Keresés eredménye

2332 találat a megadott szamviteli szabadszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket megjelenítettük. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
301. találat: Külföldi telephelyen végzett tevékenység
Belföldi magánszemélyek magyarországi székhellyel és osztrák telephellyel kívánnak létrehozni egy kft.-t. A kft. egészségügyi szolgáltatást végezne Ausztriában, ahol rendelőt bérelnének, és ott kezelnék a betegeket. Ehhez kapcsolódóan a kérdező által feltett kérdésekre a válaszban térünk ki.
A válasz előtt néhány megjegyzés. A Számviteli Levelekben alapvetően a számviteli és az ahhoz szorosan kapcsolódó adózási és egyéb törvényi előírásokat érintő kérdésekre igyekszünk választ adni. Ebből következően nem...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2013. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5718
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
302. találat: Kapcsolt vállalkozás a Tao-tv.-ben és az Szt.-ben
A kérdésben szereplő két vállalkozás között fennáll-e a társaságiadó-törvény vagy a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony? "A" magánszemély "X" társaság beltagja 50 százalékos és "Y" társaság tagja 50,08 százalékos tulajdoni részesedéssel. "B" magánszemély "X" társaság kültagja 50 százalékos és "Y" társaság tagja 49,92 százalékos részesedéssel. "A" és "B" magánszemélyek nem közeli hozzátartozók. Szavazati joguk az "X" társaságban 1-1, az "Y" társaságban vagyoni betétjükhöz igazodik. Egyéb körülmény, amely alapján "A" magánszemély meghatározó részesedéssel bírna "X" társaságban, vagy "B" magánszemély az "Y" társaságban, nem áll fenn.
A Tao-tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszony meglétét vagy hiányát a Tao-tv. 4. §-ának 23. pont c) alpontja alapján kell vizsgálni. E szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha harmadik személy -...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2013. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5717
303. találat: Határon átnyúló egyesülés
Határon átnyúló egyesüléskor (a beolvadó cég magyar, az átvevő luxemburgi) hogyan alakul a számviteli, adózási és munkaügyi iratok őrzésének szabálya?
A beolvadással a magyar cég megszűnik. A megszűnés időpontjáig keletkezett iratait a magyar előírások szerint kell őriznie.Az Szt. 169. §-ának (4) bekezdése alapján a megőrzési időn belüli szervezeti változás nem...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2013. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5715
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
304. találat: Elengedett osztalék illetéke
Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?
Az osztalékelengedés illetékfizetési kötelezettsége vonatkozásában az illetéktörvény előírásai nem változtak. Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzés esetén a...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2013. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5712
305. találat: Egyszerűsített foglalkoztatott napi bére
A Számviteli Levelek 276. számában az 5648. kérdésre adott válaszban téves az adóalap-korrekció nélkül kifizethető napi összeg számítása. Sem a Tao-tv., sem az Art. nem teszi lehetővé, hogy ezt a számítást kiterjesszék a garantált bérminimumra is, nem indokolt a minimális szorzókat sem figyelembe venni. A Tao-tv. 3. sz. melléklete alkalmazásában csak egy összeg lehet: 8552 forint. Más észrevételező szerint ez az összeg, a NAV főmunkatársára hivatkozással, maximum 6200 forint lehet. Melyik a helyes összeg?
Az észrevételt tevők az általuk ajánlott, igaznak vélt számokat jogszabályi előírással nem támasztották alá. Az 5648. kérdésre adott válasz viszont jogszabályi elő­íráson alapult.Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2013. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5711
Kapcsolódó tárgyszavak:
306. találat: Üzemcsarnok aktiválás utáni átalakítása
2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?
Hosszabban idéztük a kérdést, bár az így sem ad elegendő információt arra, hogy a kérdésekre egyértelműen választ lehessen adni. A részletes válasz előtt azonban már utalhatunk arra, hogy az üzemcsarnok aktiválása során...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2013. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5709
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
307. találat: Kapcsolt vállalkozás számviteli értelmezése
Van "A" anyavállalat, "B" és "C" ezen anyavállalat leányvállalatai ("B" és "C" között semmilyen egyéb részesedési/tulajdonosi viszony nincs). "B" és "C" számviteli szempontból egymásnak kapcsolt vállalkozásai-e? Azaz például a "B" társaság mérlegében a "C"-vel szemben fennálló követeléseket-kötelezettségeket a "Követelések kapcsolt vállalkozással szemben", illetve a "Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben" mérlegsoron kell-e kimutatni? Vagy a "testvérvállalatok" egymásnak nem kapcsolt vállalkozásai?
Az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 7. pontja alapján kapcsolt vállalkozás az anyavállalat és a leányvállalat, a közös vállalat, a társult vállalkozás. Kapcsolt vállalkozási viszony természetesen közvetett módon fennáll az...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2013. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5708
308. találat: Devizavételi, -eladási árfolyam használata
A számviteli törvény 60. §-ának (6) bekezdéséhez kapcsolódóan kérdezem: tudnának olyan példát mondani, amikor indokolt lehet a középárfolyamtól eltérni, és vagy csak a devizavételi, vagy csak a devizaeladási árfolyamon értékelni az eszközöket és a kötelezettségeket?
Az Szt. 60. §-ának (6) bekezdése lehetőségként kínálja fel a csak devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyam használatát, ha az átlagos devizaárfolyam szerinti értékeléstől történő eltérésnek az...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2013. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5707
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
309. találat: Ki nem fizetett szállító
A társaság által befogadott, a mai napig vissza nem küldött, de ki nem egyenlített számlát a társaság nem is fogja kifizetni. A szállítóval nem tudnak megegyezni a vitatott kérdésben. A társaság jogi képviselője arról adott tájékoztatást, hogy az egy év után fennálló kötelezettséget mindeddig nem peresítették. Mi a teendő a 2011-ben költségként elszámolt, ki nem fizetett szállítóval?
A kérdés alapján egyértelmű, hogy a teljesítés akár évekkel ezelőtt is megtörtént, mivel a szállító számláját befogadták. Valószínűleg az ellenérték kérdésében van a vita. Ha a vitát a két fél egymás között nem tudja...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2013. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5706
Kapcsolódó tárgyszavak:
310. találat: Ügyvédi iroda kataválasztása
Jelenleg kettős könyvvitelre kötelezett evás ügyvédi iroda 2013-tól át kíván jelentkezni a kata hatálya alá, emiatt irodából egyéni ügyvédi irodává kell "alakulnia". Ez valóban lehet átalakulás? Vagy az ügyvédi irodát meg kell szüntetni, és új egyéni vállalkozást kell alakítani? Az Ügyvédi Kamaránál azt a választ kaptam, hogy az átalakulás már kialakult gyakorlat, a törvényben joghézag van. Az önök véleménye szerint is lehet átalakulás? Ha nem, és új vállalkozást kell elindítani, milyen feladataim vannak?
A válasz előtt megjegyezzük, az Ügyvédi Kamarának a kérdésben hivatkozott tájékoztatása téves, nem lehet átalakulás, de joghézag sincsen.A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2013. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5704
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
<<<<<< ... | 271 - 280 | 281 - 290 | 291 - 300 | 301 - 310 | 311 - 320 | 321 - 330 | 331 - 340 ... | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés