Kft. által adható kölcsön

Kérdés: A kft. milyen feltételekkel és milyen határidővel adhat kölcsönt tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerint pénzügyi szolgáltatás hitel és pénzkölcsön nyújtása, amelyet üzletszerűen csak engedéllyel lehet végezni. Ez azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Kapott előleg – kiva

Kérdés: Katv.-adóalany az adó és az adóelőleg számításánál figyelembe veheti-e korrekciós tételként a vevőtől kapott előleget? A törvény csak a kölcsönt, hitelt említi, az előleget nem. Véleményem szerint, mivel még teljesítés nem történt, a jóváírás időszakában csökkentő, a szerződés szerinti teljesítés napján növelő tételként kellene figyelembe venni.
Részlet a válaszából: […] ...20. §-ának (4)-(5) bekezdésében valóban a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő, csökkentő tételek között a hitel vagy kölcsön nyújtása, illetve a hitel vagy kölcsön felvétele, valamint az elszámolásra kiadott elő­leg kifizetése, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Veszteséges kft. vagyonvesztésének rendezése

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Hosszabb ideje veszteséges. A jegyzett tőke 3 M Ft, az eredménytartalék -(mínusz) 16 M Ft. A tagok eddig 12 M Ft tagi kölcsönt fektettek be a társaságba. Járható út-e, hogy a tagi kölcsönt a társaság taggyűlési döntéssel apportként beviszi: 0,5 M Ft-ot a jegyzett tőkébe, 11,5 M Ft-ot a tőketartalékba? A megmaradt 4,5 M Ft tőkevesztést tagi kölcsönként vinnénk be a tőketartalékba. A társaságnak van 5 M Ft összegű kölcsöntartozása egy kft. felé. Megoldást jelentene-e, ha ez az összeg apportként lenne a társaságba bevonva? Van-e jobb megoldás? A jegyzett tőke leszállítását, majd felemelését valószínűleg két lépésben kellene elvégezni.
Részlet a válaszából: […] ...előírása nem zárja ki a nem pénzbeli hozzájárulások közül a társaság tulajdonosainak a társasággal szembeni, a tulajdonosi hitel (tagi kölcsön) nyújtása miatti követelését. Így a tagi kölcsönt nem a társaság, hanem a magánszemély tulajdonosok apportálják a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Gépjármű-gumiköpeny beszerzése

Kérdés: Tehergépjármű-kölcsönzéssel foglalkozunk. Ez évben ötmillió forint értékű gumiköpenyt vásároltunk. Könyvelhetem ezt költségként?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem.A tehergépjárművek gumiköpenyeinek cseréje a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, és ennek értéke magában foglalja mind a gumiköpeny értékét, mind a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Közhasznú nonprofit kft. kölcsöne

Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. ("A") adhat-e kölcsönt kamatmentesen egy másik közhasznú nonprofit kft.-nek ("B"), amelyben mértékadó befolyással rendelkezik? "A" korábban is nyújtott kölcsönt "B"-nek, de akkor nem kamatmentesen. "A" mindkét kölcsönt "B" cél szerinti tevékenységének biztosítása érdekében nyújtotta. A nyújtott kölcsön tekinthető-e cél szerinti tevékenységnek? A kamatmentesen adott kölcsön kalkulált piaci kamatával meg kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...is, mint a piaci kamat. Így az alacsonyabb mértékű kamat akár nulla százalék is lehet, azaz nincs akadálya annak, hogy "A" kamatmentes kölcsönt nyújtson "B"-nek, természetesen kölcsönszerződéssel alátámasztottan.A kérdés szerint "A" és "B" a Tao-tv. szerint nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Elengedett követelés, kötelezettség

Kérdés: Ha két kapcsolt vállalkozás között van követelés, de az egyik kapcsolódó vállalkozás nem tudja visszafizetni a kötelezettségét, mert nagyberuházást hajtott végre, és nincs lehetősége a kölcsönök visszafizetésére, ezért elengedjük neki követelésünket, akkor milyen adóvonzatai vannak a két vállalkozásnak az Szt. és Tao-tv. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...és a kötelezettséget alapítványnak, társadalmi szervezetnek, köztestületnek, egyháznak, lakásszövetkezetnek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak és ellenőrzött külföldi társaságnak nem minősülő adózó vagy magánszemély engedte el....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe

Kérdés: Az Szt. 43. §-a (3) bekezdésének utolsó mondatához kapcsolódik a kérdés. A fióktelep működése folyamatosan veszteséges volt, ezért a külföldi vállalkozás minden évben kölcsönt nyújtott euróban, amelyre kamatot számítottak fel 2012. második félévéig. A fióktelep a kapott kölcsönt és annak kamatát rövid lejáratú kötelezettségként tartotta nyilván, azok kiegyenlítése éven belül és az után sem történt meg. A könyvvezetés forintban történik, az év végi értékelés során az árfolyam-különbözetet jellegének megfelelően számoljuk el. A fióktelepnek nincs nyitott követelése a külföldi vállalkozással szemben. A hivatkozott rendelkezés értelmében a rövid lejáratú kötelezettségként nyilvántartott éven túli kötelezettséget el kell számolni év végén?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válasz az, hogy nem kell elszámolni!Az Szt. 43. §-ának (3) bekezdése valójában azt szabályozza, amikor a fióktelepet érintő ügyletek (követelések, kötelezettségek) pénzügyi rendezés nélkül, gyakorlatilag beszámítással rendeződnek. Mivel ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Követeléselengedés, végleges pénzeszközátadás

Kérdés: Kapcsolt vállalkozások között az egyik cég a másik cég javára le akar mondani a kölcsön visszafizetéséről. Úgy értesültem, hogy társasági adó szempontjából az egyiknél adóalap-növelő tétel, a másik cégnél csökkenti az adóalapot. Melyik módozat nem ad a NAV számára téves értelmezést, a kölcsönről való lemondás vagy a pénzeszköz átadása?
Részlet a válaszából: […] Követelés elengedése miatt 2010-től az adós nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az elszámolt bevétellel, illetve a követelést elengedőnek nem kell növelnie az eredményt az elszámolt ráfordítással. Ez alól kivétel:– ha kapcsolt vállalkozás tartozásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Magánszemély által végzett felújítás

Kérdés: A kft. tulajdonában áll egy leromlott állapotú lakóingatlan. A kft. felújításra forrásokkal nem rendelkezik, banki hitelt nem kap. Bérbe­adással tudná hasznosítani. A bérlő egy magánszemély lenne, aki a bérleti díj elengedése fejében saját erőből vállalná az ingatlan felújítását. A magánszemély a felújítás költségeiről nem tud számlát kiállítani. Szerződés alapján lehet-e a felújítás költségeit aktiválni, a magánszeméllyel szembeni kötelezettségként előírni, illetve a kiállításra kerülő bérleti díjról szóló számlákat ezen kötelezettséggel kompenzálni? Vagy a magánszemélynek kölcsönszerződéssel kell a kft. rendelkezésére bocsátani a felújítás költségeinek a fedezetét?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség helyébe a magánszeméllyel szembeni kötelezettség lép. Ez a kötelezettség a már említett megállapodáshoz kapcsolódó kölcsönszerződésen alapul. A bérleti díj számlázása után a kft.-nél kimutatott követelés lesz az, amit a magánszeméllyel szembeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Elengedett követelés a Tao-tv.-ben

Kérdés: X kft. 50%-ban tulajdonosa Y romániai kft.-nek. X kft. 2008 óta a tevékenység beindításához rendszeresen (utoljára 2010-ben) tagi kölcsönt nyújtott Y kft.-nek. A kölcsön visszafizetésére nincs remény, így azt X kft. el kívánja engedni. Milyen Tao-vonzata lesz ennek a műveletnek 2012-ben?
Részlet a válaszából: […] A társaságiadó-alapot és ezáltal az adókötelezettséget érintő hatáshoz először azt kell megállapítani, hogy X kft. és Y kft. kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a Tao-tv. alapján vagy sem. A kérdésben szereplő információ ehhez nem elegendő. Akkor áll fenn ugyanis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.
1
27
28
29
67