Keresés eredménye

2395 találat a megadott szamviteli szabadszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket megjelenítettük. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
301. találat: Külföldi kiküldetés napidíja
A 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet rendelkezik a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről. Tagi jogviszonyban lévő tulajdonos végzi a külföldi fuvarozást. Tagi jogviszonyban is jár a napi 40 eurónak megfelelő összeg adómentesen? A tulajdonos nem vesz fel előleget, így a napidíj összegét mindig a hó végén, a tagi kivéttel együtt kapja meg, a bérfeladásba könyvelve: T 551 - K 471, T 471 - K 381.
A 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §-a szerint az Szja-tv. 3. számú melléklete II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezete 7. pont a) alpontja szerinti költség a nemzetközi közúti fuvarozásban és...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2013. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5906
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
302. találat: Cseretermék költségeinek elszámolása
Cégünk által értékesített saját gyártású termékét a vevő később megreklamálja. A reklamációt - hibás teljesítés miatt - sokszor minőségi cserével rendezzük. A minőségi csere során a cseretermék önköltsége ebben az esetben is az értékesítés közvetlen költségei közé kerül, vagy egyéb, illetve rendkívüli ráfordítás?
A rövid válasz az, hogy egyik sem.A vállalkozási tevékenység velejárója, sajnos, hogy vannak olyan saját előállítású termékek, amelyeket a vevők nem fogadnak el, ezért reklamálnak. Megoldás lehet egyrészt a termék elfogadható...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2013. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5901
Kapcsolódó tárgyszavak:
303. találat: Céltartalék ki nem vett szabadságra
Vállalkozásunk eltérő üzleti évet választott. Az üzleti év mérlegfordulónapja: szeptember 30. A gazdálkodás velejárója, hogy a dolgozóknak lehet ki nem vett időarányos szabadságuk bármely hónap végén, így a mérlegforduló napján is. A szabadságokat a naptári év végéig kiadjuk. Jelenleg vállalkozásunk az időarányosan ki nem vett szabadságra elhatárolást készít, az összemérés elvének megfelelően. Az elhatárolással biztosítjuk, hogy a "szabadságok" értéke azon időszakra kerüljön elszámolásra, amely időszakban a munkavállaló által termelt hozamok keletkeznek. 2006-ban a SzAKmában megjelent cikk a ki nem vett szabadságok miatti céltartalékképzés szükségessége mellett érvel. Egyetértenek-e az elhatárolás képzésére vonatkozó gyakorlatunkkal, illetve mi a véleményük az idézett cikk indoklásával kapcsolatosan?
Az Szt. 44. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást kell passzív időbeli elhatárolásként kimutatni, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2013. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5898
Kapcsolódó tárgyszavak:
304. találat: Uniós pályázat előlege
Cégünk 2013-ban uniós forrásból finanszírozott pályázatot nyert dolgozóink oktatására. Élni kívántunk az előlegfizetés lehetőségével. Hogyan könyvelem az előleget? Előlegként, majd és amikor a teljes összeget megkapjuk, akkor adóalapot nem növelő bevételeink közé?
A számviteli szabályok szerint a bármilyen címen kapott előleget előlegként kell könyvelni (T 384 - K 453), még az uniós forrásból kapottat is.A pályázathoz kapcsolódó szerződésben (megállapodásban) meg kell határozni, hogy...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2013. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5897
Kapcsolódó tárgyszavak:
305. találat: Osztalékfizetés zrt.-nél
A zrt. tulajdonosa a 2012. évi adózott eredményt és az előző évek eredménytartalékát szeretné ez évben osztalékként kivenni. A saját tőke nem csökken a jegyzett tőke alá. A Cégbíróság felé van-e bármilyen bejelentési kötelezettsége cégünknek (mint a kft.-nél)?
A Gt. a társasági vagyon védelme vonatkozásában eltérően rendelkezik a kft.-nél, illetve a részvénytársaságnál.A Gt. 219. §-ának (2) bekezdése alapján az alapszabály előírhatja (tehát nem kötelező), hogy az...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2013. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5896
Kapcsolódó tárgyszavak:
306. találat: Késedelmi kamat könyvelése
Társasházunk gépi programmal könyvel. A program által készített mérlegben a követelések megbontva szerepelnek: közösköltség-tartozás, ez bontódik jelzáloggal terhelt és nem terhelt tartozásra, késedelmikamat-tartozásra. Véleményem szerint a késedelmi kamat nem kerülhet be a követelések közé.
Egyetértünk véleményével. Az Szt. 77. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az egyéb bevételek között kell elszámolni a kapott késedelmi kamatok összegét, amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgy­évet megelőző üzleti...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2013. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5895
Kapcsolódó tárgyszavak:
307. találat: Nullára leírt tárgyi eszközök nyilvántartása
Több éve nullára leírt tárgyi eszközöket selejtezünk (veszélyeshulladék-lerakó helyre szállítjuk el), de hulladékértékük nincs. A tárgyieszköz-nyilvántartásból kivezettük. Az analitikából is kitörölhetők ezek az eszközök? A leltári szám évet is tartalmazó, évente folyamatosan növekvő sorszám. Ha ebből kitörlöm, nem lesz folyamatos a nyilvántartás (nagyon sok nulla értékű, kivezetett eszköz van az analitikában).
A tárgyi eszközöket a főkönyvi nyilvántartás keretében addig kell kimutatni, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják, függetlenül attól, hogy azoknak van nettó értékük, illetve azok már nullára leírtak. Ha a...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2013. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5894
Kapcsolódó tárgyszavak:
308. találat: Kapott előleg - kiva
Katv.-adóalany az adó és az adóelőleg számításánál figyelembe veheti-e korrekciós tételként a vevőtől kapott előleget? A törvény csak a kölcsönt, hitelt említi, az előleget nem. Véleményem szerint, mivel még teljesítés nem történt, a jóváírás időszakában csökkentő, a szerződés szerinti teljesítés napján növelő tételként kellene figyelembe venni.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 20. §-ának (4)-(5) bekezdésében valóban a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő, csökkentő tételek...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2013. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5893
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
309. találat: Katából, evából való visszatérés
A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. végelszámolását határozták el a tulajdonosok. A végelszámolás során hogyan kell elkészíteni a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot stb.?
A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt.-nek a társaság végelszámolással történő megszűnéséhez vissza kell térnie a számviteli törvény hatálya alá, és a végelszámolás kezdő időpontját...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2013. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5891
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
310. találat: Értékesített termékek önköltsége
Társaságunk költségnemre és költséghelyre is könyvel. Egyedi termelőgépeket, gyártóeszközöket állítunk elő. A 2011. évben indított munkaszámon van 50 db félkész termék költsége, amelyet 2011. 12. 31-én befejezetlen termelésként mutattunk ki. Ebből 20 db-ot 2012-ben eladtunk, de újabb munkaszámot indítottunk el, amelyre költségek kerültek. A megmaradt 30 db eladása 2013-ban esedékes, újabb munkaszámmal és költséggel. Az utókalkulációnál helyesen járok el, ha a 3 munkaszám összes költségét (a 2013. évit is) bearányosítom a 30 darab termékre? Ez lesz az, amit a mérlegbe beállítok befejezetlen termelésként a 2011-ben indított munkaszámon.
A kérdésben leírtak alapján túlzottan bonyolult a kérdező társaság munkaszámrendszere, és amellett nem is felel meg a számviteli követelményeknek. Éppen ezért nem is lehet annak a helyes vagy helytelen módjára egyértelmű választ...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2013. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5889
<<<<<< ... | 271 - 280 | 281 - 290 | 291 - 300 | 301 - 310 | 311 - 320 | 321 - 330 | 331 - 340 ... | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés