Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...tehetünk, melynek a kivitelezése a cég számára a 2018. évit meghaladó teherrel jár. Ezen javaslatunk előtt azonban tekintsük át a változásokat.A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől hatályos előírásai azokat a cégeket, amelyek munkavállalóik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Éves bérlet – kilépett a munkavállaló

Kérdés: A munkavállaló részére 2011. január hónapban éves BKV-bérletet biztosított a munkáltató. A munkavállaló március végén kilépett. A cafeteria­szabályzat alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben szűnik meg, a munkavállaló az éves cafeteriakeret időarányos részére jogosult. Amennyiben a munkavállaló az időarányos összeget meghaladóan vett igénybe cafeteriaelemet, az időarányos részen felüli összeget pénzben vissza kell térítenie. A visszatérítés milyen bizonylat alapján történjen, és hogyan kell elszámolni? Az éves BKV-bérlet után január hónapra bevallott és megfizetett személyi jövedelemadónak a visszatérítésre jutó arányos részét önellenőrzéssel visszaigényelheti-e a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az időarányos részen felüliösszeget a munkavállaló pénzben téríti meg. Ez esetben a béren kívüli juttatásnem változik (januárban volt), a munkáltatónál korábban felmerült költségekrenyújt fedezetet a munkavállaló által megfizetett összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Utazási költség elszámolása

Kérdés: Mi a helyes elszámolása a munkába járáshoz szükséges helyközi utazási bérletnek, valamint a munkavállaló által térített értékrésznek, figyelembe véve az Áfa-tv. 2003. január 1-jén hatályba lépett módosításait is?
Részlet a válaszából: […] ...meg, akkor nem ennek a megtérített összegnek a 12 százaléka volt a fizetendő összeg, hanem a teljes áfa nélküli ár 12 százaléka. Ezen változtatott az Áfa-tv. 22. §-ának (7) bekezdése szerinti előírás 2003. január 1-jétől, mely szerint nem az értékesített termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Munkába járással kapcsolatos költségtérítés

Kérdés: Keletkezik-e szja- és tb-fizetési kötelezettség a munkáltatónál, ha a vasúti, a helyi- és távolsági autóbusz-bérletek, illetve -jegyek teljes (100 százalékos) értékét – a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerinti mértékektől eltérően – megtérítjük?
Részlet a válaszából: […] ...általános szabályai szerint áfaköteles bevétel a munkáltatónál. A kért térítési díj mértékétől függően – az adólevonási jog változatlanul hagyásával – az Áfa-tv. 22. §-ának (6) bekezdése szerinti adóalap-korrekció is elvégzendő. (Erről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.