Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...– jobb híján, törvényi szabályozás hiányában – követelésként, mivel nem pénzeszköz, bár valójában nem felel meg a követelés számviteli fogalmának. Anemzetközi gyakorlat szerint a kriptovalutát az immateriális javak között (ha tartós befektetés), illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Késedelmi kamat banki hitel esetén

Kérdés: Társaságunkat a bankja késedelmi kamattal terhelte meg egy hitel késedelmes törlesztése miatt. A banknak fizetett késedelmi kamatot is egyéb ráfordításként kell elszámolni, vagy pedig pénzügyi ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] ...milyen szervezet, azaz teljesen mindegy, hogy a pénztartozás a szállítóval vagy a bankkal szemben áll fenn. Ezért a késedelmi kamatot a számviteli előírások azonos módon kezelik: a fizetett késedelmi kamat egyéb ráfordítás (a kérdés szerinti esetben is), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Egy online előadáson azt hallottam, hogy 2021-től nem kell a 200 E Ft alatti, kis értékű tárgyi eszközöket a 16. számlacsoportban könyvelni, majd onnan a megfelelő főkönyvi számlára átvezetni, hanem a teljesítés időpontjában értékcsökkenésként elszámolhatom. Ennek az lenne a következménye, hogy nem kell nyilvántartani, leltározni, selejtezni ezeket az eszközöket. Igaz-e az állítás, szabályosan járok el, ha így számolom el a kis értékű eszközöket, vagy valamit félreértettem? Nem találok erre vonatkozóan semmit a számviteli törvényben, ezért bizonytalanodtam el.
Részlet a válaszából: […] A kérdés elején közölt információ feltételezhetően félreérthető volt, de legalábbis a jogszabályi előírásokkal ellentétes.Az Szt. 26. §-ának (7) bekezdése alapján a beruházások (tehát a 16. számlacsoport és nem számlaosztály) között kell kimutatni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Megújuló energiával termelt többletáram elszámolása

Kérdés: A megújuló energiával termelt villamos energia felhasználási helyen belül el nem használt részének átvételére a jelenlegi jogszabályok átvételi kötelezettséget írnak elő. Társaságunk részére az energiaszolgáltató módosító számlát állít ki a jóváírt összegről, ami véleményem szerint önszámlázásnak számít. Ezt a jóváírt összeget az 5. számlaosztály Követel oldalán (költségcsökkentésként) kell kimutatni, vagy az egyéb bevételek között, a 96. főkönyvi számlák között?
Részlet a válaszából: […] ...jó!A megújuló energiával termelt villamos energia az adott (a kérdező) társaságnál saját előállítású termék (a vásárolt áramot a számviteli előírások anyagként számoltatják el), a megtermelt energia fel nem használt részének (többletének) átadása az Szt. 72...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Számlázott tagdíjak könyvelése

Kérdés: A területi kamara kettős könyvvitel keretében vezeti a könyveit. A tagok a tagdíjakat átutalással rendezik, nekik számlázzuk a fizetendő összegeket. Vannak, akik nem utalták át ezen összegeket. Év végén mi a teendőnk a hátralékukkal? Szerepelnie kell a mérlegben, illetve az eredménykimutatásban? Kérem, kontírozzák a helyes lépéseket!
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli politikában a tagdíjak számlázásáról döntöttek, és a tagok a tagdíjat a számlák alapján fizetik meg, akkor a kibocsátott számlákat könyvelni kell, a tagokkal szembeni követelésként kimutatni, és egyéb bevételként elszámolni (T 311 – K 96). Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Postai szállítási szolgáltatás minősítése

Kérdés: A kft. termékeinek egy részét utánvéttel értékesíti postán keresztül. A termékértékesítésről kiállított számlán a terméken kívül külön soron feltünteti a szállítási költséget és azt, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz. A posta a szolgáltatás díját időszakonként számlázza le. A kft. kezelheti a kiszámlázott szállítási költséget közvetített szolgáltatás bevételének, és a posta által kiállított bejövő számlán pedig a postai szolgáltatást közvetített szolgáltatás ráfordításának? A Számviteli Levelek 98. számában a 2017. kérdésben foglaltakat olvastam, viszont találkoztam olyan értelmezéssel is, miszerint a közvetített szolgáltatás önmagában nem valósulna meg, csak termékértékesítéssel együtt. Így a teljes értékesítés összegét termékértékesítésként kell figyelembe venni, a postaköltséget pedig igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. Melyik eljárás a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt egy megjegyzés: a Számviteli Levelek 98. számában a 2017. válasz más tartalmú kérdéshez kapcsolódott, így az itt nem alkalmazható.A válaszhoz a közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezéséből kell kiindulni. [Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

200 ezer Ft alatti eszközök nyilvántartása

Kérdés: 2021. 01. 01-től a beruházási és felújítási nyilvántartás során a 200 ezer Ft egyedi értékű tárgyi eszközök mentesülnek a nyilvántartási kötelezettség alól (1995. évi CXVII. törvény 5. sz. melléklet). Mi a helyzet a vagyoni értékű jogoknál? A társasági adó alá tartozó vállalkozásokra is van hasonló rendelkezés? Én sajnos nem találtam. Ha van, szíveskedjenek közölni a pontos paragrafust!
Részlet a válaszából: […] ...a 4. pont szerint a beruházási- és felújításiköltség-nyilvántartás vonatkozik a vagyoni értékű jogokra is, de a mentesítés nem. [A számviteli előírások szerint a nem anyagi javak (az immateriális javak) beszerzését nem lehet beruházásként elszámolni.]A társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Tanulószerződés alapján történő kifizetések

Kérdés: Cégünk régóta részt vesz pék- és cukrászképzésben mint gyakorlati oktató. Korábban ezt tanulószerződéses keretek között tettük, most az új tanulókat szakképzési munkaszerződés keretében oktatjuk. A kérdés az, hogy a juttatás, amit a szerződés alapján kapnak, bérköltség vagy személyi jellegű egyéb kifizetés? Az SZMSZ ugyan nevében és eljárásilag munkaszerződés, tárgyában azonban továbbra sem munkavégzésre, hanem részünkről kifizetési kötelemre, a tanuló részéről pedig megjelenési és tanulmányi kötelezettségekre vonatkozik. Kérem, adják meg a válaszukat a szakképzési munkaszerződésre és a tanulószerződésre is!
Részlet a válaszából: […] ...a kapott bér a munkavégzést ismeri el – függetlenül attól, hogy a kérdésben szereplő esetben azt kifizetési kötelemnek tekintik -, a számviteli törvény hivatkozott előírásából következően a tanulóknak fizetett bér és a bérnek megfelelő egyéb juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Képzőművészeti alkotások értelmezése

Kérdés: A számviteli törvény alapján a képzőművészeti alkotások után nem lehet értékcsökkenést elszámolni. A számviteli törvény nem határozza meg a képzőművészeti alkotás fogalmát. Az Áfa-tv. művészeti alkotást használ, a szerzői jogi törvény pedig eredeti műalkotást. A számviteli törvény szerint mi tartozik a képzőművészeti alkotás fogalmába, mi után nem lehet elszámolni értékcsökkenést? Például, ha a vállalkozás vásárol egy már nem élő festő által festett festményt, arra nincs értékcsökkenés, de ha egy élő alkotótól vásárolunk festményt, akkor arra kell értékcsökkenést elszámolni? Amennyiben a vállalkozás egy herendi vagy zsolnai vázát vásárol, az műalkotásnak minősül? Antik dísztárgy esetén mi alapján kell eldönteni, hogy képzőművészeti alkotás-e vagy sem? Kérjük, sorolják fel azokat a szempontokat, ami alapján egy alkotás képzőművészeti alkotásnak minősül!
Részlet a válaszából: […] ...az utolsó kérdésben megfogalmazottakra csak általánosságban tudunk válaszolni. Mint írja is, a számviteli törvény nem határozza meg a képzőművészeti alkotás fogalmát, de az egyéb tárgyi eszközök fogalmát sem, nem tekinthető a feladatának. Korábban a VTSZ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
Részlet a válaszából: […] ...kerülő üzleti év bérköltségeként és bérjárulékaként kell elszámolni. Ezt az elszámolási módot alapvetően az összemérés számviteli alapelv követelménye igényli.A passzív időbeli elhatárolások között elszámolt tételeket a mérleggel lezárt üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.
1
32
33
34
369