3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Közösségi szolgáltatás áfájának árfolyama
Kérdés: Egyéni vállalkozó által EU-tagállamból igénybe vett szolgáltatás és fizetendő fordított áfa pénztárkönyvben történő könyvelésével kapcsolatban kérem válaszukat. A vállalkozó havi rendszerességgel EU-tagállamból vesz igénybe szolgáltatást, melyet bankkártyával fizet ki, és a lakossági bankszámlája kerül terhelésre a kifizetett összeggel. A számla euróban kerül kiállításra. Az egyéni vállalkozó alanyi adómentes áfaadóalany, ezért vállalkozói bankszámla nyitására nem kötelezett. A kiadás forintra történő átszámításához a vállalkozó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát választotta, és erről a NAV felé bejelentést tett. Helyes-e az alábbi könyvelés?
1. A kiadás forintra történő átszámításához a számlán lévő teljesítési időpontban érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza, és a pénztárkönyvben költségnek minősülő kiadásként könyveli.
2. A kiadást a pénzforgalmi teljesítés napjával (azaz a lakossági számla megterhelésekor) kell könyvelni.
3. Az árfolyam-különbözet vállalkozási bevételként/ráfordításként történő elszámolására az Szja-tv. nem tartalmaz szabályt, ezért az 1. pont szerint számított összeg és a lakossági számlán terhelt összeg közötti különbözetet nem könyveli, vagy ha mégis, akkor költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
4. Az MNB hivatalos devizaárfolyamán számított adóalapra megállapítja a 27%-os felszámított fordított áfát, és a pénztárkönyvben a bevételek között fizetendő áfaként könyveli.
5. A 4. pont szerinti összeggel azonosan megállapítja az előzetesen felszámított, le nem vonható áfát, és a pénztárkönyvben a költségek között el nem számolható kiadásként könyveli. (A 4. és 5. pont szerinti tételek pénzforgalmi egyenlege nulla.)
6. A tárgyhónapot követően elkészített havi áfabevallás alapján megállapított és átutalt áfát költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
1. A kiadás forintra történő átszámításához a számlán lévő teljesítési időpontban érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza, és a pénztárkönyvben költségnek minősülő kiadásként könyveli.
2. A kiadást a pénzforgalmi teljesítés napjával (azaz a lakossági számla megterhelésekor) kell könyvelni.
3. Az árfolyam-különbözet vállalkozási bevételként/ráfordításként történő elszámolására az Szja-tv. nem tartalmaz szabályt, ezért az 1. pont szerint számított összeg és a lakossági számlán terhelt összeg közötti különbözetet nem könyveli, vagy ha mégis, akkor költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
4. Az MNB hivatalos devizaárfolyamán számított adóalapra megállapítja a 27%-os felszámított fordított áfát, és a pénztárkönyvben a bevételek között fizetendő áfaként könyveli.
5. A 4. pont szerinti összeggel azonosan megállapítja az előzetesen felszámított, le nem vonható áfát, és a pénztárkönyvben a költségek között el nem számolható kiadásként könyveli. (A 4. és 5. pont szerinti tételek pénzforgalmi egyenlege nulla.)
6. A tárgyhónapot követően elkészített havi áfabevallás alapján megállapított és átutalt áfát költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
2. cikk / 3 Közösségen belüli ingyenes szolgáltatás
Kérdés: Magyar áfaalany a közösségi adóalany német anyacégtől bérel hosszú távon személygépkocsit. A felek közötti megállapodás alapján a német cég a személygépkocsi bérleti díját, illetve biztosítási díját havonta számlázza, ami után – mint közösségi szolgáltatás után – az áfát a magyar cég fizeti meg. A megállapodás módosításával a német cég nem számláz bérleti díjat, csak a biztosítási díjat. Hogyan kell elszámolni a ki nem számlázott bérleti díjat? Megteheti a német fél, hogy ingyen adja bérbe a gépjárművet? Van ennek valamilyen adóvonzata?
3. cikk / 3 Közösségen belüli szolgáltatás (áfa)
Kérdés: Egyéni vállalkozó főtevékenysége építőipari szolgáltatás. Uniós adószámmal rendelkezik, és alanya az áfának. Németország területén végez szolgáltatást, a teljesítményt EUR-ban számlázza, áfamentesen. A megrendelő a számla összegére 19 százalékot rászámol, és az így kapott bruttó összeg 15 százalékát levonja, és befizeti a saját adóhatóságához. Pl.: számla végösszege: 2000 EUR bruttósított összeg: 2380 EUR levonás 357 EUR vállalkozónak fizetett 1643 EUR Az egyéni vállalkozó által csatolt eredetiségigazolást a megrendelő nem veszi figyelembe. Mi a teendő? Milyen jogcímen von le a megrendelő a számla összegéből? Minek tekintendő ez a levont összeg, amit a német adóhatóság le is igazolt? Van-e mód az összeg visszaigénylésére? Jól számláz-e a vállalkozó?
