Keresés eredménye

2300 találat a megadott szamviteli szabadszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket megjelenítettük. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
301. találat: Késztermék átadása csere keretében
Társaságunk egy hajóépítő cégnek ingyenesen átadja késztermékét, szénszálat. Az ingyenes átadás azonban nem helytálló, mert cserébe átszáll ránk a hajó 10 százalékos tulajdonrésze, a hajón feltüntetik cégünk nevét. Kezelhetjük ezeket az ügyleteket rendkívüli bevételként/ráfordításként, vagy inkább barterügyletnek minősül? Az átadott szénszálról milyen számlát kell kiállítani? Elegendő, ha a számlán feltüntetjük az áfa alapját és az áfát? Továbbá ráírjuk, hogy a vevő nem kötelezett az ellenérték megtérítésére? Hogyan könyveljük? Az áfát elszámolhatjuk rendkívüli ráfordításként?
A válasz előtt meg kell jegyezni, a kérdésben leírt ügyletek nem kezelhetők sem rendkívüli bevételként/rendkívüli ráfordításként (hiszen nem térítés nélküli az átadás), de nem tekinthető barterügyletnek sem (nem az...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2012. október 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5620
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
302. találat: Felújítási alap egyszeres könyvvitelt vezető társasháznál
Egyszeres könyvvitelt alkalmazó társasház miként könyvelje a felújítási alapba befolyt összegeket és a felújítási alapból felhasznált összegeket az Szt. szerint karbantartásnak, illetve beruházásnak minősülő tételek esetében?
Az egyszeres könyvvitelt vezető társasház is a számviteli törvény hatálya alá tartozik, így felújítási alappal - a számviteli előírások szerint - nem rendelkezik, a felújítás pénzeszközeit elkülönítetten kell a...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2012. október 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5619
Kapcsolódó tárgyszavak:
303. találat: Közhasznúsági fokozat megtartása
Alapítvány közhasznúsági fokozatának megtartásában kérném a segítségüket. A 2011. évi CLXXV. törvény 32. §-a (4) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy abban az esetben tarthatja meg a civilszervezet (alapítvány) a közhasznúsági státuszát, ha a két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív. Az adózott eredménybe csak a vállalkozási tevékenység eredményét kell érteni, vagy bele kell számítani az alapítványi eredményt is? Ha nincs az alapítványnak vállalkozási tevékenysége, és esetleg az alapítványi eredmény két éven keresztül negatív lesz, megtarthatja-e az alapítvány a közhasznúsági fokozatát?
Az alapítvány kérdéseire a választ valójában a törvénynek, de legalább a törvény indokolásának kellene megadnia. Ott azonban nincsen válasz. Ezért más oldalról kell közelíteni.A kérdésben hivatkozott törvény 32. §-a...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2012. október 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5618
304. találat: Telefonhasználat (áfa)
A telefonköltség átalányban magánszemély részére történő terhelése kapcsán szeretném a mai érvényes véleményüket kérni. A kérdező hivatkozik - a kérdésével összefüggően - a Számviteli Levelek 245. számában megjelent 5050. kérdésre adott válaszra, továbbá a Számviteli Levelek 140., illetve 146. számában megjelent 2855., illetve 2975. kérdésekre adott válaszokra.
A 140., illetve 146. számokban, 2006-ban megjelent kérdésre, miszerint vélelmezett magáncélú telefonhasználat esetében járható út-e az, ha a bruttó telefonköltség 20 százalékát téríti meg a dolgozó, válaszunk az volt, hogy igen...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2012. október 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5610
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
305. találat: Külföldi telephelyen történő valutabeváltás
A magyarországi székhelyű kft.-nek Németországban van a telephelye, a társasági adót ott fizeti. A németországi munkákra Magyarországról visz ki munkavállalókat, akik ott fizetik a személyi jövedelemadót, itthon a cég csak a járulékokat fizeti a szerződésben rögzített bérük után. A telephelynek van eurós bankszámlája, ott veszi fel az eurót, és ott váltja át, ahol kedvezőbben váltják, erről hoz dokumentumot. A felvett eurót és a valutabeváltást könyvelve a 389. számlán marad egyenleg. Ezt hova tegyem? A német számlákat - úgy tudom - itthon is könyvelni kell. Hogyan és milyen árfolyammal?
A külföldi telephely könyvelésével a Számviteli Levelek 257. számában az 5270. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztunk. Így arra most nem térünk ki.A gazdasági eseményeket a magyar cégnél a magyar számviteli...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2012. október 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5609
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
306. találat: Fióktelep kötelező könyvvizsgálata
A Számviteli Levelek 249. számában az 5116. számú kérdésre adott válasz szerint a fióktelep az Szt. 155. §-a alapján könyvvizsgálatra kötelezett. A válasz nem foglalkozik az Szt. 154/A. §-ának ettől eltérő rendelkezésével, amely kimondja, hogy az EU-tagállamban lévő vállalkozás mentesül a 155. §-ban előírt könyvvizsgálati kötelezettség alól. Mi a helyes válasz a szlovák székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetében?
A választ azzal kezdjük, hogy a kérdezőnek igaza van. Ezúton is elnézést kérünk olvasóinktól. Az 5116. számú kérdésre adott válasznál csak a kérdésben lévő értékadatokra koncentráltunk, és nem vettük figyelembe az Európai...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2012. október 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5608
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
307. találat: Beruházás tervezési költségeinek kivezetése
A társaság 2008-2009-ben egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amelyet adóköteles bérbeadással akart hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint, mint tervezési és engedélyezési díj, elszámolásra került (az áfát levontuk, visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe). A válság miatt az építkezés a korábbi terveknek megfelelően nem valósult meg. Ismételten előtérbe került a fogászati centrum megvalósítása (ugyanazon a területen, de más tervekkel és egy másik céggel közös beruházásként). Kérdés, hogy a korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat - a fentiekre tekintettel - elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
A valódiság számviteli alapelv szerint a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívül­állók által is megállapíthatóknak kell lenniük....
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2012. október 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5606
Kapcsolódó tárgyszavak:
308. találat: Nyílt végű pénzügyi lízing könyvelése
Személygépkocsi vásárlása esetén van egy első (pl. 1000 E Ft + áfa) lízingdíj. Havonta kell fizetni 116 000 Ft + áfa lízingdíjat, maradványérték 20 000 Ft + áfa. Hogyan kell könyvelni? Az általam ismert ajánlásokban másként szerepel.
A pénzügyi lízinget egymástól eltérően szabályozza, értelmezi az Áfa-tv., illetve az Szt.A pénzügyi lízing értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja tartalmazza. Számvitelileg csak egyfajta lízing...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2012. október 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5604
Kapcsolódó tárgyszavak:
309. találat: Költségek viselése bérleti díj ellenében
"A" kft. ingatlant adott bérbe a "B" kft.-nek. "A" kft. a bérbeadást adókötelessé tette. A bérleti szerződés szerint: a bérleti díj fejében a bérbevevő viseli a bérleményre eső valamennyi költséget és adókötelezettséget. Az adóhatósági határozat és jogerős bírósági ítélet az ügyletet ellenérték fejében történő bérbeadásnak minősítette. A számlázásra és a könyvviteli elszámolásra vonatkozóan a bérbe adó cég könyvelője tájékoztatást kért és kapott az adóhatóságtól, amelynek lényege, hogy a bérbeadónak számlát kell kiállítania a bérbeadásról, utólag is. A bérbeadónak az áfakülönbözet könyvelését az adóhatósági határozat alapján kell elvégeznie. A bérbevevőnél az utólag kapott számla könyvelését az adóhatóság nem látja indokoltnak. A bérlő könyvvizsgálójaként a kérdező ezzel nem ért egyet.
Egyetértek a kérdezővel, a kérdésben leírtakat nem lehet csak az áfa szempontjából megítélni. A bérbe­adás kezdetétől kell az elszámolást "helyretenni".Feltételezhetően az ingatlan bérbeadása nem 2012-ben kezdődött, hanem...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2012. október 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5603
Kapcsolódó tárgyszavak:
310. találat: Vásárolt udvar minősítése
Cégünk vásárolni szeretne egy ingatlant, amely a tulajdoni lapon "kivett lakóház, udvar"-ként szerepel. Ez a tárgyieszköz-besorolásnál hova kerüljön? Lehet-e az udvarra értékcsökkenést elszámolni? Célunk, hogy a beszerzési értéket fejlesztési tartalékként felhasználjuk.
Sokszor leírtuk, hogy az ingatlan - számviteli szempontból - tág fogalom. Valójában az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése is arról szól, hogy milyen eszközöket kell az ingatlanok közé sorolni. A kérdés szempontjából a földterület...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2012. október 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5602
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
<<<<<< ... | 271 - 280 | 281 - 290 | 291 - 300 | 301 - 310 | 311 - 320 | 321 - 330 | 331 - 340 ... | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés