Az örökös üzletrészét a kft. veszi meg

Kérdés: A kft. tulajdonosa meghalt. Örököse nem akar tulajdonos lenni. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, a meghalt tulajdonos üzletrésze 1,2 millió Ft volt. Az örökös 3,9 millió forintot szeretne érte, 2020. 12. 31-én megkapja. Ez a cégbíróságon jegyzőkönyvvel szabályosan átfut, az üzletrészt a kft. veszi meg (bankból egyenlíti ki). Szeretném könyvelési tételekkel is megérteni, hogyan fog 12. 31-én kinézni a főkönyv.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt felmerül – mert erről a kérdésben nincs szó -, hogy egyáltalán rendelkezésre álltak-e a kft.-nél az üzletrész vételének a törvényekben előírt feltételei. A saját üzletrész megszerzésének a Ptk. szerint feltétele, hogy annak a névértéke nem haladhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.
Kapcsolódó címkék:    

Üzletrészvásárlás részletekben

Kérdés: A társaság üzletrészt vásárolt egy kft.-ben. A vételár 2 részletből áll. A szerződéskötéskor esedékes összegből, illetve három olyan részletből (halasztott vételár), amelyet évről évre kell teljesíteni annak függvényében, hogy a vételár ezen részére jogosult tulajdonosok alkalmazásban állnak-e még a kft.-ben a kifizetés esedékességekor. Milyen könyvelési tételekkel lehet rögzíteni a tárgyévi és elkövetkező 1., 2., 3. évi gazdasági eseményeket? Mi a könyvviteli teendő, ha valamelyik tulajdonos nem teljesíti a feltételeket, így nem jogosult többé a vételár halasztott részére?
Részlet a válaszából: […] Először tisztázni kell a tényállást. Az üzletrészt csak atulajdonosa adhatja el. Ha több tulajdonost említ akérdés, akkor több tulajdonostól vásárolt üzletrészt a társaság. Bár a társaság a kft.-ben több tulajdonostól vásárolta meg az üzletrészt, de a vétel után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.
Kapcsolódó címke:

Üzletrészvásárlás vevőnél, megvásárolt kft.-nél

Kérdés: Cégünk (Zrt.) üzletrész-adásvételi szerződést kötött kettő magánszeméllyel (Eladók), akik 50-50%-os arányban rendelkeztek üzletrésszel a Kft.-ben. A Zrt. mint Vevő és az Eladók adásvételi szerződése szerint az Eladók eladják, a Vevő pedig összesen 70.000 E Ft-ért megvásárolja az Eladók tulajdonában lévő 100% mértékű üzletrészeket. Az üzletrészek vételárát könyvvizsgáló által készített cégértékelés, ingatlanértékelési szakvélemény, közbenső mérleg, készlet és vagyonleltár alapján állapították meg. A Zrt. az üzletrészek vételárát a személyi jövedelemadóval kapcsolatos előírások betartásával az Eladók által megadott bankszámlára átutalta. Közbenső mérleg adatai: befektetett eszközök 16.000 E Ft, forgóeszközök 37.000 E Ft, saját tőke 43.450 E Ft, kötelezettségek 9550 E Ft. AZrt. üzemelteti a kft.-t különálló egységként. A Zrt. 100%-os tulajdonosa a Kft.-nek. Az ügyvezetés a Zrt.-ben és a Kft.-ben ugyanaz a személy. Számviteli szabályok értelmében hogyan kezelendő a fentiekben leírt adásvételi szerződés a Zrt. vonatkozásában, illetve a Kft.-nél? (Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban, üzletágvásárlás.)
Részlet a válaszából: […] ...Így nem indokolt az a kérdésben szereplő kitétel, hogy a Zrt. üzemelteti a Kft.-t különálló egységként. A kérdés szerinti esetben üzletrészvásárlás történt, a Zrt. nem a Kft.-t vette meg, így üzletágvásárlásról szó sem lehet.(Kéziratzárás: 2021. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.
Kapcsolódó címkék:  

Részletre történő üzletrész vásárlása

Kérdés: A társaság üzletrészt vásárolt egy kft.-ben. Az értékesítés cégbírósági bejegyzése megtörtént. A vételár (piaci érték) jelentősen meghaladja az üzletrész névértékét. Az ellenérték megfizetése két részletben esedékes: az egyik részlet az üzletrész-átruházási szerződés aláírásakor volt esedékes, azt átutaltuk. A másik részt legkésőbb 3 év múlva kell megfizetni. Hogyan történik ennek az ügyletnek a számviteli elszámolása? Milyen értéken szerepeltethető a tárgyévben a befektetett eszközök között az üzletrész? (A vásárlást közvetlenül terhelő egyéb költségektől tekintsünk el.) Szükséges-e lekötött tartalékot képezni a jövőben esedékes ellenértékrészlet összegével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerint: a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke a vásárláskor a részvényért, üzletrészért, egyéb társasági részesedésért fizetett ellenérték (vételár).A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrészvásárlás

Kérdés: Cégünk üzletrészt vásárolt egy kft.-ben. A vételár és az üzletrész értéke közötti különbözet adóalapot képez? A különbözet üzleti vagy cégértékként kimutatható? Cégünknél a különbözet árfolyamnyereségként került elszámolásra.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2015. július 4-től hatályos 49. §-ának (3) bekezdése szerint a gazdasági társaságban lévő, tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke a vásárláskor a részvényért, az üzletrészért, az egyéb társasági részesedésért fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.
Kapcsolódó címke:

Vásárolt üzletrész bekerülési értéke

Kérdés: Cégünk kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől. Az üzletrész névértéke 1 millió Ft, de a cég 3 millió forintért vásárolta azt meg. Ezt az üzletrészt milyen értéken kell nyilvántartani? Terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség a céget?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerint a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke a vásárláskor a részvényért, üzletrészért, egyéb társasági részesedésért fizetett ellenérték (vételár). Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Vásárolt részesedés apportálásának nyeresége

Kérdés: A kft. 20 millió forintért vásárolt egy üzletrészt, amelyet a befektetett eszközök között nyilvántartásba vett. Később ezt az üzletrészt apportálta egy másik kft.-be, de az apportálást megelőzően az felértékelésre került, a társasági szerződés szerint 80 millió forintra. Az üzletrész apportjának könyvelésekor 60 millió forint eredmény keletkezett. Ez után kell társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, hogy a kérdés szerinti apport könyvviteli elszámolása 2016. január 1-jével alaposan megváltozott. 2016. január 1-je előtt az apportált üzletrész könyv szerinti értékét rendkívüli ráfordításként, az apportált üzletrész társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Üzletrész megszerzésére fordított érték

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Az egyikük az alapítástól kezdve tulajdonos, a jegyzett tőkéből az övé 3 millió Ft, ami a jegyzett tőke 75%-a. A másik tag csak később szerzett részesedést 1 millió Ft jegyzett tőkével, úgy, hogy saját személyes vagyonából 20 millió Ft pénzbeli vagyoni hozzájárulást bocsátott a kft. rendelkezésére (19 millió Ft a tőketartalékba került). Ez utóbbi, a 25 százalékos tulajdonos üzletrészét a kft. most megvásárolná 22,5 millió Ft összegű ellenérték fejében. Kérem annak megerősítését, hogy az üzletrész megszerzésére fordított érték a 25 százalékos tulajdonos személynél egyrészt a jegyzett tőke felemelésére rendelkezésre bocsátott, és a belépő tag törzsbetéteként nyilvántartott 1 millió Ft, másrészt a tőketartalékba helyezett 19 millió Ft, vagyis a személyes vagyonból szolgáltatott összesen 20 millió Ft. Következésképpen a magánszemély adóköteles jövedelme az üzletrész eladási árából származó 22,5 millió Ft bevétel, csökkentve a megszerzésre fordított összesen 20 millió forinttal, ami 2,5 millió Ft, feltéve hogy a megszerzésre fordított értéket a magánszemély megfelelő dokumentumokkal igazolni tudja. [A kérdező hosszan sorolja a meglévő dokumentumokat, amelyek teljeskörűen pótolják az Szt. 36. §-a (3) bekezdésében nevesítetteket. Ezekre visszatérünk!]
Részlet a válaszából: […] Rövid válaszként annyit, hogy megerősítjük a kérdező álláspontját.Az Szt. 36. §-a (3) bekezdése alapján a kft.-nél a tőketartalék növekedésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrészvásárlás névérték felett

Kérdés: A kft. megvásárol egy másik kft. 3 000 000 forintos üzletrészéből 1 500 000 forintos értéket. Így megszerzi a kft. tulajdonjogának 50 százalékát, mivel a másik kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint. A vásárló kft. 5 millió forintot fizetett az eladónak. A vásárló kft. könyvelésében 1,5 millió forintot vagy 5 millió forintot kell a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatni? Hogyan kell könyvelni a két érték közötti különbözetet?
Részlet a válaszából: […] Egyértelmű a válasz: a megvásárolt kft. 1,5 millió forint névértékű üzletrészét a vásárló kft.-nek 5 millió forintos vételáron kell a befektetett pénzügyi eszközök között állományba vennie. Ebből következően a két érték közötti különbözetet külön nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címke:

Kft. üzletrészvásárlása felárral

Kérdés: Magyar társaság kft.-üzletrészt vásárolt osztrák, illetve osztrák-magyar állampolgártól. A vételár jelentősen meghaladta a saját tőke nyilvántartási értékét, és az eladóknak is jelentős jövedelmük keletkezett. Kérdés az üzleti vagy cégérték elszámolása, a magánszemélyek adózása.
Részlet a válaszából: […] Az üzleti vagy cégértéket ki kell mutatni, ha az üzletrészért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott saját tőke értékének (tehát nem a saját tőke nyilvántartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
Kapcsolódó címke:
1
2
3