1. cikk / 11 Más ingatlanán létesített kerítés költségeinek átvállalása
Az erdőgazdálkodó, mint a terület vagyonkezelője, és a vadgazdálkodó, mint a terület haszonbérlője megállapodnak abban, hogy a vadkár ellen az erdősítést védő, azaz nem vadászati célú vadvédelmi kerítések megépítése, karbantartása, bontása az erdőgazdálkodó feladata. A kerítések fenntartásához a vadgazdálkodó éves hozzájárulási díjat fizet az erdőgazdálkodónak, az új kerítések létesítési költségének 50%-át pedig átvállalja. Az új kerítések létesítését a felek úgy számolják el, hogy a beruházás költségének 50%-át az erdőgazdálkodó átszámlázza a vadgazdálkodónak, majd 50-50%-os értéken a kerítést külön-külön eszközként nyilvántartásba veszik. Helyes ez az elszámolás? Szerepelhet-e egy kerítés egyszerre két társaság nyilvántartásában? Ha nem, akkor hogyan kellene szabályosan eljárni?
2. cikk / 11 Raktárépület felújítása támogatásból
3. cikk / 11 Szántó művelési ágú terület megtisztítása
4. cikk / 11 Őstermelő tárgyieszköz-értékesítése
5. cikk / 11 Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak
6. cikk / 11 Ültetvény felújításának kivezetése, értékesítése
7. cikk / 11 Ingatlanok fogalma
8. cikk / 11 Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá
9. cikk / 11 Ingatlan számviteli, adójogi értelmezése
10. cikk / 11 Családi gazdaság mely településen adóköteles – ipa?
1. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található.
2. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található, és a tagok kiskorú személyek (unokák).
3. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei a családi gazdaság vezetőjének állandó lakcíme szerinti településen találhatóak, azonban a tagoknak az állandó lakcíme más településen van. Ebben az esetben is felmerül, hogy a tagok felnőttek vagy kiskorúak.