Keresés eredménye

2646 találat a megadott szamviteli szabadszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket megjelenítettük. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
301. találat: Fejlesztési tartalék feloldása telekvásárláskor
Érvényben van-e még az 1433. kérdésre adott válasz? (Telekvásárlás esetén feloldható a fejlesztési tartalék.)
A rövid válasz az, hogy nincs érvényben.A kérdésben hivatkozott 1433. kérdésre adott válasz a Számviteli Levelek 68. számában, 2003. 10. 02-án jelent meg a Tao-tv. akkor hatályos előírásainak figyelembevétele mellett.A Tao-tv. 7....
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6553
302. találat: Leltárellenőrök összeférhetetlensége
Önkormányzati költségvetési szerv az Ávr. szerinti gazdasági szervezet. A szervezet az ellátási körében lévő költségvetési szervek számviteli nyilvántartásait vezeti. Szabályos-e - nem okoz-e összeférhetetlenséget -, ha a szervezet készletgazdálkodói - akik az ellátott szervek eszközeinek nyilvántartásait is vezetik - leltárellenőrként járnak el az ellátott szervek leltározásánál?
A rövid válasz az, hogy nem összeférhetetlen akkor, ha a leltárellenőrök nem viszik magukkal az általuk vezetett nyilvántartásokat. Ez egyértelmű akkor, ha a leltározás a természetes mértékegységben is számba vehető eszközök...
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6551
Kapcsolódó tárgyszavak:
303. találat: Végelszámolási időszak költségei
A végelszámolás költségeit már a tevékenység záró mérlegében kötelezettségként kell kimutatni? Mit tartalmaz a végelszámolási időszak záró mérlege? A már felosztott vagyont, azaz a mérlegben minden nulla, vagy a maradék vagyont, ami felosztandó lesz? A végelszámolási időszak záró beszámolójának eredménykimutatásában a végelszámolási időszak költségeit kell kimutatni? Hogyan kell a költségeket kimutatni, ha ezeket a kötelezettségek között kell elszámolni?
A kérdést teljes terjedelmében idéztük, mert olyan tájékozatlanságról tanúskodik, amely nem válik a kérdező dicséretére (akár ügyvezető, akár könyvelő, akár gazdasági területen dolgozó beosztott is). A kérdésekre a...
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6549
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
304. találat: Ingatlan vásárlása magánszemélytől
A társaság magánszemélytől vásárol ingatlant, a 2014. december 31-ig felhasználandó fejlesztési tartalék terhére. A magánszemély számlát nem állíthat ki. Az adásvételi szerződést a felek 2014. 10. 31-én írták alá. A vételárat a vevő három egyenlő részletben egyenlíti ki, az utolsó részletet december 31-ével. Ügyvédi letétbe került az eladó hozzájárulási nyilatkozata a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez, azzal, hogy az csak az utolsó részlet megfizetése után nyújtható be a földhivatalhoz. Az adásvételi szerződés alapján az eladó az ingatlant 2015. február 1-jén adja a vevő birtokába. A vevő ezen időponttól szedheti annak hasznait, viseli terheit, illetve a kárveszélyt. Milyen időponttal lehet könyvelni a beszerzést beruházásként?
A rövid válasz az, hogy legkorábban az ingatlan birtokba adásakor, 2015. február 1-jén. Ebből következően erre a beruházásra a kérdés szerinti fejlesztési tartalék már nem használható fel.Mivel a magánszemély - feltételezhetően...
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6548
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
305. találat: Göngyölegvisszáru könyvelése
2014. évben a kft. - tevékenysége vendéglátó-ipari egység - árubeszerzésében gyakran elő­fordul göngyölegvisszáru. Könyvelése a T 814, 466 - K 454 tétellel, bruttó összegben 55 ezer forint. Helyes ez a könyvelési tétel? Az áfabevallásban a levonható áfa ennyivel csökken?
A válasz előtt a kérdés ellentmondásait kell feloldani. Árubeszerzéskor jellemzően göngyölegbeszerzés történik. Ezt követően lehet göngyöleget visszaküldeni, lehet szó a göngyöleg visszárukénti kezeléséről....
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6542
Kapcsolódó tárgyszavak:
306. találat: Közzétevő hiteles nyilatkozata (reklám)
2015. január 1-jével nem kell 20%-os reklámadót fizetni a reklámközzétevő megrendelőjének, ha bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy a közzétevőtől kérte ugyan annak reklámadó-kötelezettség teljesítéséről szóló nyilatkozatát, ám az számára nem küldte meg azt. A jogszabály szerint hitelt érdemlően igazolni kell a nyilatkozatkérést. Cégünk a közzétevő internetes társasággal csak elektronikus úton áll kapcsolatban. Ezért kérdéses, hogy mi tekinthető hitelt érdemlő igazolásnak, ha a nyilatkozatot interneten keresztül kérjük?
Valóban, a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Rtv.) 2015. január 1-jétől hatályos 2. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében nem adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, ha a reklám közzétételének...
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6540
Kapcsolódó tárgyszavak:
307. találat: Személygépkocsi nyílt végű lízingje
A Számviteli Levelek 316. számában a 6483. kérdésre adott válaszhoz több észrevétel érkezett, mely szerint a válasz harmadik bekezdése nem helytálló, azt az Áfa-tv. nem támasztja alá, nem helyes, ha a törlesztőrészletek számláira felszámított áfát 50%-ban levonhatónak, 50%-ban nem levonhatónak tekintjük.
A válaszadóhoz eljuttatott hivatalos adóhatósági álláspont szerint, mivel a személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingje az áfa rendszerében bérbeadásnak minősül, a bérbevétel pedig nem tekinthető a személygépkocsi...
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6536
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
308. találat: Tőkeemelés után negatív eredménytartalék
A kft.-nek meg kellett emelnie a jegyzett tőkéjét 1 millió forintról 3 millió forintra. A tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt, illetve a hiányzó összeget a tagok fizették be. Az eredménytartalék terhére történő jegyzett-tőke-emelés után negatív lett az eredménytartalék az ezerforintos kerekítés miatt. A tőkeemelést a Cégbíróság bejegyezte. Mi a teendő a negatív eredmény­tartalékkal? Kerekítési különbözetként lehet könyvelni?
A kérdésből nem derül ki, mivel alapozták meg az eredménytartalék terhére történő jegyzett tőkeemelést. (A cégbíróság se a bejegyzés előtt, se utána nem vizsgálja azt, hogy a kft. az eredménytartalékból történő...
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6533
Kapcsolódó tárgyszavak:
309. találat: Letétbe helyezett összeggel a tartozás megszüntetése
2011. évben "A" társaság 100 egységgel tartozott "B" társaságnak. "B" társaság követelését "C" társaság javára lefoglalta, melyre "B" társaság bírósági keresetet nyújtott be. "A" társaság 2011. évben bírói letét útján teljesítette kötelezettségét, és kérte a bíróságot, hogy az átutalt összeget teljesítési letétként fogadja el, majd azt kizárólag a jogosultságát jogerős bírósági határozattal igazoló jogosult részére fizesse ki. Ez 2012-ben történt meg. Mikor kellett "A" társaságnál könyvelni? Mikor szűnik meg "A" társaság kötelezettsége a jogosulttal szemben?
A számviteli törvény előírásai alapján a gazdasági eseményeket kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Az "A" társaság szempontjából "B" társaságnál kimutatott követelés lefoglalása nem gazdasági esemény, azt...
A válasz megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6532
Kapcsolódó tárgyszavak:
310. találat: Eurós kölcsön határidős ügylettel
A társaság 1 millió euró kölcsönt kap a tulajdonosától, ami 2014. június 30-án átutalással megérkezett. Az euró beérkezésének időpontjában az MNB-árfolyam 310 Ft/euró. A kölcsön visszafizetésének határideje 2015. június 30-a. A társaság kifizetéseinek rendezéséhez az eurót forintra váltja át, és felhasználja. A társaság határidős vételi szerződést köt a bankkal, amely alapján 2015. június 30-án 315 Ft/euró árfolyamon vásárolhat a kölcsön visszafizetéséhez 1 millió eurót. Hogyan kell értékelni 2014. december 31-i beszámolóban az 1 millió eurós kötelezettséget 320 Ft/euró árfolyam esetén? A határidős vételi szerződés alapján a kölcsön futamidejére vetítve a határidős szerződésből adódó kötelezettségtöbbletet, esetleg időarányos részét?
A határidős ügyleteknek két egymástól lényegesen eltérő alapesetét különböztetjük meg: a határidős leszállítási, illetve a határidős elszámolási ügyleteket.A kérdésben leírtak alapján, az adott esetben, határidős...
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6530
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
<<<<<< ... | 271 - 280 | 281 - 290 | 291 - 300 | 301 - 310 | 311 - 320 | 321 - 330 | 331 - 340 ... | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés