Kiemelkedően közhasznú alapítvány adózása

Kérdés: Egy kiemelten közhasznú alapítvány által fenntartott szakközépiskola alapító okirata alapján iskolarendszerű nappali és levelező, valamint iskolarendszeren kívüli OKJ-szakképesítést adó képzések lebonyolításával foglalkozik. A finanszírozás részben költségvetési támogatásból, részben pályázatokon elnyert támogatásból történik. A rendszeren kívüli képzéseknél előfordul, hogy a tanulók tandíjat fizetnek. Helyesen járunk-e el, ha az iskolarendszeren kívüli képzéseket alaptevékenységet kiegészítő tevékenységnek tekintjük? Elnyertünk egy eszközfejlesztéssel kapcsolatos pályázaton 25 M Ft támogatást. A pályázat utófinanszírozású. Az iskola jelenleg nem rendelkezik ennyi pénzeszközzel. Kölcsönözheti-e kamatmentesen részünkre az összeget az iskolát fenntartó alapítványt létrehozó kft.?
Részlet a válaszából: […] ...és az alapítvány vonatkozásában akapcsolt vállalkozási viszony nem értelmezhető, így az alapítványt létrehozókft.-nek nem keletkezik adózás előtti eredménynövelési kötelezettsége amiatt,hogy kamatmentesen adott kölcsönt, és nincs adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Természetbeni juttatások utáni adókötelezettségek

Kérdés: A 872. kérdésre adott válaszban részletezik a természetbeni juttatás utáni kötelezettségeket. Felfrissítenék, hogy most melyik járuléknak mi az adóalapja? Aktualitását a cégtelefonok 20 százaléka után fizetendő adók adják. Mi után kell fizetni például a munkaadói járulékot? A bérszoftverfejlesztő cég szerint az 54 százalékkal növelt összeg után. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] Valóban indokolt a Számviteli Levelek 44. számában a 872.kérdésre adott választ felfrissíteni, mivel néhány járulék esetében időközbenaz adó, illetve a járulék alapja megváltozott.Az Szja-tv. 69. §-ának (2) bekezdése szerint a természetbenijuttatás révén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Ösztöndíj adóterhe

Kérdés: MTA kutatóintézete – amely egyébként az egyetemmel kötött együttműködési szerződés alapján aktívan részt vesz a hallgatók képzésében – fizethet-e egyetemi hallgatói jogviszonyban lévő PhD-hallgatónak ösztöndíjat? A kifizetést terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. a 3. § 72. i) pontjában meghatározza, hogy miminősül adózási szempontból adóterhet nem viselő ösztöndíjnak, ez alapján akutatóintézet által fizetett összeg nem tekinthető annak. Bár a pontoskörülményeket a kérdés nem tartalmazza, fel szeretném hívni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.
Kapcsolódó címkék:  

Hulladékfelvásárlás, fordított adózás

Kérdés: Belföldi adóalany belföldi felvásárlótól vásárol hulladékot, és azt továbbértékesíti. Az áfabevallásban a kapott számla alapján befizetendő adója lesz, amely le is vonható? Ugyanakkor a működésével kapcsolatos egyéb költségeinek az áfája is levonható. Így állandó visszaigénylési pozícióba kerülhet?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy a hulladékfelvásárlás fordítottadózása miatt nem kerül a belföldi adóalany visszaigénylési pozícióba.Természetesen, egyéb tevékenysége miatt lehet, hogy visszaigénylésrekényszerül.A kérdésben foglaltakra – lényegében – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.
Kapcsolódó címkék:  

Német fióktelep könyvelése, adózása

Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?
Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni a fióktelepnekbetudható jövedelmet. Először meg kell állapítani az adóalapot a kft. egészéreúgy, hogy az adózás előtti eredményhez hozzá kell adni a külföldön fizetett(fizetendő) – társasági adónak megfelelő – adó az Szt. 81....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.
Kapcsolódó címkék:  

Német telephelyen végzett munkák elszámolása

Kérdés: Egy magyarországi cégnek 1989 óta telephelye van Németországban, ott adószámmal rendelkezik. Németországban ingatlanokon végez építés-szerelést, felújítást. Az eddigi gyakorlat szerint a németországi telephely adatait nem vették figyelembe a hazai könyvelésnél. Természetesen a bizonyos tételeket a felmerülés helyén vettük figyelembe. Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy eljárásuk sem a számviteli, sem azadózási előírásoknak nem felel meg.A külföldön lévő telephely része a hazai cégnek, így annakminden gazdasági eseményét a magyar társaság könyveiben és beszámolóibanszerepeltetni kell a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Osztalék adózása

Kérdés: 2004-től a kifizetett osztalék adóját terheli-e még a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás? Ha az osztalékot tőkeemelésre fordítjuk, az osztalékadó mértéke valóban 20 százalék (más nem terheli)?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. §-ának ba) pontját, amely a 35 százalékosadóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap adókötelezettségéről szólt,hatályon kívül helyezte 2003. január 1-jétől a 2002. évi XLII. törvény 315.§-ának (2) bekezdése oly módon, hogy a 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó adózás I.

Kérdés: Átalakulás előtt a társaságnak 2 jogi személy és 1 természetes személy a tulajdonosa. Az átalakulás (kiválás) során a jegyzett tőkéből 40 millió átkerült az új társaságba, és az átalakulással egyidejűleg az egyik tulajdonos kft. 20 millió forintnyi jegyzett tőkét és a rá jutó tőke- és eredménytartalékot kivonta (tőkeleszállítást hajtott végre). A magánszemély tulajdonos maradt az átalakuló, tevékenységét folytató társaságban. Az új társaságnak csak jogi személy tulajdonosai vannak, az új társaságba az eredmény- és a tőketartalék arányos része átkerült. Hogyan alakul az átalakulás során az egyes tulajdonosok adófizetési kötelezettsége? A kivont, illetve az átvett eredménytartalék miatt kell-e az adóalapot módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...bevétel meghaladja a rendkívüli ráfordításként elszámolt öszszeget, a különbözettel a társasági adó megállapításakor az adózás előtti eredmény csökkenthető. Fontos azonban megjegyezni, amennyiben a fentiek szerint kivezetett, rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó adózás II.

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint. A tulajdonosok magánszemélyek, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A kft. eredménytartaléka jelentős. Van-e szja-fizetési kötelezettsége a tagoknak a kiválással létrejött társaságba jegyzett tőkeként és eredménytartalékként kivitt tőkerész után, ha az új társaságban a tulajdoni hányadok nem változnak, illetve ha változnak, például 40-60 százalékra?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozásból kivont jövedelemmel kapcsolatos szja-fizetési kötelezettséget az Szja-tv. 68. §-a szabályozza. Ezen előírás alapján a társas vállalkozásból kivont jövedelmet valójában akkor kell megállapítani, ha a társas vállalkozás jogutód nélkül szűnik meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Átalakulás adókötelezettségei

Kérdés: Az átalakuláshoz kapcsolódó bevallási nyomtatvány borítólapján nem tudom értelmezni a jelölendő időszakokat. Például bt.-ből kft.-vé alakulás esetén mi a bevallások határideje, tao, áfa és a többi adónem szempontjából? Mi a létrejövő kft. tevékenységének kezdete, ha a bt.-t 2003. 07. 14-én törölte a cégbíróság, és a kft.-t ugyanezen a napon jegyezte be?
Részlet a válaszából: […] Átalakulás esetén a megszűnő társaságnak (a 2003. évi előírások szerint) az Art. 23. §-a (3) bekezdésének a) pontja, valamint (4) bekezdése alapján az éves elszámolású adókról (pl. társasági adó, iparűzési adó) az adóbevallást a megszűnésről készített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.
Kapcsolódó címkék: