Keresés eredménye

2623 találat a megadott szamviteli szabadszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket megjelenítettük. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
301. találat: Behajtási költségátalány elszámolása
A 6441. és 6449. kérdésre adott válaszukat olvasva, azok elgondolkodtattak. A szerződésekkel, kötelmekkel kapcsolatosan általános szabály, hogy az új törvényt a Ptk. hatálybalépését - azaz 2014. március 15-ét - követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A hatálybalépés előtt létrejött szerződésekre a korábbi Polgári Törvénykönyv szabályozását kell alkalmazni. Az Önök válaszában ez áll: "A Ptk. előírását megszegve jár el az a kötelezett, amelyik 2014. január 1-jétől nem könyvelte a költségátalány miatti tartozását." Mikortól kell alkalmazni a behajtási költségátalányt?
A Számviteli Levelek 313. számában a 6441. és 6449. számú kérdésekre adott válaszból ugyan következhet a kérdés szerinti ellentmondás, de a jelölések figyelembe­vételével az feloldható. (A 2014. március 15-étől hatályos Ptk...
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6498
Kapcsolódó tárgyszavak:
302. találat: Háziorvos cégautóadója
A háziorvosi cégautót terheli-e cégautó­adó-fizetési kötelezettség? Milyen költségek számolhatók el az üzemeltetés során?
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/D. §-ának f) pontja alapján mentes az adó alól az a személygépkocsi, amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott háziorvosi, házi...
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6495
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
303. találat: Beruházás kinek a tulajdona?
Az autós vezérképviselet előírta a magánszemélyek vállalkozásának, hogy legyen autószalonja, bemutatóterme. Ezt a házaspár úgy oldotta meg, hogy lebontotta azt az épületet, ahol lakott, majd felépítette az autószalont, a szalon tetejének 30%-án pedig lakást. Az autószalon kizárólag tagi kölcsönből épült, a lakás pedig saját forrás. A földterület és a lakás a magánszemélyek tulajdonában van. A földhivatali bejegyzés még nem készült el. A cég részéről lehet-e a beruházást idegen tulajdonon történő beruházásként kezelni? Vagy az autószalon is a magánszemélyek tulajdona marad? A vállalkozás nem adott pénzt az építkezéshez.
A válaszhoz feltételezzük, hogy a földhivatali bejegyzés folyamatban van, a földhivatalhoz benyújtott kérelemben az újonnan felépült autószalont a magánszemélyek vállalkozása tulajdonaként, a lakást pedig a házaspár...
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6491
Kapcsolódó tárgyszavak:
304. találat: Fejlesztési tartalék feloldása lízingnél
Társaságunk 2014. évben nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingelt személygépkocsit. A 2013. évben képzett fejlesztési tartalékot feloldhatja erre a célra? A nyílt végű lízing keretében beszerzett személygépkocsi beruházásnak minősül?
A rövid válasz mind a két kérdésre az, hogy igen.A számviteli előírások alapján a lízingbe vevőnek a lízingelt eszközt (a személygépkocsit is) beruházásként kell a lízingbevételkor elszámolnia a számlázott értéken, és a...
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6487
305. találat: Időbeli elhatárolás könyvelése
Helyesen járok-e el, ha az időbeli elhatárolásokat így könyvelem? Beérkező számla 30 egység folyó évi, 60 egység következő évre vonatkozó költséget tartalmaz: T 5 - K 454, 30 egység, T 392 - K 454, 60 egység. Folyó időszakot terhel 50 egység, aminek a számlája csak a következő időszakban érkezik be: T 5 - K 482, majd a beérkező számla: T 482 - K 454, 50 egység. Vagy az időbeli elhatárolásokat minden esetben az eredményszámlákkal szemben lehet csak könyvelni, és onnan lehet ki- vagy visszavezetni?
A kérdésre az Szt. 32. §-ának (1) bekezdése egyértelmű választ ad. Aktív időbeli elhatárolásként az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket kell kimutatni, amelyek költségként,...
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6486
Kapcsolódó tárgyszavak:
306. találat: Készpénzes számlák későbbi elszámolása
A 6390. kérdéssel kapcsolatosan kérdezem: ha a pénzkezelő személye elkülönül, és előleget adunk ki a pénztárból, csak a pénzmozgást könyveljük (az előleg kiadása és a különbözet visszavételezése) a pénzmozgás dátumával. Nem derül ki a válaszból az, hogy az előlegből fizetett számlák milyen dátummal kerülnek a könyvekbe? A 8. hó 31-i számlával szeptember 1-jén számol el a kolléga. A számlát a könyvelés szeptember 20-ig nem látta, csak a pénztáros, könyvelésre csak a havi zárás után, október elején kerül. Önellenőrizni kell emiatt az augusztusi áfát? Hogyan kell kezelni azokat az eseteket, ha a dolgozó például 2 hónapja kiküldetésen van, hogyan számol el 30 napon belül az előleggel? Vagy ha nem vesz fel elő­leget a kiküldetésre, elszámoláskor a tényleges pénztári kifizetés és a készpénzes számlák dátuma el fog térni egymástól. Ha ezek hónapot is átlépnek, mikorra könyveljük?
A számviteli alapelvek teljesülésének egyik feltétele a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményének érvényesülése. Ennek jegyében született a Számviteli Levelek 310. számában közzétett, 6390. kérdésre is a válasz.A...
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6484
Kapcsolódó tárgyszavak:
307. találat: Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingje

A lízing zrt.-vel kötött nyílt végű pénzügyilízing-szerződés a lízingelt személygépkocsi maradványértékét is meghatározza. A lízingdíjakat számlázzák, az első nagyobb összegű és 24 hónapban egyenlő nettó díjjal, ahol a tőkerészt áfa terheli. A személygépkocsi átadásáról - az áfa felszámítása nélkül - "birtokbaadási számla" készült. A birtokbaadási számla alapján aktiválni kell? A törlesztőrészletek áfája levonható? A cég megfizeti a cégautóadót. A le nem vonható áfa elszámolható egyéb ráfordításként? A cég maradványértéken megvásárolja a személygépkocsit, és ezt követően értékesíti 3 millió forintért. (A nettó vételár: 5 029 488 Ft.) Az értékesítés áfaköteles?

Olvassa el 6643-es válaszunkat is!A nyílt végű pénzügyi lízing jellemzője, hogy a lízingbe vevő a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetve az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerezheti. A...
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6483
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
308. találat: Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása
Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az egyéni vállalkozás megszűnése napjával, az Szja-tv. előírásai alapján erre a napra vonatkozó vagyonleltárt készít. Ez alapján kell elkészítenie az Szt. 163. §-a szerinti egyszerűsített mérleget és a nyitó mérleget, függetlenül attól, hogy még nem tartozik az Szt. hatálya alá? A 163. § szerint könyvelt tételek azt a célt szolgálják, hogy a két könyvvezetési rendszer különbségéből adódó eltéréseket kiegyenlítsék? A még be nem folyt bevételeket, illetve még el nem számolt költségeket elszámolják? Ezekhez kapcsolódik társasági adó? A már aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, 5-10 éve kapott támogatásokat kell a mérlegben szerepeltetni?
A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírtaknak semmi köze nincs az egyéni vállalkozó egyénicég-alapításához.Az Szt. 163. §-a a számviteli törvény hatálya alá tartozók egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre...
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6477
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
309. találat: Egyéni cég alapítása
Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát - a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül - hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
A kérdés jó néhány alapvető ismeret hiányára, a törvények közötti kapcsolatok, összefüggések nem kellő megalapozottságára utal.Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 20....
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6476
Kapcsolódó tárgyszavak:
310. találat: Üzletrész eladása osztalékkikötéssel
A kft. egyik tulajdonosa 2013 decemberében eladta az üzletrészét. A vevővel úgy állapodott meg, hogy a 2013. évi osztalék még az eladót illeti meg. Az osztalék elfogadásakor természetesen már a vevő szerepel tulajdonosként a tagjegyzékben. Az ilyen megállapodás jogszerű? Ha igen, milyen jogszabályi hivatkozás alapján? Ha nem, van-e a problémának jogszerű megoldása?
A 2013-ban hatályos Gt. 132. §-ának (1) bekezdése alapján osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő taggyűlés időpontjában a tagjegyzékben szerepel, kivéve ha a társasági szerződés ettől eltérő...
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6463
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
<<<<<< ... | 271 - 280 | 281 - 290 | 291 - 300 | 301 - 310 | 311 - 320 | 321 - 330 | 331 - 340 ... | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés