Keresés eredménye

2540 találat a megadott szamviteli szabadszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket megjelenítettük. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
301. találat: Könyvelés külföldön
Társaságunk egy transznacionális vállalkozás magyarországi unokavállalata. A nemzetközi csoporton belül magas fokú a munkamegosztás. Jelenleg a számlák kezelésének, feldolgozásának és könyvelésének folyamatát készítjük elő a nemzetközi munkamegosztásra, az alábbiak szerint:
Első lépésben a bejövő számlákat elküldjük az EU-n belüli másik országba feldolgozásra, szkennelésre. Az eredeti számlát a feldolgozás után visszajuttatják cégünkhöz, addig csak másolat áll rendelkezésünkre. A folyamat hossza jelenleg nem ismert. A más országban szkennelt számlát Indiában könyvelik a számviteli rendszerbe. A könyvelt anyag felülvizsgálatát, felülellenőrzését minden országban az érintett cégek végzik, végezzük. Észrevétel esetén az eltérést korrigálják. A tételek a magyar számviteli előírás szerint kerülnek a főkönyvbe. A vegyes tételek, tárgyi eszközök, bér és járulékai stb. analitikáit Magyarországon vezetjük továbbra is, és mi fogjuk könyvelni azt. Első körben, ebben a rendszerben a szállítói számlák könyvelésével indul majd a kiszervezés. A későbbiekben további könyvelési elemeket szerveznek ki. Az eredeti számlák, bizonylatok ideiglenesen elhagyják az országot is, nem csak a székhelyet. Elfogadható ez, és milyen időtartammal, feltétellel? A bizonylatok esetleges megsemmisülése esetén csak másolattal rendelkezünk, mi a teendő ilyenkor? A számviteli feldolgozási rend ilyen megoldása, megosztása akceptálható-e? Mivel a későbbiekben az is az elképzelések között szerepel, hogy a szállító a számlát a szkennelés helyszínére kell, hogy küldje, ez a megoldás elfogadható? Kötelezhető-e a szállító, hogy a számlát külföldi postacímre küldje közvetlenül?
Kérjük, válaszaikat jogszabályi hivatkozásokkal támasszák alá!
A kérdező jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztott válaszokat vár, ugyanakkor felvetéseinek egy része kívül esik a számviteli, illetve adózási szabályok hatókörén. Az utolsó két kérdés kifejezetten ilyen. A szerződési...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6278
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
302. találat: Napelemek utáni amortizáció mértéke
A Tao-tv. szerint mekkora lehet a háztetőre szerelt napelemek utáni amortizáció mértéke, kulcsa? Az épület értékét kell ezzel megnövelni, és 1, 2, 6%-os (az épület jellemzői) amortizációt kell figyelembe venni? Vagy önálló tárgyi eszközként a 14,5% a helyes? A napelemes rendszer több részből áll (napelemek, inverter, tartószerkezet, vezetékek), amelyeknél egységesen, vagy külön-külön kell megállapítani az amortizációs kulcsot?
Az Szt. előírása szerint beruházás a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, a meglévő tárgyi eszköz bekerülési értékét...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6275
Kapcsolódó tárgyszavak:
303. találat: Ingatlanértékesítés, elállási jog érvényesítésével
A társaság 2009. évben értékesített egy felépítménnyel rendelkező ingatlant. Az értékesítés - az Áfa-tv. előírásai alapján - fordított áfával adózott. A vevő foglalót fizetett, a fennmaradó vételárhátralékra 8 évig tartó, havonta esedékes részletfizetésben állapodtak meg. A foglaló megfizetését követően az eladó hozzájárult, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a vevő tulajdonjoga adásvétel jogcímén bejegyzésre kerüljön (még 2009-ben). Az adásvételi szerződésben kikötötték, hogy az eladónak elállási joga van, ha a vevő a havi részletek fizetése során 30 napon túli késedelembe esik. Sajnos, a vevő késedelembe esett, az eladó élt az elállás lehetőségével. A földhivatal törölte a vevő tulajdonjogát, és az eredeti állapot helyreállítása jogcímen bejegyezte az eladó tulajdonjogát. A felek az elállás esetére kikötötték, hogy a vevő által megfizetett részletek egy része meghiúsulási kötbér, a további részleteket használati díjként számolják el az eladó által kiállított számla alapján, mely számlában a törlesztések összege nettó használati díjnak felel meg, amelyet a mindenkori törvényes mértékű áfa terhel (ezt a vevő köteles a számlán feltüntetett esedékesség szerint megfizetni). Az eladó társaságnál hogyan kell helyesen eljárni a számlák kiállítása és a számviteli elszámolás tekintetében? Milyen tartalmú, milyen teljesítési dátumú számlákat kell kiállítani?
Ritkán fordul elő, hogy a kérdésben - jogilag - ilyen precízen fogalmazzák meg az adásvételtől való elállás jogkövetkezményeit, jellemzően nem gondolva arra, hogy milyen problémákkal jár annak az elszámolásokba való...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6272
304. találat: Költségek átterhelése
Egy 100%-ban külföldi tulajdonban (legfelsőbb szint a holding) lévő kft. ügyvezető igazgatója külföldi állampolgár, nem áll a kft. alkalmazásában. Az ügyvezetés költségeit, valamint a holding vezetési költségeit a tulajdonos, illetve a holding negyedévente a kft.-re terheli. Ezek az átterhelt költségek tartalmukban költségráfordításra adott támogatásnak minősülnek?
A rövid válasz az, hogy nem!Az ügyvezető igazgató feltételezhetően ellátja a kft. ügyvezetésével kapcsolatos feladatokat, még akkor is, ha külföldi állampolgár. Az ügyvezetés költségei pedig a kft.-t terhelik. Az adott esetben a...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6266
305. találat: Számlafizető költségelszámolása
A telefonszámlán a vevő neve: "A" kft., számlafizető "B" kft. A flotta fő tagja az "A" kft., a "B" kft. csak később csatlakozott. Ha a készüléket a "B" kft. használja, elszámolhatja-e a telefonköltséget, amennyiben ő a számlafizető? Jogosult-e az áfalevonásra a "B" kft.?
A rövid válasz az, hogy nem számolhatja el, nem jogosult.A számviteli elszámolás egyik fontos bizonylata a cég nevére szóló számla. Ez telefonszámla esetében is igaz. Ha mégis elszámolja a telefondíjat "B" kft. az "A" kft. helyett,...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6263
Kapcsolódó tárgyszavak:
306. találat: Szállítói kötelezettség vagy időbeli elhatárolás
Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve 2013. évi költséget tartalmaz. Például a 2014 januárjában számlázott 2013. évi könyvelési díj. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve tartalmaz 2013. évi és 2014. évi költséget is, például a 2014 januárjában számlázott 2013. 12. 15.-2014. 01. 14. időszakra szóló rezsiköltség. Egy adott cég könyvvizsgálatra kötelezett, de a szerződés szerint a 2013. évi könyvvizsgálati díjat a könyvvizsgáló csak 2014-ben - a beszámoló közzététele után - jogosult számlázni. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte 2013. évi, de a teljesítése és a fizetési határideje is 2014. évi, és 2014. évi költséget tartalmaz. A számlákat befogadó cég a felsorolt számlákat a szállítói kötelezettségek, a passzív időbeli elhatárolások, esetleg a nem számlázott szállítások között mutassa ki?
A kérdésben négy különböző eset fordul elő. Ezekre egységes válasz nem adható. A válasz előtt azonban utalni kell a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvre, másrészt az összemérés számviteli alapelvre....
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6261
307. találat: Tartós bérbeadás ingyen

Személygépkocsi tartós bérbeadásakor a cégautóadó alanya a bérbevevő 2013. 07. 01-től, ha az üzembentartó személyét a hatósági járműnyilvántartás tartalmazza. Lehet-e ingyenes a tartós használatbavétel, és ez esetben is elszámolható a társaságnál az amortizáció, mint költség?

A kérdező téved, amikor arról ír, hogy a cégautóadó alanya a bérbevevő. A Gjt. 17/B. §-ának (1) bekezdése szerint az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Az üzembentartó személyének a...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6255
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
308. találat: Kölcsönszerződés fedezete
A 6154. kérdésre adott válaszukban, amely a személygépkocsi fedezetként történő értékesítését taglalja, álláspontom szerint szemben áll az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjában, illetve a korábban adott 5361. kérdésre adott válaszukban foglaltakkal.
A választ azzal kell kezdeni, hogy a Számviteli Levelek 298. számában a 6154. kérdésnek sem a kérdés részében, sem a válasz részében nincs utalás arra, hogy a gépjármű személygépkocsi vagy tehergépjármű. Ha tehergépjármű,...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6248
Kapcsolódó tárgyszavak:
309. találat: Devizabankszámla folyószámlahitellel
Hogyan kell forintosítani a devizabankszámlát, ahol folyószámla-hitelkeret van, tehát az egyenleg többször negatív? Kell-e a folyószámla-hitelkeret miatti kötelezettségváltozásokat év közben a rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatni? Milyen sorrendet kell tartani egy napon belül a terhelések és jóváírások között? A keletkező devizakötelezettség forintértékét a mérlegben választott - a mérlegfordulónapra vonatkozó -, MNB által közzétett, hivatalos árfolyammal forintosítjuk. A devizaszámlára kerülő devizát a bekerülés napjára vonatkozó, MNB hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük fel, kivéve a forintért vásárolt devizát. A devizában lévő pénzeszközcsökkenések forintértékét átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon határozzuk meg. Ha egy napon belül több jóváírás, illetve terhelés szerepel a bankkivonaton, a bankműveletek időbeli sorrendjében rögzítjük a tételeket. Többször egy napon belül a jóváírások és terhelések váltakozva történnek. Az egy napon belüli tételek rögzítésének sorrendje eltérő forintösszegeket eredményez. Előírhatjuk a számviteli politikában a tételek rögzítésének sorrendjét? Véleményünk szerint attól az időponttól kezdve, ahogy a devizaszámla negatívba fordul, továbbra is az átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon határozzuk meg a devizacsökkenések forintértékét. A jelenleg használt szoftver szerint, ha nullától távolodik az egyenleg (betétet rögzít), a napi árfolyamon történik a rögzítés, ha nullához közelít az egyenleg (kiadást rögzít), a rögzítés kalkulált áron történik. Ha mínuszban van a bank egyenlege, akkor ez fordítva van, banki kiadásnál napi árfolyamon megy a rögzítés, bevételnél pedig az átlagárral. Szerintünk ez nem felel meg a számviteli törvényben előírtaknak.
Hosszabban idéztük a kérdést, de kivonatosan.Ha a devizaszámlához deviza-folyószámlahitel kapcsolódik, év közben természetesen lehet a devizabankszámlának negatív egyenlege. Az így keletkező negatív egyenleget a 386. számláról...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6247
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
310. találat: Részvényvásárlás után beolvadás
Az rt. 100%-ban megvásárolta egy másik zrt. részvényeit ez év februárjában. A vásárló rt. május végével be kívánja olvasztani a megvásárolt céget, és egy cégként tovább működtetni. A részvényvásárlást a részesedés számlára (171.) könyveltük, üzleti vagy cégérték nem volt. A beolvasztás során mi történik a 171. számlával? Mi a helyes eljárás a beolvasztással, és melyek a helyes könyvelési tételek?
A válasz előtt egy javaslat. Ha a közgyűlés a beolvasztásról első alkalommal 2014. március 14-ig dönt, akkor alaposan át kell tanulmányozni a Gt.-nek az átalakulásra (ezen belül az egyesülésre) vonatkozó általános és az rt....
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6243
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
<<<<<< ... | 271 - 280 | 281 - 290 | 291 - 300 | 301 - 310 | 311 - 320 | 321 - 330 | 331 - 340 ... | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés