Nem pénzbeli hozzájárulás cseréje

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy határozott, hogy a kft.-be az alapításkor bevitt épület helyett egy másik épületet ad át a társaságnak. Hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...vételi kérelem benyújtásáig teljes összegében a társaság rendelkezésére kell bocsátani.A hivatkozott előírások alapján a tulajdonos szándéka nem tekinthető jogszerűnek, bár megfelelő nagyságú jegyzett tőke (törzstőke) mellett megvalósítható. Hogyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Pénzbeli vagyoni hozzájárulás helyett más

Kérdés: Egyszemélyes kft. a jegyzett tőkéjének 10%-át készpénzben alapításkor teljesítette, a házipénztárba. A fennmaradó összeggel két éven belül fogja feltölteni a jegyzett tőkét. Ha az alapító okiratba azt jegyezték be, hogy készpénzben fogja teljesíteni a fennmaradó jegyzett, de be nem fizetett tőkét, ezt kiválthatja eszközapportálással is? Személygépkocsi is apportálható? Ha igen, értékbecslés szükséges, vagy elegendő az adásvételi szerződésben megjelölt eladási ár? Utóbbi esetben az áfa nélküli vagy az áfás ár vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...Az alapító okirat szerinti jegyzett tőke meghatározott hányadának készpénzben történő befizetését indokolt a társaságtól, a tulajdonostól független személlyel dokumentáltatni. Ennek bizonylata a társaság folyószámláját vezető bank jóváíró bankbizonylata,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Negatív saját tőke

Kérdés:

Külföldi tulajdonban lévő egyszemélyes kft. saját tőkéje a veszteség miatt az év végére várhatóan negatív lesz. 2015-ben a saját tőke 249 millió Ft, a jegyzett tőke 150 millió Ft, a tőketartalék 313 millió Ft, az eredménytartalék -214 millió Ft. Az I-VII. hónap alapján készített számítások szerint a saját tőke 3 millió Ft. Kell-e taggyűlést tartanunk az azonnali tőkevesztés miatt, vagy elegendő, ha két év tőkehiányát tükröző beszámoló után intézkedünk a feltőkésítésről? A veszteség miatti saját tőke rendezésére pótbefizetést lehetne előírni. A tulajdonosi kölcsön felhasználható ehhez?

Részlet a válaszából: […] ...fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette, vagy– ha a vagyona a tartozásait nem fedezi (ezekről ugyan a kérdésben nincs szó, de a tulajdonosi kölcsön léte arra utal, hogy csak a kölcsön igénybevételével tudja fizetési kötelezettségeit teljesíteni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Tőketartalék nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból

Kérdés: Újonnan alakuló egyszemélyes kft.-nek külföldi cég a tulajdonosa. Az alapító okiratban az alábbi szöveg szerepel: "A társaság törzstőkéje 3 000 000 Ft, mely teljes egészében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) áll. A törzsbetét összetétele: az apport megnevezése és értéke az XY kft.-vel (ez egy másik cég, amiben a külföldi tulajdonos a 100%-os tulajdonos) szemben fennálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256 000 chf tőke, 29 500 000 Ft tőke, 11 470 485 Ft tőke + 1 733 077 Ft kamat), amelynek értéke 119 960 000 Ft – (mínusz) 3 000 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. A tőketartalék összegét növelő apport az előbb bemutatott kölcsönkövetelés 3 000 000 forinttal csökkentett összege, azaz a 116 960 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. Kérem Önöket, hogy az alapításkor a fenti adatok alapján kontírozással adják meg a könyvelendő tételeket. Mivel csak említésre került az euróban és a CHF-ben meglévő tőketartalék, azt át kell értékelni év végén?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság rendelkezésére bocsátották, és a rendelkezésre bocsátást az előírt módon bizonyítják. Az ígéretet – még ha azt a tulajdonos az alapító okiratban tette – könyvelni nem lehet. Könyvelés tehát a tényleges rendelkezésre bocsátáskor:– ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Egyszemélyes kft.-nél pótbefizetés

Kérdés: Kérdésként merült fel, hogy egyszemélyes kft. esetében is kötelező-e a társasági szerződésbe foglalni a pótbefizetés lehetőségét? Vagy elegendő egy-egy egyedi taggyűlési határozat a pótbefizetés elrendeléséről, és az alapján el lehet számolni a pótbefizetés teljesítését lekötött tartalékként? Ez utóbbi és a pótbefizetés banki bizonylata alapján könyvelhető-e lekötött tartalékként a pótbefizetés az új Ptk. szellemében?
Részlet a válaszából: […] ...határozat és a pótbefizetés teljesítését igazoló bankbizonylat. (Nyilvánvalóan, a törvényi szabályozás abból indul ki, hogy a tulajdonos és a kft. ügyvezetője nem azonos magánszemély, a tulajdonosi funkciótól az ügyvezetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Üzletrész-ajándékozás

Kérdés:

2000-ben alakult kéttagú betéti társaság vagyoni betétje 40 E Ft volt. 2009-ben kft.-vé alakult, a jegyzett tőkét az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ra. Később az egyik tag üzletrészét a másik tag részére eladta, így jelenleg egyszemélyes kft.-ként működik. A jelenlegi tulajdonos üzletrészét felesége részére elajándékozná, emiatt az alapító okiratot módosítani kell, esedékessé válik a törzstőke 3 millió forintra emelése is, ami az eredménytartalékból történne. A jelenlegi tulajdonosnak az ajándékozás miatt keletkezik-e szja- és eho-fizetési kötelezettsége az eredménytartalékból történő emelések miatt? Az ajándékozás illetékmentes-e? (A házasságot 2008-ban kötötték és külön vagyonnal nem rendelkeznek.)

Részlet a válaszából: […] ...által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte. Ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Szakmai kiállítás utazási költsége

Kérdés: Az egyszemélyes kft. külföldi tulajdonosa vevő partnereinek képviselőit meghívja a külföldi társvállalathoz, hogy a partnerek megismerhessék a nemzetközi vállalat működését, a termékek teljes körét, a gyártási technológiát, és részt vehessenek a külföldi szakmai kiállításon. A kft. a partnerek és saját dolgozói ki- és visszautazásához buszt bérel, ennek költségei terhelik a magyar céget. A külföldi szállás és étkezés költségeit a külföldi társvállalat vállalta. A vevő partnerek az utazás költségeinek mintegy felét fizetik regisztrációs díj keretében. Az utazási költség fennmaradó része reprezentációnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A szakmai rendezvény költségei, ideértve a külföldi szakmai kiállításon való részvételt – az étkezés, a vendéglátás, a szabadidőprogramok költségei kivételével –, jellemzően olyanok, amelyek a küldő szervezet nevére szóló számla alapján a felmerülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Béren kívüli juttatás társas vállalkozásnál

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa megbízásos jogviszonyban ügyvezető is, amelyért díjazását havonta felveszi. A Tbj-tv. alapján a társas vállalkozóra vonatkozó szabályok szerint személyesen közreműködik a cégben mint művezető. Ezért a tevékenységéért nem vesz fel jövedelmet. Adható-e ezen tagnak kedvezményes étkezési utalvány?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik.A hivatkozottak összevetése alapján, ha a kft. tulajdonosa a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, ezt a személyes közreműködést a társasági szerződés rögzítette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Elszámolás a kft.-ből kilépő taggal

Kérdés: Az egyszemélyes kft.-ből kilépne a tulajdonos, és helyette belép a másik, aki szintén magánszemély. Hogyan kell a kilépett taggal a kft.-nek elszámolnia? A jegyzett tőke 500 ezer forint, az eredménytartalék a 2013. évi mérleg szerinti eredménnyel 15 570 ezer Ft. A kft. rövid lejáratú kötelezettsége 36 207 E Ft, hosszú lejáratú kötelezettsége 37 989 E Ft. Mindezt tárgyi eszközök vásárlásához vette fel.
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt tisztázni kell, hogy a tulajdonos kilépéssel vagy az üzletrész átruházásával szünteti meg tagsági jogviszonyát.Ha a tulajdonos kilépéssel szünteti meg a tagsági jogviszonyát, akkor az üzletrészét be kell vonni. Az üzletrész bevonása esetén – az új Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Különféle díjazások tagoknak – új Ptk.

Kérdés: Az új Ptk. szerint a kft. tagja nem vehet fel semmit, csak ha lesz nyeresége? Hogyan kell ezt értelmezni, a tag javára történő kifizetésekre, az osztalékra vonatkozó törvényi előírás alapján? Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a lejárulékozott összeget fel szokta venni, mint tagi jövedelmet, továbbá a székhelyen található ingatlan utáni bérleti díjat.
Részlet a válaszából: […] ...az e fejezetben foglaltaknál a tagokra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg.A kérdésből nem derül ki, hogy az egyszemélyes kft. tulajdonosa a járulékkal rendezett összeget milyen tevékenységéért veszi fel? Különösen zavaró az, hogy az így felvett összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.
1
2
3
6