21 cikk rendezése:
11. cikk / 21 Kiemelkedően közhasznú alapítvány adózása
Kérdés: Egy kiemelten közhasznú alapítvány által fenntartott szakközépiskola alapító okirata alapján iskolarendszerű nappali és levelező, valamint iskolarendszeren kívüli OKJ-szakképesítést adó képzések lebonyolításával foglalkozik. A finanszírozás részben költségvetési támogatásból, részben pályázatokon elnyert támogatásból történik. A rendszeren kívüli képzéseknél előfordul, hogy a tanulók tandíjat fizetnek. Helyesen járunk-e el, ha az iskolarendszeren kívüli képzéseket alaptevékenységet kiegészítő tevékenységnek tekintjük? Elnyertünk egy eszközfejlesztéssel kapcsolatos pályázaton 25 M Ft támogatást. A pályázat utófinanszírozású. Az iskola jelenleg nem rendelkezik ennyi pénzeszközzel. Kölcsönözheti-e kamatmentesen részünkre az összeget az iskolát fenntartó alapítványt létrehozó kft.?
12. cikk / 21 Természetbeni juttatások utáni adókötelezettségek
Kérdés: A 872. kérdésre adott válaszban részletezik a természetbeni juttatás utáni kötelezettségeket. Felfrissítenék, hogy most melyik járuléknak mi az adóalapja? Aktualitását a cégtelefonok 20 százaléka után fizetendő adók adják. Mi után kell fizetni például a munkaadói járulékot? A bérszoftverfejlesztő cég szerint az 54 százalékkal növelt összeg után. Helyes ez?
13. cikk / 21 Ösztöndíj adóterhe
Kérdés: MTA kutatóintézete – amely egyébként az egyetemmel kötött együttműködési szerződés alapján aktívan részt vesz a hallgatók képzésében – fizethet-e egyetemi hallgatói jogviszonyban lévő PhD-hallgatónak ösztöndíjat? A kifizetést terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség?
14. cikk / 21 Hulladékfelvásárlás, fordított adózás
Kérdés: Belföldi adóalany belföldi felvásárlótól vásárol hulladékot, és azt továbbértékesíti. Az áfabevallásban a kapott számla alapján befizetendő adója lesz, amely le is vonható? Ugyanakkor a működésével kapcsolatos egyéb költségeinek az áfája is levonható. Így állandó visszaigénylési pozícióba kerülhet?
15. cikk / 21 Német fióktelep könyvelése, adózása
Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?
16. cikk / 21 Német telephelyen végzett munkák elszámolása
Kérdés: Egy magyarországi cégnek 1989 óta telephelye van Németországban, ott adószámmal rendelkezik. Németországban ingatlanokon végez építés-szerelést, felújítást. Az eddigi gyakorlat szerint a németországi telephely adatait nem vették figyelembe a hazai könyvelésnél. Természetesen a bizonyos tételeket a felmerülés helyén vettük figyelembe. Helyesen jártunk-e el?
17. cikk / 21 Osztalék adózása
Kérdés: 2004-től a kifizetett osztalék adóját terheli-e még a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás? Ha az osztalékot tőkeemelésre fordítjuk, az osztalékadó mértéke valóban 20 százalék (más nem terheli)?
18. cikk / 21 Gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó adózás I.
Kérdés: Átalakulás előtt a társaságnak 2 jogi személy és 1 természetes személy a tulajdonosa. Az átalakulás (kiválás) során a jegyzett tőkéből 40 millió átkerült az új társaságba, és az átalakulással egyidejűleg az egyik tulajdonos kft. 20 millió forintnyi jegyzett tőkét és a rá jutó tőke- és eredménytartalékot kivonta (tőkeleszállítást hajtott végre). A magánszemély tulajdonos maradt az átalakuló, tevékenységét folytató társaságban. Az új társaságnak csak jogi személy tulajdonosai vannak, az új társaságba az eredmény- és a tőketartalék arányos része átkerült. Hogyan alakul az átalakulás során az egyes tulajdonosok adófizetési kötelezettsége? A kivont, illetve az átvett eredménytartalék miatt kell-e az adóalapot módosítani?
19. cikk / 21 Gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó adózás II.
Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint. A tulajdonosok magánszemélyek, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A kft. eredménytartaléka jelentős. Van-e szja-fizetési kötelezettsége a tagoknak a kiválással létrejött társaságba jegyzett tőkeként és eredménytartalékként kivitt tőkerész után, ha az új társaságban a tulajdoni hányadok nem változnak, illetve ha változnak, például 40-60 százalékra?
20. cikk / 21 Átalakulás adókötelezettségei
Kérdés: Az átalakuláshoz kapcsolódó bevallási nyomtatvány borítólapján nem tudom értelmezni a jelölendő időszakokat. Például bt.-ből kft.-vé alakulás esetén mi a bevallások határideje, tao, áfa és a többi adónem szempontjából? Mi a létrejövő kft. tevékenységének kezdete, ha a bt.-t 2003. 07. 14-én törölte a cégbíróság, és a kft.-t ugyanezen a napon jegyezte be?