Vevőkövetelés és az árbevétel könyvelése

Kérdés: Időszaki elszámolású kimenő számla esetén [Áfa-tv. 58. §-a] hogyan kell könyvelni a vevőkövetelést és az árbevételt? Példa: a számla kelte: 2024. 01. 05., fizetési határidő: 2024. 01. 20., áfateljesítés: 2024. 01. 20., számviteli periódus: 2023. 12. 1-31. Véleményem szerint az alábbiak szerint: vevőkövetelés: 2024. 01. 05., áfakötelezettség: 2024. 01. 20., árbevétel: 2023. 01. 31.
Részlet a válaszából: […] ...módon a véleményével nem lehet egyetérteni. A vevőkövetelést és az árbevételt egyidejűleg kell könyvelni, akkor is, ha az áfa szempontjából az időszaki elszámolású.Az Szt. 72. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján: A teljesítés időszakában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.
Kapcsolódó címke:

Vevő kijelöléséért fizetett összeg illetéke

Kérdés:

Eladó és vevő egy ingatlanra ügyvéd által ellenjegyzett ingatlan-adásvételi előszerződést kötött. Ebben az előszerződésben a szokásos és szükséges rendelkezések mellett egy önálló pontban a következő rendelkezést is rögzítették: "Felek rögzítik, hogy vevő jogosult az adásvételi szerződés megkötésére maga helyett 3. személyt jelölni, mely szerződésszerű teljesítésnek minősül." Ennek megfelelően a vevő az adásvételi szerződés megkötésére maga helyett 3. személyt (egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságot) jelölt meg. Eladó és a 3. személy megkötötte az adásvételi szerződést, az ügylet teljesült, a 3. személy az eladó részére az előszerződésben, majd a szerződésben azonos összegben rögzített vételárat megfizette. A pontosság kedvéért a továbbiakban az előszerződés vevője legyen korábbi vevő, a 3. személy legyen tényleges vevő. A korábbi vevő a vevőkijelölési jogát a tényleges vevő javára – különmegállapodásban rögzítetten, pénzben kifejezett ellenérték fejében – gyakorolta. Ezt az ellenértéket a korábbi vevő kiszámlázta a tényleges vevő felé, aki azt meg is fizette a korábbi vevő részére. Tehát a tényleges vevő az ingatlan megszerzése kapcsán az eladó részére megfizette az ingatlan szerződésben rögzített vételárát, és a korábbi vevő részére megfizette a különmegállapodás alapján javára gyakorolt vevőkijelölés ellenértékét. A vevőkijelölésért fizetett ellenérték része lehet-e az Itv. 102. §-ban meghatározott forgalmi értéknek, vagyis kell-e ezen ellenérték után vagyonszerzési illetéket fizetni?

Részlet a válaszából: […] A visszterhes vagyonátruházási illeték alapja az Itv. 19. § (1) bekezdése és 68. § (1) bekezdése alapján az illetékköteles vagyontárgy [Itv. 18. § (1), (1a), (2) bekezdés] átruházása esetén a vagyontárgy forgalmi értéke. A forgalmi érték fogalmát az Itv. 102....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címke:

"Mínuszos" vevő a mérlegben

Kérdés: Az egyik vevő partnerünknek év végén egy jóváíró számlát kellett kiállítanunk, amit a vevőnk tartozásából nem vont le a fordulónapig. Mi tartozunk a vevőnek, egyébként az egész vevőállományunk pozitív. A "mínuszos" vevő tartozását át kell tenni a szállítók közé?
Részlet a válaszából: […] Ha a "mínuszos" vevőszámla nem a konkrét vevővel szembeni követelést csökkenti, akkor a mérlegben, a mérleget alátámasztó leltárban a kötelezettségek között kell kimutatni, de nem indokolt a vevők közül a szállítók közé átkönyvelni (átvezetni).Ha a "mínuszos"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címke:

Vevőkövetelés végelszámolásnál

Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...megillető saját tőke (és a még rendezendő adótartozások) a forrásoldalon és az ezekkel egyező összegű eszközök (köztük a vevőkövetelések) az eszközoldalon. A végelszámolást lezáró beszámoló alapján kell a vagyonfelosztási javaslatot is elkészíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Vevőkövetelések értékvesztése

Kérdés: A társaság számviteli politikájában az szerepel, ha más információ nem áll rendelkezésre, csak a fizetési késedelem, akkor 25% értékvesztést kell elszámolni a 60 napon túli lejárt vevői követelésekre, 50%-ot a 90 napon túli lejártakra stb. Mihez képest kell számolni a 60 és 90 napot: a mérleg fordulónapjához vagy a mérlegkészítés időpontjához? A 2012. 12. 15-i fizetési határidejű követelés után kell-e értékvesztést elszámolni, ha a mérlegkészítés időpontja 2012. 02. 28.? A mérlegfordulónapig 15 nap, a mérlegkészítés időpontjáig 74 nap telt el.
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt utalni kell arra, hogy a kérdésben leírt, afizetési késedelem időtartamához kötött, százalékosan meghatározottértékvesztés elszámolása a számviteli törvény előírásaival nem egyeztethetőössze. A vevőt, az adóst kell minősíteni, és ennek alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Vevőkövetelés osztalékelőlegként? (eva)

Kérdés: A kft. 2010. 12. 31-ig a társasági adó hatálya alá tartozott, 2011-től evás. 2010-ből hozott egy vevőkövetelést, ami 2011-ben befolyt. Az így befolyt pénzt felvehetik-e a tulajdonosok evás osztalékelőlegként, illetve milyen módon vehetik ki?
Részlet a válaszából: […]  Önmagában az, hogy az evás időszak előtti követelés befolyt,kiegyenlítették, nem jogcím arra, hogy a befolyt pénzt a tulajdonosok bármilyenformában a kft.-ből kivonják.Természetesen az evás kft. is fizethet osztalékelőleget (denem azért, mert a korábbi követelést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.
Kapcsolódó címkék:    

Vevőkövetelések faktorálása keretszerződés keretében

Kérdés: Ha egy cég milliárdos nagyságrendben rendszeresen faktoráltatja vevőköveteléseit keretszerződés keretében egy bankkal (a vevői hosszú fizetési határidő miatt), ez van-e befolyással az áfa elszámolására? A cég az általános szabályok szerint számítja az áfát, alapvetően termékértékesítéssel foglalkozik.
Részlet a válaszából: […] A válaszadáshoz előre le kell szögezni, sem a számviteli,sem az áfaelszámolás során nem értelmezhető a keretszerződés keretében történőfaktoráltatás, követelésengedményezés.A régi Áfa-tv. 9. §-ának (2) bekezdése alapján: nem minősülszolgáltatásnyújtásnak, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Vevőkövetelés elismertetése

Kérdés: A vevőkövetelés elismertetésére készített leveleket a társaság nem küldte ki. A mérlegben csak elismert követelés állítható be. Mi a teendő? Egyáltalán vissza kell-e könyvelni ezeket a tételeket? Mit csináljon a könyvelő, a könyvvizsgáló?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 29. §-ának (2) bekezdése alapján vevőköveteléskéntkell kimutatni minden olyan követelést, ami a vállalkozó által teljesített – avevő által elismert – termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származik.Ezen előírás alapján tehát követelést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.
Kapcsolódó címkék: