Keresés eredménye

6 találat a megadott felvásárlási jegy tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket megjelenítettük. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Euróban könyvelés két árfolyamon?
A kft. 2013-tól euróban vezeti a könyvelését. Tevékenységéből eredően naponta több száz felvásárlási jegyet állít ki forintban, amelyet a számlavezető bank vételi árfolyamán számol át euróra. Felvásárlási jegyeket naponta folyamatosan állítunk ki, és azok automatikusan átkerülnek a könyvelésbe (a könyvelőprogram a hivatalos devizaárfolyamot automatikusan átveszi a számlavezető bank honlapjáról). Emiatt a felvásárlási jegyek naponta 2 különböző árfolyammal kerülnek be a könyvelésbe. Megfelelő ez az elszámolási mód?
történik. Így felesleges a felvásárlási jegyeket forintról euróra átszámítani, hiszen a könyvelési program a hivatalos devizaárfolyam automatikus
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6133
Kapcsolódó tárgyszavak:
2. találat: Felvásárlási jeggyel történő vásárlás
Társaságunk sertés-előállítással, illetve -értékesítéssel foglalkozik. A sertéseket őstermelőktől vásároljuk fel. Az őstermelők egy része felé felvásárlási jegyet állítunk ki, egy részük azonban áfás számlát ad. Ők nem egyéni vállalkozók az adóhivatali nyilvántartás szerint. Kérjük, ismertessék, hogy az általuk kibocsátott bizonylatoknak az értékesítés áfatörvényben előírt adatain kívül mit kell kötelezően tartalmaznia ahhoz, hogy minden számviteli és adójogszabálynak megfeleljen! Kérdésünk az is, hogy ezen adatokat más kapcsolódó nyilatkozaton is fel lehet-e tüntetni, vagy kötelező azt mindenképpen a számlára ráírni? Továbbá az ilyen, nem felvásárlási jegyen történő őstermelőktől való vásárlás adatait kell-e közölni az 1008-as bevallásban, és ha kell, ott melyik sorban, milyen összegben (nettó, bruttó) kell szerepeltetnünk?
kifizetett bevételből. (Részlet a válaszból!) Számlaadás esetén a számlázott bevételből nem kell adóelőleget vonni, ha a magánszemély nem ad nyilatkozatot
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. december 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4824
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Engedmény a felvásárlási jegy értékéből
Egy társaság őstermelőkkel termeltetési szerződést kötött termények felvásárlására 2009. évre vonatkozóan 2009 márciusában. A szerződés alapján felvásárlásra került a termény. A teljesítéstől számított 15 napon belül kiállításra került a 3 dátumos felvásárlási jegy, ahol a teljesítés időpontja az átvétel napja, a kiállítás napja a teljesítéstől számított 15 napon belül, fizetési határidő a szerződés alapesetét figyelembe véve a teljesítéstől számított 75 nap. A szerződés szerint a fizetési határidő alapesete azt jelenti, hogy amennyiben a társaság megkapja a továbbértékesített termény ellenértékét határidőre, úgy 75 napon belül kifizeti az őstermelőket. További kitétel a szerződésben a fizetési feltételek között, hogy abban az esetben, ha a továbbértékesített termény ellenértékét nem kapja meg a társaság határidőre, azaz késve fizetik ki az ellenértéket, úgy a társaság az ellenérték bankszámlájára érkezését követő 5. banki napon belül köteles kifizetni az őstermelőknek a felvásárlási jegyek ellenértékét. A továbbértékesített termények ellenértéke nem került megfizetésre határidőre a társaság részére, ezért a társaság és az őstermelők megállapodást kötöttek követeléselengedésre. Ez azt jelenti, hogy az őstermelő elengedi a társasággal szemben fennálló bruttó követelésének 2,68%-át, és ennek fejében a társaság saját pénzeszközeiből kiegyenlíti a felvásárlási jegyek értékét a határidő lejárta előtt. Számokkal alátámasztva: a termény nettó értéke 100 egység, a kompenzációs felár 12, a felvásárlási jegy bruttó összege 112. Az elengedett követelés 3. A fennmaradó 109 kifizetésre került pénztárból, bankból, összevezető levéllel. Kérdéseim: Az Áfa-tv. 204. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében helyesen gondolom-e, hogy a felvásárlási jegy így teljes mértékben kifizetettnek minősül, és az áfabevallásban levonásba helyezhető a 12 egység kompenzációs felár? A 0908-as bevalláson az őstermelőnek kifizetett összeg jelentésekor a fenti összegek közül melyiket kell bevallani? A 112-t vagy a 109-et? Az őstermelő szempontjából a fenti számok alapján mi számít bevételnek? A 109 vagy a 112? Az őstermelők esetében értelmezhető-e a követeléselengedés?
megfizetettségi feltétel nem teljesül - a felvásárló nem helyezheti levonásba a kérdésben példaként szereplő 12 egység kompenzációs felárat. (Részlet a válaszból!) Az adólevonási jog - véleményünk szerint - csak akkor lehetne gyakorolható, ha a felek nem a követeléselengedésről kötnének megállapodást, hanem például a közöttük lévő termeltetési szerződést módosítanák úgy, hogy az eredetileg megállapodott ügyletértéket lecsökkentik a tervezett, elengedendő követelés összegével. (Részlet a válaszból!) E módosítás eredményeképpen az ügylet bruttó ellenértéke a példa szerinti 109-re változna, amelyet ha a felvásárló kifizet, azzal a benne foglalt 11,678 értékű kompenzációs felárat is megtéríti, következésképpen annak összegét már levonásba helyezhetné. (Részlet a válaszból!) Mivel az ügyletet kísérő bizonylatoknak (jelen
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4635
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Felvásárlási okirat kiállítása
A társaság mezőgazdasági őstermelőktől vásárol felvásárlási jeggyel. A felvásárlási jegy mellé nyilatkozatot kérünk az őstermelőktől, hogy van-e más tevékenységük az adószámuk alatt, és ha van, mely tevékenységükből származik a nagyobb bevételük, hogy jogosultak-e a kompenzációs felár érvényesítésére. Nincs őstermelő, aki ilyen nyilatkozatot aláír. Ilyen esetben a felvásárlási jegyre írjon-e a társaság kompenzációs felárat vagy ne írjon?
értékesítőjének, a szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, a szolgáltatás igénybevevőjének aláírását kell feltüntetni az egyéb kötelezően feltüntetendő adatok mellett. (Részlet a válaszból!) Az Áfa-tv. hivatkozott rendelkezése szerint nem feltétele a kompenzációs felárnak az, hogy a mezőgazdasági őstermelő nyilatkozzon: milyen más
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4290
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Felvásárolt termék ellenértékének megfizetése
Az Áfa-tv. XIII. fejezete szerint a felvásárlási jegyet a termék fizikai átadásakor kell kiállítani. Mikor kell kifizetni a termék értékét és a kompenzációs felárat? Lehet-e átutalással teljesíteni a kifizetést?
jelentősége, ha a kifizetés időpontja megelőzi a termék fizikai átvételének időpontját. (Részlet a válaszból!) Ez esetben ugyanis a kifizetett összeg még nem tekinthető úgy, mint amely kompenzációs felárat is tartalmaz, hiszen kompenzációs felárról kizárólag termékértékesítés kapcsán beszélhetünk. (Részlet a válaszból!) Minthogy azonban a tényleges átvételig az áfa szempontjából termékértékesítés nem történik, kompenzációs felár hiányában ilyen jogcímen adólevonási jog sem érvényesíthető a felvásárlónál (97/2001. (Részlet a válaszból!) APEH iránymutatás). 2004. május 1-jétől
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. június 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1757
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása
Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre - időbeli elhatárolásként -, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
szövetkezet is alanya a Tao-tv.-nek, így pozitív adóalap (amely még akkor is lehetséges az adózás előtti eredményt módosító tételek - jellemzően a Tao-tv. 7. és 8. §-ában foglaltak - miatt, ha nem mutat ki adózás előtti nyereséget) után meg kell fizetnie a társasági adót, majd osztalékot lehet jóváhagyni, kötelezettségként előírni, és a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásakor kifizetni. (Részlet a válaszból!) Az osztalék után a magánszemély tagoknak az Szja-tv. 66. §-a alapján 20 és 35 százalék személyijövedelem-adókötelezettsége keletkezik, amelyet a szövetkezetnek kell levonnia és befizetnie. (Részlet a válaszból!) Ezenkívül a 35 százalékkal adózott osztalékrész után a szövetkezetet 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. (Részlet a válaszból!) Az osztalékból a 20 százalékos adómérték
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. augusztus 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 832