Ki nem fizetett osztalék kezelése

Kérdés: Adott egy zrt., ami korábban szövetkezeti formában működött. A tulajdonosainak száma közel 600 fő magánszemély. 2014. évtől kezdődően napjainkig, a közgyűlés határozatai alapján osztalékkifizetések történtek. A kifizetésekre végső határidőt sem az alapszabály, sem a közgyűlési határozatok nem rögzítettek. Ezen évekre vonatkozóan a számviteli nyilvántartás jelentős összegű fel nem vett osztalékkötelezettséget mutat. A 2022. év májusi közgyűlésen módosították az alapszabályt, amely az osztalék fizetését már határidőhöz kötötte. Az elmúlt éveket illetően van-e valamilyen lehetőség ezen kötelezettségek megszüntetésére?
Részlet a válaszából: […] ...osztalék felvételéről mond le. Ez igaz akkor is, ha csak néhány részvényesről van szó! A kérdező azt írja, a nagy létszámú tulajdonosi kör miatt ez megoldhatatlan (nem megoldható). A részvénykönyv rendbetétele is megköveteli ezt. Az egyéb irányú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Magánszemélyt terhelő szolgáltatás igénybevétele

Kérdés: Cégünk új munkába kezdene, de nincs áram a szükséges munkavégzéshez. Egy magánszemély üresen álló tanyájáról tudnánk használni az áramot, amiről szerződést kötnénk, és kifizetnénk az összes felhasznált mennyiséget. A kérdés az, hogy hogyan? A magánszemélynek nincs adószáma, számlát nem tud adni. A szolgáltatónál való átírás hosszú és bonyolult. Magánszemély részére a szerződés alapján kifizethető a villamos energia díja? Ha igen, a magánszemélynek nyilatkoznia kell a költségelszámolás mértékéről? Kizárólag a tényleges fogyasztás kerülne kifizetésre. Milyen megoldás lehet a problémára?
Részlet a válaszából: […] ...az árammérőt. Átmeneti megoldásként a következő javasolható.A kérdező cég kössön bérleti szerződést az üresen álló tanya tulajdonosával, mint bérbeadóval. A bérleti szerződés – az általános követelmények mellett – tartalmazzon méltányos bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Ügyvezető jogköre a felszámolási eljárásban

Kérdés: Felszámolási eljárás megkezdése esetén meddig járhat el az ügyvezető a cég ügyeiben? Amikor a bírósági döntés már megszületett, de ténylegesen a Cégközlönyben nem jelenik meg a felszámolás kezdetének időpontja? Milyen törvényi feltételek vonatkoznak az "átmeneti" időszakra? Ha a felszámolási eljárás megindult, megteheti-e a felszámoló, hogy a bankszámlákat nem íratja át, hanem az ügyvezetőnek ad utasítást a kifizetések rendezésére? A felszámolási eljárás megkezdése előtt, ha a cég (ár)bevétele megengedi a korábbi tagi kölcsön visszafizetését, akkor ezt az ügyvezető szabályosan megteheti?
Részlet a válaszából: […] ...34. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltakból kell kiindulni. Ez szerint, a felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai. A felszámolás kezdő időpontjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamata, adója

Kérdés: A külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamatának kiszámlázására negyedévenként kerül sor. Haszonhúzói nyilatkozat, illetékességi igazolás, APEH-engedély az alacsonyabb adómérték alkalmazásához rendelkezésre áll. Hogyan kell könyvelni a kamatadót, ha azt a kft. fizeti meg? Be kell-e fizetni, ha adóalap-korrekció után is negatív a kft. adóalapja?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett kamat [kivéve a Tao-tv. 15. §-ának (2) bekezdésében felsoroltakat] a külföldi adóköteles jövedelme. A kft. nem magánszemély tulajdonosától kapott kölcsöne utáni kamat nem tartozik a kivételek közé. A kamatból az adót a kft.-nek a kifizetéskor kell levonni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.