Keresés eredménye

311 találat a megadott kölcsön szabadszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
41. találat: Jegyzett tőke a fióktelepnél
Kérdés: Az EU-ban székhellyel rendelkező társaság magyarországi fióktelepének központja a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont kölcsönök formájában biztosította a fióktelep számára. Néhány év elteltével azonban a központ a rendelkezésére bocsátott vagyont tartósan a fióktelep rendelkezésére kívánja bocsátani. Az Szt. előírása szerint ezt a fióktelepnél jegyzett tőkeként kell kimutatni. Ebből következően a fióktelep működéséhez tartósan nem szükséges pénzeszközt a külföldi székhelyű vállalkozásnak hitelként kell a fióktelep rendelkezésére bocsátania. Ha időközben a külföldi vállalkozás központja mégis arra az álláspontra jut, hogy a hitel még vissza nem fizetett részét tartósan a fióktelep rendelkezésére bocsátja, ezt megteheti egy megállapodás megkötésével, amelyben a fióktelep könyvelésében hitelként nyilvántartott követelését a fióktelep tartós rendelkezésére bocsátja, és intézkedik a hitelnek megfelelő összegű jegyzett tőke cégbírósági bejegyzése felől. Könyvelése: T Egyéb rövid lejáratú kötelezettség központtal szemben - K Jegyzett tőke. A jegyzett tőkének a fenti módon történő megemelése nem minősül a hitel elengedésének, és semmilyen adó-, illeték- vagy járulékfizetéssel nem jár!?
...támaszt alá. [A kölcsönszerződéssel szembeni alapvető követelmény, hogy tartalmazza a kölcsönnyújtás időpontját, az adott/kapott kölcsön pénznemét és összegét, a kölcsönnyújtás feltételeit (mire fordítható...
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6680
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
42. találat: Osztalékkötelezettségből részesedésszerzés
Kérdés: "A" kft. magánszemély tulajdonosaival szemben 50-50 egység jóváhagyott osztalék miatti kötelezettséget tart nyilván. A magánszemélyek ezen követelésük apportálásával tőkét emelnek "B" társaságban. A társaság kötelezettsége "B" társasággal szemben áll fenn. A tranzakció következtében a magánszemélyeknél az osztalékkövetelésből részesedés keletkezik. A magánszemélyeknek meg kell-e fizetniük az osztalékból származó jövedelmet terhelő 16 százalékos személyi jövedelem­adót? (Az esetleges eho-kötelezettségtől tekintsünk el.) Véleményem szerint csak az adózott osztalékkal lehet "B" társaságban tőkét emelni.
...tud a "B" társaságnál tőkét emelni.A magánszemély osztalék miatti követelése nem olyan tartalmú követelés, mint például a tagi kölcsön miatti követelés. Az új Ptk. szerint a tag javára történő kifizetés az...
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6677
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
43. találat: Elengedett követelés utáni adófizetés
Kérdés: Az elengedett követelésnél, ha az elengedő társaság veszteséges a tárgyévben, akkor is elengedheti-e a követelését (adott kölcsön)? Értelemszerű, hogy pozitív eredmény igazolása nem lehetséges. Az elengedett követelés rendkívüli ráfordításként kerül elszámolásra, melynek további vonzata a társaságiadó-alap növelése ezzel az összeggel. A két társaság nincs kapcsolt vállalkozási viszonyban.
A kérdező sajnálatos módon a Tao-tv. több rendelkezését összekeveri, és ezért helytelen következtetésre jut.A behajthatatlan követelés elengedésének nem feltétele az, hogy az elengedő társaság, illetve a kötelezettséget...
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6658
Kapcsolódó tárgyszavak:
44. találat: Kötelezettség a végelszámolást lezáró beszámolóban
Kérdés: A bt. 2014. 12. 31-i mérlegfordulónappal elkészítette a végelszámolást lezáró beszámolót, amelyet a törlési kérelemmel és a vagyonfelosztási javaslattal együtt beküldött a cégbíróságnak. Ebben a kötelezettségek között szerepel a zárónappal elszámolt, de még ki nem osztott vállalkozásból kivont jövedelem. Ezt a kötelezettséget a vagyonfelosztási javaslatban a tulajdonosok részére fizetendő pénzeszközök között szerepeltette. A cégbíróság hiánypótló végzést adott ki, miszerint a becsatolt végelszámolási zárómérleg nem fogadható el, mert rövid lejáratú kötelezettséget tartalmaz. Két lehetőséget adtak: nyilatkozzunk, hogy hogyan és mi módon lett kiegyenlítve a tartozás, vagy nyújtsunk be egy új kötelezettséget nem tartalmazó beszámolót. (A vállalkozásból kivont jövedelem a cégbírósági törlésig nem adható ki. Jól gondolom?) Mi a helyes megoldás a hiánypótló végzés rendezésére?
...a tulajdonosok miatti kötelezettségek (jegyzett tőke, tőketartalék, mérleg szerinti eredménnyel korrigált eredménytartalék, tagi kölcsön miatt), hozzárendelt eszközök pénzeszközök, egyéb eszközök.A...
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6650
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
45. találat: Jövedelem védettségi szint helyreállítása esetén
Kérdés: 2012. 05. 15-én egy magánszemély "erdő, legelő" megnevezésű külterületi ingatlant vásárolt 49 M Ft-ért, amelyet még ebben a hónapban, haszonbérleti szerződés keretében, 15 éves határozott időtartamra bérbe is adott egy kft.-nek. A magánszemély a vételárat a haszonbérlő kft. által előre fizetett 52 M Ft haszonbérleti díjból fizette ki. A kft. a magánszemély hozzájárulásával a bérelt ingatlanra jelzálogjogot alapított, és kölcsönt vett fel egy takarékszövetkezettől. A kölcsön összege volt a fedezete az előre megfizetett bérleti díjnak. 2014. 12. 09-én a kft. a haszonbérleti szerződést azonnali hatállyal felbontotta, mivel az erdő művelése veszteséges volt, és így nem tudta a kölcsönt törleszteni. Az azonnali hatályú felmondást a haszonbérbe adó magánszemély azzal a feltétellel fogadta el, hogy jogosult ugyan a kapott haszonbérleti díjat kártalanításként megtartani, de ebből a kft. jelzáloggal terhelt tartozását, 36 M Ft-ot a magánszemélynek kell kiegyenlítenie a kft. helyett. Ez 2014 decemberében megtörtént. Az ügylet kapcsán keletkezik-e jövedelme a magánszemélynek? Hogyan kell kezelni a fenti ügyletet a kft.-nél? A magánszemély 2014. december 9-én az "erdő, legelő" elnevezésű külterületi ingatlanát értékesítette, az XY Nemzeti Park Igazgatósága vette meg 68 M Ft-ért. (A magánszemély ebből rendezte, fizette ki a kft. kölcsönét!) Az értékesített ingatlan ellenértéke a vételi árajánlatban megfogalmazottak szerint adómentes bevételnek minősül, mert a védett területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény hatálya alá tartozik, kisajátításra tervezett. Keletkezik-e a magánszemélynél jövedelem?
A kérdést teljes terjedelemben idéztük, mert az sokrétű témát felölel, és a jogszabályi háttér ismeretében a magánszemély jövedelmére vonatkozó, első olvasásra adódó elképzelés is a visszájára fordul.Az Szja-tv. 16....
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6626
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
46. találat: Kölcsönadott anyag elszámolása
Kérdés: Két kft. szerződést kíván kötni egymással anyag (készlet) kölcsönadásának tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönkapott anyagot felhasználja a tevékenysége során, terméket állíttat elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben kikötött időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaság részére ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatért használati díjat fizet a kölcsön­adó társaságnak. Lehet-e a kölcsönkapott anyagot átvételkor csak a 0. Számlaosztályban nyilvántartani a visszaadásig? Lehet-e ezt kölcsönként kezelni? Számlázni kell-e az átvett készlet értékét az átadó cégnek? Mi a helyzet az áfával?
...történő szabályozása mellett. De hogyan kell számvitelileg elszámolni?A számviteli törvény kezeli a pénzben nyújtott kölcsön elszámolását, de nem rendelkezik a pénz helyett más dolog kölcsönbe adásáról...
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6608
Kapcsolódó tárgyszavak:
47. találat: Saját tőke rendezése tagi kölcsönből
Kérdés: A kft. könyveiben tagi kölcsön szerepel. A kft. saját tőkéje évek óta negatív. A saját tőkét lehet-e rendezni a tagi kölcsönből úgy, hogy a tagi kölcsön összegét átkönyveljük a lekötött tartalékba, részletes nyilvántartást vezetve, hogy ez az összeg a kft. tagi kölcsöne? Ezzel a módszerrel a kft. saját tőkéje pozitívvá válna. Helyesen járunk el? A taggyűlési napirendi pontba ez a tétel bekerül.
...rögzítjük, hogy a kérdésben leírt módszer nem alkalmazható, semmilyen jogszabályi előírás nem ad arra lehetőséget, hogy a tagi kölcsön összegét a lekötött tartalékba átvezessék. Tehát nem járnak el helyesen...
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6600
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
48. találat: Euróhitelhez kapcsolódó egyéb költség
Kérdés: A magyarországi kft. külföldi tulajdonosának ausztriai cége adott kölcsönt a magyar kft.-nek úgy, hogy ehhez az osztrák bankból vett fel 90 000 euró kölcsönt. Az osztrák cég az év végével kiszámlázta a kamatot. A számlán azonban feltüntettek még egyéb költség címen 300 000 forint értéket. Azt mondták, hogy ez a felvétellel járó pluszkiadások fedezete. Mi a helyes kamatszázalék? Euróban nyújtott kölcsön esetében az év végi árfolyamon kell átszámítani? Az egyéb költséget miként kell elszámolni? Uniós szolgáltatás, áfabevallásba, összesítőbe nem kerül be? A magyar kft. mikrogazdálkodói beszámolót készít. Az osztrák és a magyar cég tevékenysége is dísznövénytermesztés, kereskedelem. Egyik sem folytat pénzügyi tevékenységet.
...kölcsönt igénybe vevőt azon kötelezettség alól, hogy a kölcsönnyújtást kölcsönszerződéssel támasszák alá. Ebben rögzíteni kell a kölcsön összegét, a kölcsönnyújtás feltételeit, a visszafizetés, a...
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6594
49. találat: Eurós kölcsön határidős ügylettel
Kérdés: A társaság 1 millió euró kölcsönt kap a tulajdonosától, ami 2014. június 30-án átutalással megérkezett. Az euró beérkezésének időpontjában az MNB-árfolyam 310 Ft/euró. A kölcsön visszafizetésének határideje 2015. június 30-a. A társaság kifizetéseinek rendezéséhez az eurót forintra váltja át, és felhasználja. A társaság határidős vételi szerződést köt a bankkal, amely alapján 2015. június 30-án 315 Ft/euró árfolyamon vásárolhat a kölcsön visszafizetéséhez 1 millió eurót. Hogyan kell értékelni 2014. december 31-i beszámolóban az 1 millió eurós kötelezettséget 320 Ft/euró árfolyam esetén? A határidős vételi szerződés alapján a kölcsön futamidejére vetítve a határidős szerződésből adódó kötelezettségtöbbletet, esetleg időarányos részét?
...lesz. Az óvatosság számviteli alapelv azonban nem ad lehetőséget a jövőbeni bevételek, nyereség számításba vételére.Ha az eurós kölcsön miatt a mérleg-fordulónapi értékelés keretében elszámolt árfolyamveszteség...
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6530
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
50. találat: Részesedés, adott kölcsön, kötelezettség stb. megjelenítése
Kérdés: A beszámoló összeállításához és a gazdálkodóról a beszámolóban bemutatott megbízható, valós kép alátámasztásához szükséges a vállalkozásban lévő részesedés, adott kölcsön vagy a kapcsolt vállalkozással szembeni követelés, rövid és hosszú lejáratú kötelezettség megfelelő mérlegsoron történő megjelenítése. A vállalkozások ilyen jellegű helyes besorolása nem minden esetben egyértelmű. Az alábbi példával kérnék segítséget a vállalkozások helyes besorolásához. Adott a Z Zrt., amelynek jegyzett tőkéje 100 000 E Ft, 10 részvényese van a következő adatokkal: A kft. 22%-kal, B kft. 18%-kal, C kft. 15%-kal, D kft. 12%-kal, E kft. 10%-kal, F kft. 8%-kal, G kft. 7%-kal, H kft. 5%-kal, I kft. 2%-kal, T kft. 1%-kal tulajdonos. Adott egy K kft., amelynek fő tulajdonosa Z Zrt. 45%-os, A kft. 11%-os, B kft. 9%-os, C kft. 8%-os, D kft. 7%-os, E kft. 6%-os, F kft. 5%-os, G kft. 3%-os, H kft. 2%-os, I kft. 2%-os, T kft. 1%-os tulajdoni hányaddal. A Z Zrt. és a K kft. üzleti kapcsolatban állnak egymással, a társaságok vezetője ugyanaz a magánszemély, a Z Zrt. tulajdonosai a Z Zrt.-vel és egymással is üzleti kapcsolatban állnak. Ezek közül mely vállalkozás anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás?
A kérdésre csak a tulajdoni hányadok figyelembevételével tudunk válaszolni. Arra vonatkozóan a kérdésben nincs adat, hogy ki az a tulajdonos, aki jogosult a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjainak többségét...
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6514
<<<<<< ... | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 | 71 - 80 ... | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés