Helyreállítási költségek tűzkár esetén

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
Részlet a válaszából: […] ...teljesen használhatatlanok, nem javíthatók, akkor piaci értékükön (jellemzően hulladék-, illetve haszonanyagértéken) át kell vezetni a vásárolt készletek közé, a nettó érték és a piaci érték közötti különbözetet (a piaci értékként figyelembe vett érték nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Ki nem kelt napraforgó pótlására kapott napraforgó

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági vállalkozás. A 2019 tavaszán elvetett napraforgó-vetőmag nem kelt ki. A forgalmazó elismerte a vetőmag hibáját, ezért térítés nélkül a korábban vásárolt vetőmag helyett ugyanannyi zsák vetőmagot adott át cégünknek (az értéke kevesebb, fajtaváltozás miatt), amelynek az értékét az anyagokkal szemben könyvelnénk a 96. számlára, majd vetés után a 711/511-re. A könyvelésben a vásárolt selejtes vetőmag értékét a napraforgó költségéről [711/511.] a selejtek közé könyvelnénk át. Helyes-e ez az eljárás? Hogyan kell könyvelni az elvetett selejtes vetőmagot?
Részlet a válaszából: […] ...számlán kimutatott költséget, át kell vezetni a 792. Saját előállítású eszközök elszámolása számlára: T 792 – K 711, majd a vásárolt készletek között állományba venni: T 261 – K 792, és egyidejűleg rendezni kell az átvezetési számlákat is: T 581 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Bontásból visszanyert anyagok elszámolása

Kérdés: A mezőgazdasági főtevékenységgel bejelentett társaságnál a nagy értékű terményszárító berendezést elbontják. A bontásból származó eszközök egy részét (a nagyobb értékű berendezéseket) új szárító megvalósítása során felhasználják, más részét értékesítik, illetve hulladék vasként kerül értékesítésre. Helyesen járunk-e el, ha a nagyobb értékű berendezéseket a tárgyi eszközök közé beruházásként – az értékbecslés szerinti piaci értéken – felvesszük, majd aktiváljuk az új szárítóval? A visszanyert egyéb eszközöket, hulladék vasat készletre vesszük, és onnan szintén értékbecsléssel, piaci értéken az eladással egyidejűleg kivezetjük. Ezt követően a maradék nettó értéket terven felüli értékcsökkenésként számoljuk el. Esetleg selejtezhető a terményszárító, mivel bontásra kerül? Ez esetben nincs terven felüli értékcsökkenés.
Részlet a válaszából: […] ...azonban a bruttó értéket csökkenteni kell a visszanyert anyagok haszonanyagértékével, illetve hulladékértékével, amely értéken azokat a vásárolt készletek között kell állományba venni. Konkrétan:– a nagyobb értékű berendezéseket haszonanyagértéken (ami lehet azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Készletnyilvántartás hiányában a selejtezés elszámolása

Kérdés: Cégünk éves beszámoló készítésére kötelezett. Készletvezetési kötelezettségünk nincs. Milyen módon kell a selejtezés értékét meghatározni az év közben beszerzett és megsemmisült készletekre vonatkozóan? Úgy gondolom, mivel nincs nyilvántartási kötelezettségünk, a selejtezett készlet bekerülési (beszerzési) értéke a költségek között számolandó el.
Részlet a válaszából: […] ...sem, mert indokolatlanul csökkentené például az iparűzési adó alapját (amit akár adócsalásnak is lehet minősíteni).Az eddigiek során a vásárolt készletekről volt szó. Természetesen, ezen előírások a saját előállítású termékek értékvesztése (leértékelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.