17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Kkv-s beruházási kedvezmény felújításra
Kérdés: A Tao-tv. szerint kkv-s beruházási kedvezménynek minősül az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke. Alkalmazható ezen kedvezmény az ingatlan felújítási összegére az alábbi esetben? Használt üzletet vásárolt a kft., majd azonnal elindította a felújítást, ezután került sor a használatbavételre. Az aktiválásra a vételárral és a felújítási értékkel együtt került sor.
2. cikk / 17 Kétéves szabály értelmezése
Kérdés: A kkv 2 éves szabályának értelmezését szeretném pontosíttatni. A vonatkozó törvényben a "beszámolóval lezárt év" kifejezés szerepel (ha jól emlékszem), ez a kritikus rész. A konkrét példánk: 2018-2019-ben meghaladtuk a kkv-kritériumokat. 2020 áprilisában elkészült a 2019-es év beszámolója. A beszámolóval lezárt évünk a 2019-es év. Eszerint 2020. 01. 01-től minősülünk nagyvállalatnak, vagy csak 2021. 01. 01-től? Adószakértő álláspontja a 2020. 01. 01. volt, de a Számviteli Levelek egyik 2019-es válaszában a másik értelmezés szerepel, emiatt szeretném tisztázni. Folytatva mindezt, 2020 és 2021 években újra belefértünk a kkv-kritériumokba. A 2021-es év 2022 áprilisában már beszámolóval lezárt év lesz. Ennek alapján 2022. 01. 01-től minősülünk újra kkv-nak, vagy csak 2023. 01. 01-től?
3. cikk / 17 Helyi iparűzési adó kkv-nál
Kérdés: A helyi iparűzési adó mértéke 1% lesz a kkv-k számára. Ugyanakkor nem világos, hogy a KKV törvényben említett mely szabályokat kell figyelembe venni annak megállapításához, hogy egy cég kkv-nak számít-e. Konkrétan, alkalmazni kell-e a KKV törvényben szereplő összeszámítási szabályokat a kapcsolt vállalkozások, partnervállalkozások esetén?
4. cikk / 17 Kapcsolt vállalkozások a kkv-minősítés során
Kérdés: Ha egy "A" cégben "B" cég 40%-os tulajdoni részesedéssel, "C" cég szintén 40%-os tulajdoni részesedéssel, "D" cég pedig 20%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik, akkor az "A" cég kkv-minősítése során a "B" és "C" beszámolóadatait 40%-os arányban számoljuk bele, a "D" cég beszámolóadatait pedig nem kell belevennünk? 25% alatt nem kell figyelembe venni semmit, 25-49,99-ig arányosan, 50%-tól 100%-osan vesszük bele a számításba? Ha a "B" cégnek vannak kapcsolt vállalatai, azokat szintén bele kell számítani a 40%-os arányba?
5. cikk / 17 Kkv-besorolás innovációs járulékhoz
Kérdés: Kérem segítségüket az innovációsjárulék-kötelezettség megállapításához az alábbi esetben: "A" vállalkozásnak van egy 11%-os részesedése a "B" vállalkozásban, melynek van egy "C" vállalkozásban lévő 50%-os üzletrésze. A létszámadatok 2017-2018 átlagában: "A" vállalkozás 102 fő, "B" vállalkozás 10 fő, "C" vállalkozás 8 fő. A mérlegfőösszeg és az éves árbevétel a három vállalkozás együttes adatának 100%-át figyelembe véve sem éri el a kisvállalati kategória felső határát. A létszámadatok ismeretében "C" vállalkozás 2019. január 1. napjától innovációsjárulék-fizetési kötelezettség alá tartozik-e?
6. cikk / 17 Kkv-besorolás, kétéves szabály
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek példákon keresztül levezetni, hogyan kell a Kkv-tv. szerinti besorolást elvégezni, önálló vállalkozásnál, a 2019. évi törvényállapot figyelembevételével! A vállalkozás besorolásának alapját képező beszámoló adatai két példa alapján:
- 2015. év, 2016. év, 2017. év, 2018. év: kis-, közép-, közép-, kisvállalkozás;
- 2015. év, 2016. év, 2017. év, 2018. év: mikro-, mikro-, közép-, kisvállalkozás.
A fenti két példa szerint a vállalkozás minek minősül 2019. 01. 01-én és 2019. 12. 31-én, valamint 2020. 01. 01-én? Kérem, szíveskedjenek válaszukban részletesen kitérni a kétéves szabály ismertetésére is a példán keresztül!
- 2015. év, 2016. év, 2017. év, 2018. év: kis-, közép-, közép-, kisvállalkozás;
- 2015. év, 2016. év, 2017. év, 2018. év: mikro-, mikro-, közép-, kisvállalkozás.
A fenti két példa szerint a vállalkozás minek minősül 2019. 01. 01-én és 2019. 12. 31-én, valamint 2020. 01. 01-én? Kérem, szíveskedjenek válaszukban részletesen kitérni a kétéves szabály ismertetésére is a példán keresztül!
7. cikk / 17 Kis- és középvállalkozás besorolása
Kérdés: Az alábbi kkv-besoroláshoz kérem szíves segítségüket:
Nagy Kft.-ben az üzletrészek:
- D magánszemély 51%
- H magánszemély 25%
- Más Kft. 20%
- K magánszemély 4%
Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek
Kis Kft.-ben az üzletrészek:
- D magánszemély 31,9%
- H magánszemély 26,9%
- N magánszemély 20,2%
- Nagy Kft. 19,2%
- H.-né magánszemély (H édesanyja) 2%
Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek
A Tao-tv. 4. § (23) bekezdésének f) pontja alapján az ügyvezető-egyezőség miatt fennáll a kapcsolt vállalkozás a két cég között. A 2004. évi XXXIV. Kis- és középvállalkozásokról szóló tv. alapján a Nagy Kft. és Kis Kft. 3. § szerinti besorolását külön-külön vagy összevontan kell elvégezni? Kapcsolódó vagy partnervállalkozása-e (vagy egyik sem) a Kis Kft. a Nagy Kft.-nek, és ha igen, mely tulajdonlás alapján? Nincs konszolidált beszámoló. A magánszemély tulajdonosok nem egyéni vállalkozók.
Nagy Kft.-ben az üzletrészek:
- D magánszemély 51%
- H magánszemély 25%
- Más Kft. 20%
- K magánszemély 4%
Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek
Kis Kft.-ben az üzletrészek:
- D magánszemély 31,9%
- H magánszemély 26,9%
- N magánszemély 20,2%
- Nagy Kft. 19,2%
- H.-né magánszemély (H édesanyja) 2%
Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek
A Tao-tv. 4. § (23) bekezdésének f) pontja alapján az ügyvezető-egyezőség miatt fennáll a kapcsolt vállalkozás a két cég között. A 2004. évi XXXIV. Kis- és középvállalkozásokról szóló tv. alapján a Nagy Kft. és Kis Kft. 3. § szerinti besorolását külön-külön vagy összevontan kell elvégezni? Kapcsolódó vagy partnervállalkozása-e (vagy egyik sem) a Kis Kft. a Nagy Kft.-nek, és ha igen, mely tulajdonlás alapján? Nincs konszolidált beszámoló. A magánszemély tulajdonosok nem egyéni vállalkozók.
8. cikk / 17 Kkv-minősítés a Kkv-tv. szerint
Kérdés: A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény értelmezésében kérem a segítségüket.
Rendelkezésre álló információk:
1. Egy magyar kft. éves árbevétele 5,2 millió EUR, létszáma 34 fő.
2. A kft. tulajdonosainak tulajdoni és szavazati arányai a következők:
Házaspár együttesen 50%.
Külföldi vállalkozó 50%.
Gyakorlatilag minden döntést közösen hoznak meg.
3. A külföldi vállalkozó konszolidált éves bevétele 300 millió EUR, dolgozói létszáma 1500 fő.
4. A külföldi vállalkozó konszolidált beszámolójában a kft. adatai a társult vállalkozásra vonatkozó szabályok szerint szerepelnek.
5. A házaspárnak van egy másik kft.-je is, 100%-os tulajdonban, ennek bevétele 75 millió Ft, a foglalkoztatottak száma 4 fő.
6. A vállalkozásokat jellemző adatok nem változtak az elmúlt két évben.
Kérdések:
a) Hogyan kell figyelembe venni a külföldi vállalkozó adatait a 2004. évi XXXIV. törvény 5. §-ában szereplő feltételeknek megfelelően?
b) Besorolható-e a magyar kft. középvállalkozás kategóriába a rendelkezésre álló információk alapján?
c) Milyen adatokat kell figyelembe venni, ha a házaspár kft.-jének besorolását vizsgáljuk?
Rendelkezésre álló információk:
1. Egy magyar kft. éves árbevétele 5,2 millió EUR, létszáma 34 fő.
2. A kft. tulajdonosainak tulajdoni és szavazati arányai a következők:
Házaspár együttesen 50%.
Külföldi vállalkozó 50%.
Gyakorlatilag minden döntést közösen hoznak meg.
3. A külföldi vállalkozó konszolidált éves bevétele 300 millió EUR, dolgozói létszáma 1500 fő.
4. A külföldi vállalkozó konszolidált beszámolójában a kft. adatai a társult vállalkozásra vonatkozó szabályok szerint szerepelnek.
5. A házaspárnak van egy másik kft.-je is, 100%-os tulajdonban, ennek bevétele 75 millió Ft, a foglalkoztatottak száma 4 fő.
6. A vállalkozásokat jellemző adatok nem változtak az elmúlt két évben.
Kérdések:
a) Hogyan kell figyelembe venni a külföldi vállalkozó adatait a 2004. évi XXXIV. törvény 5. §-ában szereplő feltételeknek megfelelően?
b) Besorolható-e a magyar kft. középvállalkozás kategóriába a rendelkezésre álló információk alapján?
c) Milyen adatokat kell figyelembe venni, ha a házaspár kft.-jének besorolását vizsgáljuk?
9. cikk / 17 Fejlesztési adókedvezmény
Kérdés: Társaságunk igénybe kívánja venni a kkv-knak biztosított ún. fejlesztési adókedvezményt. Az adókedvezmény egyik feltétele az, hogy vagy a bérköltséget kell meghatározott mértékben növelni, vagy pedig az átlagos dolgozói létszámot kell emelni legalább 25 fővel. Mi az utóbbit fogjuk alkalmazni. Viszont a létszámnövekedés hatására a kapcsolt vállalkozásokkal együtt feltehetőleg el fogjuk érni a még kkv-státuszt jelentő 250 főt, tehát ezt követően 2 év múlva el fog veszni a kkv-státuszunk. Ha elvész a kkv-státusz, azt követően már nem lehet igénybe venni a fejlesztési adókedvezményt? Nemcsak a jövőre vonatkozóan, hanem visszamenőlegesen is elveszíti a vállalkozás a fejlesztési adókedvezményre való jogosultságát?
10. cikk / 17 Kkvberuházási adóalap-csökkentése
Kérdés: Középvállalkozású kft.-nk egyes tárgyi eszközökre 50-70%-os támogatást kapott. A fenti, a tárgyévben beszerzett új tárgyi eszközök saját részére (a támogatáson felüli részre) igénybe vehető-e az adóalap-csökkentés?