Keresés eredménye

2546 találat a megadott szamviteli szabadszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket megjelenítettük. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
301. találat: Futóverseny kiosztott csomaggal
Cégünk futóversenyek szervezésével és lebonyolításával foglalkozik. A rendezvényen részt vevő magánszemélyek kapnak egy csomagot, ami tartalmaz emblémázott pólót, csokit, italt stb. Szeretném a tájékoztatásukat kérni a kiosztott csomagok adózásáról és számviteli elszámolásáról abban az esetben, ha ezért a magánszemélyek nevezési díjat fizetnek, és az tartalmazza a csomagot, illetve ha nem fizetnek nevezési díjat, és térítés nélkül kapják a rendezvényen ezeket a csomagokat.
Az Szja-tv. 2014. január 1-jétől hatályos 1. számú melléklet 8.7. pontjában lévő új rendelkezés szerint adómentes: "az a szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6298
302. találat: Támogatás tőketartalékba, jogszabályi előírás nélkül
Az MVH-tól támogatást nyertünk eszközfejlesztésre. Az utófinanszírozási összeget a tőketartalékba kellett könyvelni, nem bevételre. Az eszköz után az értékcsökkenési leírást a 2013. év végén elszámoltuk. A tőketartalékból hogyan kell kivezetni az értékcsökkenési leírást? Hogyan vezethető ki a támogatás, mivel az összeg soha nem lehet bevétel?
A számviteli elszámolás csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehetséges. A kérdésből nem derül ki, hogy az eszközfejlesztésre kapott támogatást miért könyvelték a tőketartalékba? Azért, mert mondták, vagy mert a...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6294
303. találat: Raktárépület vásárlása
Régi raktárépületet vásárolt a kft. Az eladónak meg kell-e bontania kötelezően épületre és az alatta lévő telekre a számla szerinti ellenértéket? A telek építési teleknek minősül? Ha az épület fordítottan adózik, a telek áfás vagy adómentes?
Számviteli, de a Tao-tv. előírásai alapján is követelmény, hogy ha a raktárépületet az alatta lévő telekkel együtt értékesítik, akkor a számlán az ellenértéket meg kell bontani a raktárépület értékére és a telek...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6287
Kapcsolódó tárgyszavak:
304. találat: Áfahiány elszámolása
Az 5939-es válaszban azt írták, hogy ha a NAV megállapítja, hogy az áfa nem lett volna levonható, akkor azt az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Szerintünk a le nem vonható áfát ugyanoda kell könyvelni, ahová az áfa alapját, azaz költségként könyveljük, ezért a le nem vonható áfát is az adott költségnemre könyvelnénk. Nem járunk el helyesen?
A Számviteli Levelek 289. számában az 5939. kérdésre adott válaszunkat azzal kezdtük, hogy a kérdésre egyértelmű válasz nem adható, mivel a kérdés nem tartalmazza azt, hogy milyen adóhiányt állapított meg a NAV. Így a választ...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6281
Kapcsolódó tárgyszavak:
305. találat: Könyvelés a főkönyvi számlákon
Integrált könyvelőszoftverrel könyvelünk. A számlázóprogramból integrálódnak a főkönyvbe az értékesítésről készült számlák. A negatív előjelű tételek a főkönyvi kartonra nem a hagyományos könyvelést követve, a Követel oldalra kerülnek pozitív összegben, hanem a Tartozik oldalra negatív összegben. Elfogadható-e ez a megoldás? Sérti-e ez a gyakorlat a törvényt?
A kérdéshez kapcsolódóan már válaszoltunk egy hasonló kérdésre a Számviteli Levelek 293. számában, a 6026. kérdésre adott válaszunkban. Az ott leírtakat a kérdező szíves figyelmébe ajánljuk.A szabályszerű bizonylatok alapján...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6280
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
306. találat: Pénzkezelési szabályzat mikrogazdálkodónál
Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó nem kötelezett számviteli politika készítésére, ezért a szabályzatokat sem kell elkészítenie. Több szakmai fórumon elhangzott, hogy ennek ellenére pénzkezelési szabályzattal mégis rendelkeznie kell. Valóban? Ha igen, milyen szakmai előírásoknak kell megfelelnie?
A kérdésből az következik, hogy a szakmai fórumon az előadó elfelejtette megindokolni a jogszabályi elő­írástól eltérő kijelentését.A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról rendelkező 398/2012. (XII. 20.) Korm....
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6279
307. találat: Könyvelés külföldön
Társaságunk egy transznacionális vállalkozás magyarországi unokavállalata. A nemzetközi csoporton belül magas fokú a munkamegosztás. Jelenleg a számlák kezelésének, feldolgozásának és könyvelésének folyamatát készítjük elő a nemzetközi munkamegosztásra, az alábbiak szerint:
Első lépésben a bejövő számlákat elküldjük az EU-n belüli másik országba feldolgozásra, szkennelésre. Az eredeti számlát a feldolgozás után visszajuttatják cégünkhöz, addig csak másolat áll rendelkezésünkre. A folyamat hossza jelenleg nem ismert. A más országban szkennelt számlát Indiában könyvelik a számviteli rendszerbe. A könyvelt anyag felülvizsgálatát, felülellenőrzését minden országban az érintett cégek végzik, végezzük. Észrevétel esetén az eltérést korrigálják. A tételek a magyar számviteli előírás szerint kerülnek a főkönyvbe. A vegyes tételek, tárgyi eszközök, bér és járulékai stb. analitikáit Magyarországon vezetjük továbbra is, és mi fogjuk könyvelni azt. Első körben, ebben a rendszerben a szállítói számlák könyvelésével indul majd a kiszervezés. A későbbiekben további könyvelési elemeket szerveznek ki. Az eredeti számlák, bizonylatok ideiglenesen elhagyják az országot is, nem csak a székhelyet. Elfogadható ez, és milyen időtartammal, feltétellel? A bizonylatok esetleges megsemmisülése esetén csak másolattal rendelkezünk, mi a teendő ilyenkor? A számviteli feldolgozási rend ilyen megoldása, megosztása akceptálható-e? Mivel a későbbiekben az is az elképzelések között szerepel, hogy a szállító a számlát a szkennelés helyszínére kell, hogy küldje, ez a megoldás elfogadható? Kötelezhető-e a szállító, hogy a számlát külföldi postacímre küldje közvetlenül?
Kérjük, válaszaikat jogszabályi hivatkozásokkal támasszák alá!
A kérdező jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztott válaszokat vár, ugyanakkor felvetéseinek egy része kívül esik a számviteli, illetve adózási szabályok hatókörén. Az utolsó két kérdés kifejezetten ilyen. A szerződési...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6278
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
308. találat: Napelemek utáni amortizáció mértéke
A Tao-tv. szerint mekkora lehet a háztetőre szerelt napelemek utáni amortizáció mértéke, kulcsa? Az épület értékét kell ezzel megnövelni, és 1, 2, 6%-os (az épület jellemzői) amortizációt kell figyelembe venni? Vagy önálló tárgyi eszközként a 14,5% a helyes? A napelemes rendszer több részből áll (napelemek, inverter, tartószerkezet, vezetékek), amelyeknél egységesen, vagy külön-külön kell megállapítani az amortizációs kulcsot?
Az Szt. előírása szerint beruházás a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, a meglévő tárgyi eszköz bekerülési értékét...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6275
Kapcsolódó tárgyszavak:
309. találat: Ingatlanértékesítés, elállási jog érvényesítésével
A társaság 2009. évben értékesített egy felépítménnyel rendelkező ingatlant. Az értékesítés - az Áfa-tv. előírásai alapján - fordított áfával adózott. A vevő foglalót fizetett, a fennmaradó vételárhátralékra 8 évig tartó, havonta esedékes részletfizetésben állapodtak meg. A foglaló megfizetését követően az eladó hozzájárult, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a vevő tulajdonjoga adásvétel jogcímén bejegyzésre kerüljön (még 2009-ben). Az adásvételi szerződésben kikötötték, hogy az eladónak elállási joga van, ha a vevő a havi részletek fizetése során 30 napon túli késedelembe esik. Sajnos, a vevő késedelembe esett, az eladó élt az elállás lehetőségével. A földhivatal törölte a vevő tulajdonjogát, és az eredeti állapot helyreállítása jogcímen bejegyezte az eladó tulajdonjogát. A felek az elállás esetére kikötötték, hogy a vevő által megfizetett részletek egy része meghiúsulási kötbér, a további részleteket használati díjként számolják el az eladó által kiállított számla alapján, mely számlában a törlesztések összege nettó használati díjnak felel meg, amelyet a mindenkori törvényes mértékű áfa terhel (ezt a vevő köteles a számlán feltüntetett esedékesség szerint megfizetni). Az eladó társaságnál hogyan kell helyesen eljárni a számlák kiállítása és a számviteli elszámolás tekintetében? Milyen tartalmú, milyen teljesítési dátumú számlákat kell kiállítani?
Ritkán fordul elő, hogy a kérdésben - jogilag - ilyen precízen fogalmazzák meg az adásvételtől való elállás jogkövetkezményeit, jellemzően nem gondolva arra, hogy milyen problémákkal jár annak az elszámolásokba való...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6272
310. találat: Költségek átterhelése
Egy 100%-ban külföldi tulajdonban (legfelsőbb szint a holding) lévő kft. ügyvezető igazgatója külföldi állampolgár, nem áll a kft. alkalmazásában. Az ügyvezetés költségeit, valamint a holding vezetési költségeit a tulajdonos, illetve a holding negyedévente a kft.-re terheli. Ezek az átterhelt költségek tartalmukban költségráfordításra adott támogatásnak minősülnek?
A rövid válasz az, hogy nem!Az ügyvezető igazgató feltételezhetően ellátja a kft. ügyvezetésével kapcsolatos feladatokat, még akkor is, ha külföldi állampolgár. Az ügyvezetés költségei pedig a kft.-t terhelik. Az adott esetben a...
válasz megjelenítése előfizetőknek
válasz megjelenítése nem előfizetőknek
A válasz időpontja: 2014. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6266
<<<<<< ... | 271 - 280 | 281 - 290 | 291 - 300 | 301 - 310 | 311 - 320 | 321 - 330 | 331 - 340 ... | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés