Keresés eredménye

16 találat a megadott aktiválás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket megjelenítettük. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Terven felüli értékcsökkenés az aktiváláskor
A társaság befejezetlen beruházásként mutatta ki a megvásárolt telket, amelyet nem tudott használatba venni. Több év végén a beruházás bekerülési értékéhez képest tartósan és jelentősen alacsonyabbnak mutatkozott a piaci érték, és így a különbözet terven felüli értékcsökkenésként került elszámolásra. A társaság használatba veszi a telket, és aktiválja. Milyen értéken és módon tegye ezt meg? A terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken, vagy a tárgyi eszköz bruttó értéke legyen a beruházás eredeti bruttó értéke, és kerüljön azonnal kimutatásra a halmozott terven felüli értékcsökkenés is? Ez utóbbi esetleg a későbbiek során visszaírható? A kérdésben telekről van szó, amelynek terv szerinti értékcsökkenése nincs, de elvi kérdésként felmerülne, ha más eszközről van szó, akkor a bruttó átvezetési mód szerinti magasabb bekerülési értékre kellene elszámolni az értékcsökkenést, utána ezt viszonyítani a piaci értékhez? Mi lenne a helyes eljárás?
amelynek összegét az eredmény terhére számolták el. (Részlet a válaszból!) A beruházási számláról átvezetett teleknek mint új tárgyi eszköznek csak egy értéke lehet, amelyet nem lehet megbontani eredeti bekerülési értékre és már elszámolt terven felüli értékcsökkenésre. (Részlet a válaszból!) Az új tárgyi eszköznek az aktiválás időpontjában nem lehet elszámolt terven felüli értékcsökkenése. (Részlet a válaszból!) Az nem vezethető le az Szt. 53. §-ában előírtakból. (Részlet a válaszból!) A piaci értékre korrigálás már a beruházási szakaszban megtörtént, emiatt a telek aktivált értéke a terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési érték lesz. (Részlet a válaszból!) A leírtakból következően, ha a telek piaci értéke az aktiválási érték (bruttó érték) fölé emelkedik, a beruházási szakaszban elszámolt terven felüli értékcsökkenést nem lehet visszaírni, de ha
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6673
2. találat: Épület vagy épületrész aktiválása
A Számviteli Levelek 6019. és 1945. kérdéseire adott válaszokban ellentmondást látok. Mindkét kérdés vegyes, többfunkciós épületek nyilvántartásáról szól. Az egyik válaszban külön-külön, míg a másikban egyetlen tárgyi eszközként kell kezelni az adott épületet. Melyik a helyes?
Egyébként a vegyes, többfunkciós épületet olyan épületként kell nyilvántartani, amilyenként azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték (a kérdés alapján üzemcsarnokként vagy irodaként). (Részlet a válaszból!) Természetesen külön tárgyi eszközként kell nyilvántartani az épület részét nem képező- az épületen belüli technológiai rendeltetésű vezetékeket,- a riasztóberendezéseket, azok vezetékeit, érzékelőit,- a teherfelvonót és gépészeti berendezéseit stb., valamint- a telket, amelyen az épületet elhelyezték. (Részlet a válaszból!) A Számviteli Levelek 292. számában a 6019.
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6398
Kapcsolódó tárgyszavak:
3. találat: Aktiválás használatbavételi engedély nélkül
Jól értelmezzük-e a számviteli törvény módosítását? Ha nincs meg egy adott gazdasági épület használatbavételi engedélye, ettől függetlenül aktiválható az adott ingatlan, ha azt a valóságban használatba vették?
az üzembe helyezés időpontja a rendeltetésszerű (a jogszerű) használatbavétel időpontja. (Részlet a válaszból!) Ezen törvényi előírás értelmezéseként megjelent állásfoglalások szerint, a rendeltetésszerű használatbavételt - különösen ingatlanok esetében - a használatbavételi engedély, illetve a különböző hatósági engedélyek megléte dokumentálta. (Részlet a válaszból!) A hivatkozott törvénymódosítás indokolása alapján az üzembe helyezés időpontja az az időpont, amikor az eszközzel az üzemszerű tevékenységet megkezdik.
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6130
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Aktiválás után elvégzett munkák
Cégünk megvásárolt egy ingatlant, amely a földhivatali bejegyzés szerint kivett iroda, udvar, számítógép-alkatrészt gyártó üzem. Az épületen igen nagy belső átalakítási, felújítási munkákat kellett végezni, a vásárláshoz és az átalakításhoz banki beruházási hitelt kaptunk. Február 1-jén az épületet aktiváltuk, használatba vettük, de közben még folynak munkálatok, amelyek a cég működését nem zavarják. Az aktiválás után felmerülő, de még a beruházáshoz kapcsolódó költséget beruházásként kell gyűjteni és könyvelni, majd egy összegben az épületre ráaktiválni? Esetleg az aktiválás utáni költségek már felújítások, és egyenként növelni kell vele az épület értékét?
amelyeken az átalakítást és az egyéb munkákat elvégezték. (Részlet a válaszból!) A kérdező felsorolta azokat a munkákat, amelyeket a február 1-jei aktiválás után még el kell végezni. (Részlet a válaszból!) A válasz­adót zavarja ezen munkák ismeretében a február 1-jei aktiválás. (Részlet a válaszból!) Véleménye szerint rendeltetésszerű használatra alkalmatlan az az épület, ahol az aktiválás után készítik el és építik be a fotocellás ajtókat, valamint 3,5 millió forint értékben kábelezést, dugaljfelszerelést, munkaasztalok, polcok összekötését, elszívóventilátorok
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5830
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Üzemcsarnok aktiválás utáni átalakítása
2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?
értékét az alapterület-csökkenés arányában csökkenteni kell, amely értéket (nettó) a csomagolóanyag-raktár, a kazánház bekerülési értékében kell számításba venni, a beruházásként elszámolt értékkel együtt a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni, az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenést megállapítani.Általános szabály, hogy a tárgyi eszközök cégen belüli áthelyezésével kapcsolatosan felmerülő költségekkel nem lehet a bekerülési értéket növelni. Így a szállítószalag leszerelésével, javítóüzembe történő átszállításával, kapacitásnövekedést nem eredményező javításával, visszaszállításával, az új helyen történő felszerelésével kapcsolatosan felmerülő saját és számlázott költségeket a felmerülés időszakában a költségek
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5709
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Végszámla nélkül aktiválás, adóalap-csökkentés
A kft. 2005-ben adásvételi szerződést kötött iroda és üzlet céljára épített ingatlan megvásárlására. 2005-ben, 2006-ban a teljes vételárat kifizette, előlegszámlát kapott. A birtokbaadás 2006. május 30-i dátummal megtörtént (a beköltözés is). Végszámlát a kft. még nem kapott. A 2006. évi társasági adó megállapításakor igénybe vehető-e a kisvállalkozói adóalap-csökkentés a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján, ha a végszámla a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezik meg?
az ingatlanvásárlás beruházásként elszámolható, majd a rendeltetésszerű használatbavétel dokumentumai alapján a tárgyi eszközök (épületek) közé való átvezetése is megtörténhet (feltételezve, hogy a használatbavételi engedély is rendelkezésre áll). (Részlet a válaszból!) Természetesen továbbra is ki kell mutatni a beruházásra adott előlegeket mindaddig, amíg a végszámla meg nem érkezik. (Részlet a válaszból!) A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján csökkenti az adózás előtti eredményt az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál - ha igénybe kívánja venni a kedvezményt -
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2989
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Teherautó aktiválása átírás nélkül
A kft. 2006. április 1-jén 2 db teherautót vásárolt. Az átírás még nem történt meg. Mikor lehet aktiválni? Elszámolható-e aktiválás előtt az üzemanyagköltség?
időpontjától kell az értékcsökkenést, továbbá az üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket elszámolni. (Részlet a válaszból!) Az üzembe helyezésnek feltétele, hogy a tehergépjármű forgalmi engedélye meglegyen, és a tehergépjármű rendeltetésszerűen ténylegesen is használható. (Részlet a válaszból!) Ha ezen feltételek teljesülnek, akkor átírás nélkül is rendeltetésszerűen
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. szeptember 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2781
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Épületek aktiválásának időpontja
A kft. tevékenysége az általa építtetett irodaház üzemeltetése, az irodaházban található helyiségek bérbeadása, amihez a kft. nagy összegű hitelt vett fel. A hitel után jelentős összegű kamatot fizet. Az irodaházba 2004. január 1-jétől a bérlők folyamatosan beköltöznek, fizetik a bérleti díjat. Az irodaház műszaki átadása során néhány szakhatóság kifogással élt, így az épület használatbavételi engedélyét nem adták ki, ezért az épület nem került aktiválásra. Helyes ez így? A bérlők beköltöztek, fizetik a bérleti díjat, aktiválás nélkül az összemérés elve miként érvényesül? Nem lenne helyesebb, ha a tényleges használatbavétel alapján történne az aktiválás?
vett épület esetén érvényesülnek a számviteli alapelvek, azaz a bevételekhez hozzárendelődnek a bevétel elérése érdekében felmerülő költségek (az üzemeltetési költségeken túlmenően a terv szerinti értékcsökkenési leírás is, a felvett hitelek kamata is stb.). (Részlet a válaszból!) Addig azonban ezek a költségek csak részben vehetők számításba a bevételekkel szemben. (Részlet a válaszból!) A számviteli szabályozás a jogszerű használatbavételt követő aktiválás előtti használatot úgy tekinti, mint a próbaüzemeltetést. (Részlet a válaszból!) Amiből az következik, hogy a felvett hitel kamatráfordítása az épület bekerülési értékét növeli, beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségek árfolyam-különbözetével az épület bekerülési értékét kell korrigálni, sőt a próbaüzemeltetés többletköltsége is (ha van!) az épület
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2328
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Ültetvénytelepítés aktiválása
Az ültetvénytelepítést a Számviteli Levelek 14. számában, a 277. kérdésre adott válasznak megfelelően könyveltük. Az ültetvény termőre fordult. Az ültetvény bekerülési értéke 44 millió forint, ebből 20 millió forint állami támogatás, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. Hogyan számolunk értékcsökkenést? A termést hogyan tartjuk nyilván?
Az ültetvény bekerülési értéke a kérdés szerint 44 millió forint, amelyet az állami támogatás összegével nem szabad csökkenteni (ha jogszabály alapján kapták a támogatást és a jogszabály úgy rendelkezett, hogy azt a tőketartalékba kell helyezni, akkor helyesen jártak el). Így a fentiekben leírtak figyelembevételével a 44 millió forint alapján kell az évenkénti terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét meghatározni és könyvelni (T 571 - K 1294). (Részlet a válaszból!) A Tao-tv. 2. számú mellékletének III. része tartalmazza az ültetvények adózás előtti eredményt csökkentően figyelembe vehető értékcsökkenési leírásának mértékét. (Részlet a válaszból!) A termőre fordult ültetvény gondozásával, a termés védelmével, betakarításával kapcsolatosan közvetlenül felmerült költségeket, mint a termés
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. május 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2193
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Épületrészek aktiválása külön-külön
A Számviteli Levelek 95. számában az 1945. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: a társaságiadó-alapnál a költségként érvényesíthető amortizáció összegét alapvetően befolyásolja, hogy a beruházás során létrehozott tárgyi eszközök esetében mely eszközöket lehet az épület értékében, és mely eszközöket lehet külön tárgyi eszközként aktiválni. Véleményünk szerint egy irodaházban elhelyezett központi fűtő-, hűtő-, illetve szellőzőberendezés, felvonók, külső fényárnyékoló rendszer stb. önálló tárgyi eszközök, mivel azok az építmény (az épület) használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak. Egy irodaház esetében "technológiai cél" pl. az épületben dolgozók személyszállító liften történő szállítása, az épület belső hőmérsékletének biztosítása stb. Amennyiben az említett eszközök értéke az építmény értékében kerülne aktiválásra, akkor a bérbe adott ingatlan esetében elszámolható 5% értékcsökkenés nem nyújtana fedezetet a tényleges igénybevételük miatt jelentkező költségekre. Elfogadható-e a fenti elv alkalmazása mellett az eszközök önálló nyilvántartásba vétele és az 5%-nál magasabb értékcsökkenési leírás alkalmazása?
felsorolt berendezésekkel. (Részlet a válaszból!) A kérdés utal arra, hogy ezen berendezések "technológiai cél"-t szolgálnak. (Részlet a válaszból!) Valószínű, hogy a kérdést feltevő nem tudja, hogy mit kell érteni a "technológiai cél", pontosabban "technológiai berendezés" kifejezésen. (Részlet a válaszból!) Technológiai berendezés fogalmába tartoznak azok a gépek, berendezések, amelyek a termelőtevékenységet, a termékátalakító folyamatokat szolgálják. (Részlet a válaszból!) Az irodaházban a klasszikus értelemben vett termék-előállító, termékátalakító tevékenységet a központi fűtő-, hűtő-, szellőzőberendezésekkel, a személyfelvonóval, a külső fényárnyékoló rendszerrel nem folytatnak még részben sem. (Részlet a válaszból!) A hivatkozott válaszban utaltunk arra, ha a felsorolt berendezések az épület használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. március 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2112
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 16 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés