni értékű jogokat a könyvekből ki kell vezetni, terven felüli értékcsökkenéssel kell rendezni, amelyet időbelileg nem lehet elhatárolni. A kivezetés tehát a 2015. évi üzleti eredményt rontja. Kérem a véleményüket a leírt elszámolással kapcsolatban. Én egyetértek a MOSZ állásfoglalásával.
