5 talált cikk az osztalék , személyi jövedelemadó , egyéni vállalkozó , vállalkozói kivét kifejezésre

Kérdés: Van egy nyereséges egyéni vállalkozás. Az adózás előtti eredményt kisvállalkozói kedvezménnyel lehetett (gyakorlatilag nullára) csökkenteni, az osztalékalap pedig a kizárólag üzleti célt szolgáló, adott évben értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszközök nettó értékével szintén nullára redukálódott. A fenti esetben tehát van nyereség, kedvezmény igénybevétele okán nem kell megfizetni a számított adót. A további években, tekintettel, hogy az ÉCS az eszközök után elszámolásra kerül, a vállalkozás cash-flow-ja még veszteség esetében is erősen pozitív, de nem jár adófizetési kötelezettséggel. Így sem vállalkozói jövedelmet, sem pedig osztalékot nem vesznek ki a vállalkozásból. Milyen módon veheti fel a vállalkozó ezt az adózott jövedelmet?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó eddig járulékfizetése után kedvezményt vehetett igénybe éves bevallásánál, személyi jövedelemadójánál. Ebben az évben ez a kedvezmény megszűnt. Zavaró az, hogy az adójóváírás a Szja-tv. 33. §-ának (1) bekezdése szerint a megszerzett bér 18%-a, az (5) bekezdése az értékhatár megállapításánál az egyéni vállalkozói kivétet és vállalkozói osztalékalapot veteti figyelembe. Vagyis járna az egyéni vállalkozónak is adójóváírás? Az Adókódex sem erre, sem a 34. § (adóterhet nem viselő járandóságok adójának levonása) értelmezésére nem ad magyarázatot.

Kérdés: Egyéni vállalkozó áttért az evára. Értelmezhető-e esetében a vállalkozói kivét? Kivét után meg kell-e fizetnie a 20 százalék szja-t? (Minimálbér esetében például 50 000 forint után.) Más van a Számviteli Levelekben, mást mond az adótörvény.

Kérdés: Táppénz esetében érvényesíthető-e a 9000 Ft adójóváírás egyéni vállalkozónál és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében, ha nem bérrel, hanem tagi kivéttel kap jövedelmet?

Kérdés: Milyen elszámolásokat von maga után az egyéni vállalkozó "átállása" az evára?