Keresés eredménye

2273 találat a megadott szamviteli szabadszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket megjelenítettük. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
301. találat: Támogatás vagy térítés nélküli átadás?
Az Szt. szerint a társaság által adott, pénzügyileg rendezett, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás, juttatás összegét el lehet számolni az egyéb ráfordítások között, amennyiben az adott támogatás, juttatás a költségek (ráfordítások) ellentételezését szolgálja, illetve a rendkívüli ráfordítások között, amennyiben véglegesen átadott (jellemzően fejlesztési célra szolgáló) pénzeszköz. A térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás értékét pedig a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Szeretném tisztázni a támogatás, illetve térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás közötti különbséget. Támogatási szerződés alapján pénzeszközön túl átadható-e véglegesen termék, illetve nyújtható-e ingyenes szolgáltatás? Mi a különbség a támogatási szerződés keretében átadott eszköz, ingyen nyújtott szolgáltatás, illetve az Szt. szerint a rendkívüli ráfordításként elszámolandó ingyen átadott eszköz, valamint az ingyen nyújtott szolgáltatás között?
 A kérdésben felmerültekkel a Számviteli Levelek 133.számában a 2705. kérdésre adott válaszban lényegében már foglalkoztunk. Jelenválaszban az Szt. hivatkozott előírásai közötti eltérés indokoltságáraigyekszünk választ...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2012. augusztus 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5542
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
302. találat: Minden évben értékcsökkenés
Kötelező-e minden évben a bt.-nél az értékcsökkenés elszámolása? Az összeg nagysága miatt nagy veszteség lenne, és a saját tőke is negatív lesz.
 A rövid válasz az, hogy igen! Az óvatosság számvitelialapelvből egyértelműen következik: az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseketés céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti éveredménye...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2012. augusztus 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5539
Kapcsolódó tárgyszavak:
303. találat: Vegyes bizonylatok formája
Kettős könyvvitelt vezető vállalkozás vegyes bizonylatainak alátámasztásához kell-e vezetni a könyvelési bizonylat nevű nyomtatványt? A NAV az átfogó ellenőrzés során kéri a vegyes bizonylatokat, ezek alátámasztására vezetjük ezt a nyomtatványt. Megfelelünk-e az Szt. követelményeinek, ha nem vezetjük, hanem a könyvelőprogramból kinyomtatjuk a vegyes naplót, amelyet a program sorszámoz?
 Az Szt. a számviteli bizonylatokkal kapcsolatoskövetelményeket fogalmazza meg, ezen bizonylatok formájáról a gazdálkodónakkell döntenie. Azonban az ún. vegyes bizonylatokat (belső bizonylatokat) isszigorú számadási...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2012. augusztus 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5538
Kapcsolódó tárgyszavak:
304. találat: Szakképzési hozzájárulás előlegének könyvelése
A 2012-től hatályos törvény szerint a szakképzési hozzájárulás előlegét havonta kell bevallani, ebben kell elszámolni a szakmunkástanulók után normatívaként igénybe vehető kedvezményt is. A bevallásban így visszaigényelhető összeget vallunk be. Hogyan kell ezt könyvelni?
 A 2012. 01. 01-től hatályos törvényi előírás szerint aszakképzési hozzájárulás teljesítése eltér annak függvényében, hogy ahozzájárulásra kötelezett - gyakorlati képzést szervez (mint a kérdező társaság),illetve-...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2012. augusztus 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5536
305. találat: Állami támogatás bérnevelési szerződéshez kapcsolódóan
X kft. Y termelővel bérnevelési szerződést köt. Ennek értelmében a kft. saját állatát kihelyezi nevelésre a termelőhöz, biztosítja az állomány számára szükséges takarmányt, majd a nevelési idő végeztével a termelőtől elszállítja a vágóállatot, és a szerződésben meghatározottak szerinti bérnevelési díjról számlát fogad be a termelőtől. Fent említett állatállományhoz kapcsolódóan a kft. állami támogatást vesz igénybe, melynek tényleges összegéről hónapokkal később küldi meg az állami szerv a határozatot és így természetesen a megállapított összeget is. A kft. és a termelő között létrejött szerződés tartalmaz egy olyan bekezdést, miszerint: "Az állami támogatást a megrendelő veszi igénybe, melynek összege a folyósítás után a termelőt illeti meg..." Kérdésem: Milyen lehetőségei vannak X kft.-nek a támogatás összegének továbbadására?
 A kft. és a termelő között létrejött megállapodásnaktartalmaznia kellene azt is, hogy milyen jogcímen illeti meg a támogatás atermelőt. A kft. a kapott támogatást támogatás vagy pénzeszköz végleges átadásajogcímen tudja...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2012. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5533
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
306. találat: Méhcsalád nyilvántartása, amortizációja
Egy kft. méhészkedéssel kíván foglalkozni. A méhcsaládok beszerzése várhatóan 30 000 Ft/db áron történik. A beszerzett méhcsaládok elszámolhatók-e a beszerzéskor egy összegben költségként, vagy tenyészállatként kell állományba venni? Egy méhcsalád esetében az anyaméh 2-3 évig él, míg a dolgozó méhek nyári időszakban 50-60 napig. A méhcsalád 2-3 év után teljesen kicserélődik.
 A méhcsalád - mivel tartása során leválasztható termékettermel (pl. méz) - a számviteli törvény 26. §-a (6) bekezdésének előírásaszerint tenyészállatnak (tárgyi eszköznek) minősül (függetlenül attól, hogymeddig...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2012. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5532
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
307. találat: Elfagyott gyümölcsültetvény amortizációja
Társaságunk gyümölcsültetvénye az idei 2012-es évben tavaszi fagyok következtében elfagyott, nem várható termés. Ebben az esetben az értékcsökkenés elszámolását az idei évben lehet-e szüneteltetni?
 A válasz röviden az, hogy nem. Az ültetvény terv szerintiértékcsökkenésének elszámolását nem befolyásolja, hogy fagykár keletkezett.Attól, hogy nem lesz termés, az ültetvény továbbra is "használatban van", annakterv...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2012. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5531
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
308. találat: Vásárolt vagy saját előállítású termék
A vállalkozás külföldi piacra szállít gépalkatrészt. A gyártáshoz tervrajzot biztosít, annak alapján egy magyar vállalkozás legyártja, egy másik kft. felületkezeli, és az így készre gyártott terméket a vállalkozás szállítja a megrendelőhöz. Mivel a megrendelő vállalkozás sem anyagot, sem egyéb szolgáltatást nem ad a termékhez, ott a fenti termék minden munkáját áruként könyvelik. Helyesen járnak el?
 A gyártáshoz szükséges tervrajz elkészítése nem tekinthető agyártási folyamat részének, annak az előállítási, beszerzési költségeit afelmerülés időszakában kell az igénybe vett szolgáltatások költségei között...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2012. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5528
309. találat: Tulajdoni hányad telek ellenében
Két gazdasági társaság társasházi tulajdonnal rendelkezett. A társasházi tulajdont megszüntették, az épületet lebontották. Helyére közös építési engedéllyel új társasház épült. A létrehozandó társasházban az "A" társaság végezte a beruházást saját költségén, a "B" társaság az építési telekkel vett részt. A "B" társaság által átadott telekrész értéke megegyezik az "A" társaságtól kapott tulajdoni hányad értékével. Milyen bizonylatkiállítási kötelezettsége van a társaságoknak? Megteheti-e "B" társaság, hogy a nyilvántartott telekértéket átvezeti a tulajdoni hányad főkönyvi számlára? Ebben az esetben milyen adózási és illetékvonzatok merülnek fel? Értelmezhetik-e ezt a társaságok úgy, hogy "B" társaság ingyenes átadás jogcímen tulajdoni hányadot ad át, míg "A" társaság ingyenes átadás címen tulajdoni hányadot ad a létrehozandó felépítményből? Ebben az esetben milyen illeték­kötelezettség terheli a társaságokat?
 A válasz előtt egy megjegyzés: a kérdezőnek eszébe semjutott a legjobb megoldás, a telekhányad, illetve a felépítményhányad cseréjét(mivel a kérdésben erről van szó!) csereszerződés megkötése keretében rendezni.A...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2012. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5527
310. találat: Külföldi vállalkozó magyarországi telephelye
Az Art. 44. §-ának (3) bekezdése alapján a külföldi vállalkozó magyarországi telephelye - bár közvetlenül nem tartozik az Szt. hatálya alá - a könyveit, nyilvántartásait a számviteli törvény elő­írásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozóra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti. Alkalmazhat-e a telephely euróban történő könyvelést, figyelembe véve, hogy az eurós könyvelés számviteli törvényben rögzített előfeltételei ebben az esetben - véleményünk szerint - nem értelmezhetők?
 Az Art. hivatkozott rendelkezése alapvetően a könyvek, anyilvántartások vezetésére, az abban foglalt adatok bizonylati alátámasztására,az adók alapja meghatározására, az ellenőrzés lehetőségének biztosításáravonatkozik,...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2012. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5523
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
<<<<<< ... | 271 - 280 | 281 - 290 | 291 - 300 | 301 - 310 | 311 - 320 | 321 - 330 | 331 - 340 ... | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés