Keresés eredménye

2584 találat a megadott szamviteli szabadszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket megjelenítettük. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
301. találat: Tárgyi eszközök selejtezése
Társaságunk hőközpontot és vezetéket, valamint vezetékszakaszt selejtez, amelyek helyett új hőközpontot és vezetéket létesít, illetve részlegesen selejtezett vezetéken felújítást végez vezetékszakaszok cseréjével. A régi hőközpontot, a teljes vezetékhosszat, illetve részleges selejtezés esetén a vezetékszakaszokat selejtezzük és kivitelezővel elbontatjuk. A bontások során visszanyert anyagokat hulladékként értékesítik. Helyes-e, ha a selejtezett eszközök, vezetékszakaszok nettó értékét értékvesztésként, terven felüli értékcsökkenésként egyéb ráfordításként számoljuk el, amelyet a készletre vett hulladék értéke csökkent? Az újonnan épített hőközpont, vezetékszakasz és vezeték bekerülési/aktivált értékében nem vesszük figyelembe a selejtezett eszközök bontási költségeit, azt egyéb ráfordításként számoljuk el.
A kérdésben leírtakra nem lehet egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni. Az értékvesztéskénti elszámolás tárgyi eszközök esetében kizárt.A bontási költségek elszámolása során abból kell kiindulni, hogy annak összegét a...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6402
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
302. találat: Nevezési díjak, vásárlási utalványok
Kreatív alapanyagok kereskedelmével foglalkozó kft. tevékenységi köréhez kapcsolódóan kiállítást és versenyt hirdet. Ennek során a résztvevők nevezési díjat fizetnek, az (ideiglenesen) átadott tárgyakból a kiállítás során a legjobbak díjakban részesülnek, konkrétan (üzletben levásárolható) utalványokat kapnak. Kérem segítségüket a nevezési díjak, továbbá az utalványok számviteli elszámolásának, adóvonzatának meghatározásához!
A résztvevők által fizetett nevezési díjat árbevételként nem lehet elszámolni, mert nem a kft. tevékenységének ellenértéke. Azt a résztvevők a kiállításon és a versenyen való részvétel érdekében (és az esetleges díj...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6400
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
303. találat: Beolvadás esetén a beolvasztó könyvvizsgálata
Állandó könyvvizsgáló vagyok olyan zrt.-nél, ahol beolvadásról döntöttek. A két beolvadó cégnek nincs állandó könyvvizsgálója, jogszabály alapján nem kötelezettek könyvvizsgálatra. A beolvasztó társaság végleges vagyonmérleg időpontjára készített, számviteli törvény szerinti beszámolóját - mint állandó könyvvizsgálónak - kell-e ellen­őriznem és független könyvvizsgálói jelentéssel hitelesítenem, vagy elegendő az átalakulási vagyonmérleget hitelesítő könyvvizsgálói jelentés? Kiegészítő információ: az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapja: december 31., a végleges vagyonmérlegé várhatóan július 31. Az érintett cégek üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Mivel a vagyonmérleg-tervezet időpontja december 31., ott nem kérdés az állandó könyvvizsgáló feladata.
A kérdés utolsó mondatát megerősítjük - függetlenül attól, hogy készül-e vagy sem vagyonmérleg-tervezet - december 31. mérlegfordulónappal, a naptári évvel egyező üzleti év esetén az Szt. szerint kötelező a beolvasztónál a...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6399
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
304. találat: Épület vagy épületrész aktiválása
A Számviteli Levelek 6019. és 1945. kérdéseire adott válaszokban ellentmondást látok. Mindkét kérdés vegyes, többfunkciós épületek nyilvántartásáról szól. Az egyik válaszban külön-külön, míg a másikban egyetlen tárgyi eszközként kell kezelni az adott épületet. Melyik a helyes?
Valóban ellentmondás van a válaszok között, de csak azért, mert a válasz megfogalmazásakor kimaradt egy fontos dokumentumra történő hivatkozás, ez pedig az ingatlan-nyilvántartás.A Számviteli Levelek 95. számában az 1945. kérdésre...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6398
Kapcsolódó tárgyszavak:
305. találat: Bérnevelésbe adott állatok elszámolása
A bérnevelésbe adott állatok helyes számviteli elszámolásához szeretném kérni szíves válaszukat. Társaságunk baromfi-bérneveltetéssel foglalkozik, a szerződés lényege a következő:
1. Társaságunk biztosítja a kihelyezett állatok neveléséhez szükséges naposállatot. Az állatok mindvégig társaságunk tulajdonában maradnak. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége - K 24. Növendék állatok.
2. Az állatok felneveléséhez szükséges takarmányt társaságunk biztosítja, ami a felhasználásig tulajdonunkban marad. A bérnevelő leltári felelősséggel tartozik a rendelkezésére bocsátott takarmányért. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége - K 25. Saját termelésű táp.
3. Az eladásra kész állatokat társaságunk értékesíti és számlázza a vevő részére. Könyvelés: T 311. Vevő - K 92 Bérnevelt baromfi (liba) árbevétele.
4. Az állatok értékesítéséből származó bevétel összege, csökkentve a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékével, képezi a bérnevelési díjat. A bérnevelési díjat társaságunk köteles megfizetni a bérnevelőnek az általa kibocsátott számla, nem áfaalany őstermelő esetében felvásárlási jegy alapján. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége - K 4541. Bérnevelő, mint szállító.
5. Ha az állatok értékesítéséből elért árbevétel nem fedezi a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékét, akkor a különbözetet (negatív különbözet) a bérnevelő köteles megtéríteni társaságunk részére. Könyvelés: T 311. Bérnevelő, mint vevő - K 96. Kártalanítás (vagy kártérítés?).
Helyes-e a bevétel és a költségek különbözeteként adódó negatív különbözet kártalanításként történő nevesítése az áfa szempontjából? Álláspontunk szerint kártalanítás, ezért áfaköteles bevételnek tekintjük, mert nem igazolható, hogy a bérnevelő jogellenes magatartásának következménye a "negatív különbözet".
A kérdésben leírt tényállás alapján sem kártérítésről, sem kártalanításról nem beszélhetünk, így egyéb bevételként sem kerülhet elszámolásra semmi sem. A kérdésben leírtak szerint az állatok felneveléséhez...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6396
Kapcsolódó tárgyszavak:
306. találat: Készpénzes számlák későbbi elszámolása
A NAV mulasztási bírságot szabott ki, mivel az adózó 2 darab pénztárbizonylatot nem a pénzmozgással egy időben állított ki, azokon nem a gazdasági események valós dátumát tüntette fel. A társaság negyedéves bevallásra kötelezett. A 2 darab számla októberben készpénzes számla volt, amit a könyvelés később kapott kézhez, ezért azt novemberi kiadási pénztárbizonylattal könyvelte. A számlák üzemanyag-vásárlást tartalmaznak. Erre az időszakra áfa-visszaigénylésünk volt (a mulasztási bírság miatt később fogunk hozzájutni). A számviteli politikában szerepel, hogy a pénztárból elszámolásra is felvehető összeg, amelyből az következik, hogy a számlák későbbi elszámolása indokolt. Alakíthatja-e a társaság úgy a számviteli politikáját, hogy a bejövő készpénzes számlák későbbi elszámolása szabályos legyen?
Hosszabban idéztük a kérdést, mert az nemcsak belső szabályozási problémákról szól, de jogszabályellenes gyakorlatra is enged következtetni.A kérdésben leírtakból az következik, hogy a készpénzes számlákhoz a kiadási...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6390
Kapcsolódó tárgyszavak:
307. találat: Skontó elszámolása a következő számla kiegyenlítésekor
Külföldi szállítónkkal szembeni kötelezettségünket - a szerződés értelmében - az esedékességet megelőző fizetés esetén skontó levonása mellett utalhatjuk. Ha egy korábbi (bankból már átutalt) szállítói számlára érkezett jóváírást a szállító nem utalt vissza, hanem a későbbi szállítói számlákban "kompenzáljuk", akkor a kompenzált szállítói számláknál is érvényesíthetjük a skontót?
A kérdés arra utal, hogy nem a skontó elszámolására vonatkozó számviteli előírások szerint járnak el.Az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének o) pontja szerint: a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni a...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6389
Kapcsolódó tárgyszavak:
308. találat: Evából visszatérés
Az evából a Tao-tv. hatálya alá visszatérő bt.-nek az evába való belépésekor 1 millió forint értékű ingatlana volt, amelyet az Eva-tv. hatálya alatt felújított, ingatlanszakértő szerint jelenleg 16 millió forintot ér. Ezt az ingatlant a visszatérés után is használni kívánja. Ezen tétel miatt keletkező összeg hogyan szerepel az eredménytartalékban? Adózott vagy adózatlan?
Az eva választásakor a betéti társaság kikerült a számviteli törvény hatálya alól, az evaalanyiság megszűnésekor pedig visszakerül a számviteli törvény hatálya alá. Ez esetben az adóalanyiság megszűnésének időpontjával...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6388
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
309. találat: Szállítási költség anyagszámlán
Gyártó vállalat anyagot rendel. Az anyagszámlán külön soron szerepel az anyag és külön a szállítás díja. A szállítás díja osztja az anyag sorsát, azaz könyvelhető az 51-re?
Az Szt. 47. §-a (1) bekezdésében foglaltak alapján az eszköz bekerülési (beszerzési) értéke magában foglalja az eszköz beszerzésével, a raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. július 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6387
Kapcsolódó tárgyszavak:
310. találat: Értékesített, de birtokba nem adott ingatlan nyilvántartása
Ügyfelünk az ingatlant a tárgyév augusztusában értékesítette, de azt csak a teljes vételár megfizetése után, a tárgyévet követő évben adta a vevő birtokába, ezzel az időponttal szállt át a tulajdonjog is a vevőre. Az ügyfél az ingatlant (raktár- és irodaépületek) az értékesítés előtt és az értékesítés után is bérbeadás útján hasznosította. A helyi önkormányzat álláspontja szerint, mivel az ügyfél szándéka az ingatlan értékesítésével megváltozott, a tárgyév zárásakor a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlant át kellett volna minősíteni készletté, és a tárgyévet követő évben történő értékesítésekor mint készletértékesítést elszámolni. Helyes ez az álláspont?
A rövid válasz az, hogy nem helyes!Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az ügyfél azért sorolta az ingatlant a befektetett eszközök (a tárgyi eszközök) közé, mert azt rendeltetésének megfelelő célra kívánta (bérbeadás...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. július 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6380
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
<<<<<< ... | 271 - 280 | 281 - 290 | 291 - 300 | 301 - 310 | 311 - 320 | 321 - 330 | 331 - 340 ... | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés