Tehergépkocsi javítási költségeinek elszámolása

Kérdés: Tehergépkocsis árufuvarozó javítást csak számla alapján számolhat el? Állítja a vállalkozó, hogy lehet számla nélkül javítani, átalányt elszámolni! Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...megváltoztatja,bizonylatot kell kiállítani. (Ilyen gazdasági tevékenység, esemény atehergépkocsi javítása, karbantartása is.) A számviteli nyilvántartásokba csakszabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. A javítási,a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2008 márciusában jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg cégünket. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2007. évre könyveltem, mivel az korábbi éveket érint, és még a mérlegkészítés időpontja előtt ismertté vált. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2008. évre könyvelném.
Részlet a válaszából: […] ...amelynek teljesítését a vevő, a megrendelő részben vagy egészen nemismerte, nem fogadta el. Az el nem ismert ellenértéket a számviteli előírásokszerint könyvelni nem lehetett, tehát az nem szerepelhet a követelések között,azt nem lehetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Kiválás után beolvadás

Kérdés: Az A kft.-ből november 30-án kiválással létrejött a B kft. A cégbejegyzés dátuma december 21. Ezt követően A kft. beolvad a C kft.-be. Van-e törvényi akadálya annak, hogy a két átalakulás egy napon jöjjön létre? A kiválással létrejövő B kft. mikor, milyen hatállyal kapja meg az adószámát? November 30-án B kft. adóalanynak minősül-e, végezhet-e adóköteles tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...ismertetjük.A gazdasági társaságok átalakulásával kapcsolatos jogielőírásokat a Gt. 65-87. §-ai, a cégtörvény 57-61. §-ai, a számvitelielőírásokat pedig az Szt. 136-144. §-ai tartalmaznak. Kiválás esetén új társaság jön létre (a kérdés szerint a Bkft.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Cukorrépa-termesztés megszüntetésének támogatása

Kérdés: Egy, a cukorrépa-termesztést is integráló mezőgazdasági vállalkozás – a térségben lévő cukorgyár bezárása miatt – 2007. évben felhagyott a cukorrépa-termesztéssel, és termelési kvótájáról is lemondott. Az MVH-tól szerkezetátalakítási támogatási határozatot kapott 2008. januári keltezéssel. A vállalkozás mérlegkészítési időpontja április 30. A határozatban a támogatás összege euróban van számszerűsítve, azonban a kifizetési árfolyamot nem tartalmazza, erről az MVH külön határozatot fog kiállítani a későbbiekben. A határozat szerint a támogatás mértékét "a 2007/2008. évi lemondás után" állapították meg, melynek a kifizetésére 2008 júniusában és 2009 februárjában kerül sor, két részletben. A támogatás elszámolása az alábbi számviteli kérdéseket veti fel: 1. Melyik évre, illetve évekre kell elszámolni egyéb bevételként a kapott támogatást? 2. Amennyiben a támogatás összege a mérlegkészítés időpontjáig csak euróban áll rendelkezésre, a 2007. évre elszámolandó támogatást milyen árfolyamon kell a beszámolóba beállítani, s majd a tényleges árfolyam birtokában hogyan kell eljárni az árfolyam-különbözetek elszámolását illetően? 3. A vállalkozás a szerkezetátalakítás érdekében a 2007-2009-es években több, a növénytermesztéshez kapcsolódó gépi, valamint állattenyésztési beruházás megvalósítását tervezi. Van-e lehetőség a "cukorrépa-termesztés megszűnése miatt" kapott szerkezetátalakítási támogatásnak – az éves beruházási (üzembe helyezési) költségek 2007. évi ténylegesen megvalósított és 2008-2009. évi tervezett összegéig – évek között történő időbeli elhatárolására, majd az amortizációs költségekkel arányos összegben történő feloldására?
Részlet a válaszából: […] ...határozat a támogatásösszegét euróban számszerűsíti, annak forintösszegét a 2007-es üzleti évmérlegfordulónapjának érvényes – a számviteli politikájában meghatározott -devizaárfolyamon kell meghatározni. Ha a támogatás forintban kifizetett összegeeltér a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Közvilágítás-beruházás térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. központi telepe bejáratának átalakítását az illetékes kht. a közvilágítás elkészítéséhez kötötte. A kht. a régi épület bővítésének használatbavételi engedélyét nem adta meg, amíg a közvilágítást el nem készítettük. A közvilágítás költsége 4400 E Ft + áfa. Az APEH tájékoztatója szerint a közvilágítás nem szolgálja az adóköteles bevételszerző tevékenységet, ezért az áfa nem vonható le, a térítés nélküli átadást nem terheli áfa, és az átadónak nincs számlázási kötelezettsége. Az átadott villanyhálózatot további 16 százalék társasági adó és 4 százalék különadó is terheli. Az ingyenes átadás más szolgáltató jogtalan vagyonnövekedését és gazdagodását idézi elő. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...és amikor kész, akkor nemeladja a kht.-nek (az üzemeltetőnek), hanem térítés nélkül átadja azt, atérítés nélküli átadás számviteli és adózási előírásai alkalmazásával.Egy adott ügyletet – adózási szempontból is – nem a forma,hanem a tartalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Biztonsági őrzéshez szükséges eszközök

Kérdés: Cégünk biztonsági őrzéssel, valamint vagyonvédelmi berendezések ügyfelek részére történő beszerzésével, beszerelésével és működtetésével is foglalkozik. Őrzési pályázatot – több esetben – akkor tudunk nyerni, ha az élőerős őrzés mellett vállaljuk, hogy biztonságtechnikai eszközöket is beépítünk az őrzendő objektumba a saját költségünkre. A megbízó ingatlanján beépített eszközök a megbízás lejárta után a megbízónál maradnak. Ez a szerződésben is rögzítésre kerül. Hogyan történjen a számlázás? Csak a szolgáltatást vagy az eszközöket is számlázni kell? Az eszközöket hol kell aktiválni? Hogyan számolja el partnerünk az általa kiállított biztonsági szolgáltatásról szóló számlát? Hogyan kerülnek át a beépített eszközök a megbízó könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli átadás/átvétel szabályai szerint kell a megbízónak a fentiekbenmár ismertetett módon és következményekkel átadni. A számviteli és az adózásielőírások szerint nullára leírt biztonságtechnikai eszközöket is a térítésnélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Bérbe vett személygépkocsival kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A belföldi gazdasági társaság bérleti szerződést kötött a németországi székhelyű, német adószámú GmbH-val egy BMV X 5-ös személygépkocsi bérletére. A szerződésben rögzítésre került, hogy a jármű a bérbeadó tulajdonát képezi, a bérbevevő nem jogosult magát a forgalmi engedélybe sem üzemben tartóként, sem használóként bejegyeztetni. A bérleti jogviszony 2007. 10. 25-től határozatlan ideig tart. A gépkocsi használata során felmerült költségek a bérbevevőt terhelik. Kérdéseink: 1. A szerződés alapján bérletnek minősül-e, vagy valamilyen lízingszerződés? 2. A német bérbeadó a számlát nettó + MwSt, összesen bruttó összegről állította ki. Mi a bruttó összeget könyveltük bérleti díjként. Az áthárított adó visszatérítését külön eljárás keretében kértük az adóhatóságtól. Helyesen jártunk el? 3. Az első, emelt összegű bérleti díjat el lehet-e számolni teljes egészében 2007. évi költségként, vagy meg kell osztani? Hány évre? 4. A bérelt személygépkocsi által megtett utakról útnyilvántartást vezetünk. Ha esetenként a cég alkalmazottai vagy tulajdonosai saját célra használják, a megtett km-ekre eső, az APEH által közzétett üzemanyagárral + km-ként 9 Ft-tal számolva áfás számlát állítunk ki részükre. A társaság székhelyén senki nem lakik, ott csak az iroda van. Ezzel mentesülünk a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...a gépkocsi beszerzési ára és a havi törlesztőösszegek közöttiviszonyból lehet erre következtetni.Így az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekébena 2007. évben elszámolt első bérleti díjat – véleményünk szerint legalább 5évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Otthoni internethasználat térítése

Kérdés: Cégünk azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkakörükből kifolyólag szükségük van az otthoni internethasználatra, megtéríti a költségeit. Hogyan lehet elszámolni ezeket a költségeket? Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a juttatáshoz? Természetbeni juttatásnak minősül-e, illetve adó- és járulékköteles-e?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az adóköteles internethasználatmunkáltatót terhelő költségeit a személyi jellegű egyéb kifizetések között kellelszámolni. A számviteli elszámolás bizonylata a munkáltató nevére szólószámla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Elhatárolt bevételek, ráfordítások áfája

Kérdés: Hogyan kell könyvelni az elhatárolt bevételek, ráfordítások áfáját? Ha a 2008-ban kiállított költségszámla teljesítési dátuma 2007., az áfát a 2007. évi áfabevallásba beállítom? A könyvelésben elhatárolom a költséggel együtt?
Részlet a válaszából: […] ...Az azonban fel sem merülhet,hogy az előzetesen felszámított áfa, illetve a fizetendő áfa időbelilegelhatárolásra kerüljön. Amennyiben a számviteli törvény (a szerződés) szerintiteljesítés időpontja nem ugyanazon üzleti éven belül van az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Anyagköltségnek minősül-e a víz-, gáz-, az áramdíj?

Kérdés: Szeretnék választ kapni arra, mondhatja-e az önkormányzat azt, hogy nem ismeri el anyagköltségként a víz-, a gáz-, az áramdíjat? Eddig anyagköltségként számoltuk el. Az önkormányzat azonban az egyik ellenőrzés során arra hivatkozott, hogy a helyiadó-törvényben lévő anyagköltség fogalmának nem felel meg a víz-, a gáz-, az áramdíj.
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 52. §-ának 37. pontja szerint anyagköltség a kettőskönyvvitelt vezető vállalkozások esetében – a számviteli törvény szerint -anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) érték.Az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján anyagköltségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.
1
243
244
245
369