Beolvadás, egymással szembeni követelés-kötelezettség

Kérdés: "A" társaság gazdasági helyzete úgy alakult, hogy főtevékenységét kénytelen volt megszüntetni. A társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az "A" társaságot átalakulással beolvasztják a "B" társaságba. A társaságok tulajdonosi szerkezete azonos. A beolvadó "A" társaságnak kölcsönkötelezettsége van "B" társaság (a beolvasztó) felé. Az "A" társaság fordulónapi beszámolójában az eredmény negatív, a vagyonmérleg-tervezet készítésekor a saját tőke szintén negatív, biztosan nem tudja a kölcsönt és annak kamatát visszafizetni. Beolvadáskor szükséges-e a követelést értékelni, kell-e értékvesztést elszámolni, illetve behajthatatlanság címén leírni, mivel a kölcsönkötelezettséget összevezetik a "B" beolvasztó társaság kölcsönkövetelésével? Keletkezik-e társaságiadó-alapot növelő tétel "B" társaságban?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés. Az új Ptk. szerint átalakulás, ha a gazdasági társaság egyetemleges jogutódlással más gazdasági társasági formát választ. Tehát a beolvadás nem tekinthető átalakulásnak. Az új Ptk. szerint egyesülés, ha két vagy több gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Közösen vásárolt eszköz nyilvántartása

Kérdés: Az egyik társaság 4 másik céggel együtt 2003-ban vásárolt egy kameraemelő állványt. Az5 cég megállapodást kötött, hogy az állványnak mindegyikük 20-20 százalékban tulajdonosa. A mi társaságunk nevére állították ki a beszerzési számlát, amelynek 20-20 százalékát társaságunk a másik 4 cég nevére továbbszámlázta. Így mind az 5 cég a teljes bekerülési érték egyötödét aktiválta, és az amortizációt is ezután számolta el. A könyvvizsgáló szerint helytelenül jártunk el. Miért?
Részlet a válaszából: […] A könyvvizsgálónak igaza van.Az Szt. 23. §-ának (1) bekezdése alapján a mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett és forgóeszközöket – a bérbe vett eszközök kivételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] A válaszban feltételezzük, hogy a devizahitelt nyújtó magánszemély az USA-ban rendelkezik illetőséggel. Az 55 százalékos részesedés alapján pedig feltételezzük, hogy többségi irányítást jelentő befolyással (az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint ötven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.