1. Számviteli Levelek / 2001. január 4.
TARTALOM

Az új számviteli törvény szerint az eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a könyv szerinti értéket össze kell vetni a piaci értékkel. Honnan tud a gazdálkodó szervezet a piaci értékre vonatkozóan információt szerezni? Hogyan lehet a gépek, berendezések, technológiák piaci értékét meghatározni, különösen akkor, ha azok egyedi eszközök?

Az immateriális javak és a tárgyi eszközök között is találhatók olyan eszközök, amelyek nem forgalomképesek, a társaságnak nincs joga értékesíteni azokat (pl. szoftverek, jogok, zálogjoggal terhelt eszközök stb.). Kérdés, ezen eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a piaci értéket milyen módon kell megállapítani, illetve a piaci érték tekinthető-e nullának?

Milyen teendői vannak az éves általános forgalmi adót bevallónak az év fordulónapjához kapcsolódóan a jogszabályok változása miatt?

Mely vállalkozás tehet a 2001. február 15-ei adóbevallásban nyilatkozatot az adóelőleg-fizetési kötelezettsége csökkentése végett?

A vállalkozáson belüli továbbképzésen felszolgált süteményt, italt hogyan kell elszámolni, mikor vonható le annak általános forgalmi adója?

Hogyan történik az alapítványok részére térítés nélkül végzett munkák, térítés nélkül átadott termékek értékének elszámolása? Milyen általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli ezeket?

Milyen társasági adóalap-módosítás kapcsolódik az alapítványnak ingyen nyújtott szolgáltatáshoz?

A forgalommal arányosan adott engedményt nem lehet időbelileg elhatárolni, annak ellenére sem, hogy a szállítási szerződések negyedéves, éves utólagos elszámolásról rendelkeznek, amelyek pénzügyi rendezése a negyedévet, az évet követő 30 napon belül történik meg. Nem sérti-e ez az összemérés elvét?

Kell-e a forgalommal arányosan utólag adott engedménynél általános forgalmi adót elszámolni?

Hogyan kell elszámolni azt az árengedményt, amit a vevő a fizetési határidőn belüli fizetéskor kap?

Cégünk új számítástechnikai rendszert vezet be, ami jelentős költséggel jár. Elszámolható-e beruházásként az oktatás költsége?

Milyen mértékű általános forgalmi adó terheli az új számítástechnikai rendszer bevezetéséhez kapcsolódó, a szállító által biztosított oktatás ellenértékét?

A 2001. január 1-je előtt aktivált tárgyi eszköz felújításánál az érték változik. A felújítást követően az évenként elszámolandó értékcsökkenést kell-e módosítani, és kell-e maradványértékkel számolni?

A 2001. január 1-je előtt üzembe helyezett és aktivált épület bővítését végzi el a társaság. A bővítéssel nem keletkezik új leltárfelvételi egység, a bővítés bekerülési értékével a társaság növeli a meglévő ingatlan értékét. Ebben az esetben az értékcsökkenési leírás mértékét meg kell-e változtatni, maradványértékkel kell-e számolni?

A futásteljesítmény (km-teljesítmény) alapján tervezett értékcsökkenés módosítására van-e lehetőség az eszköz rendeltetésszerű használatbavételét követően akkor, ha a tényleges használat során kiderül, hogy a gépjármű ténylegesen több km-t tud teljesíteni?

Helyes-e a tenyészállatok értékcsökkenésének megállapítása és elszámolása az alábbi példa szerint: A saját előállítású tenyészállatot – például 200 kg-os kocát 250 Ft/kg közvetlen önköltségen, összesen 50 000 Ft értékben – az 1. számlaosztályban a saját előállítású eszközök aktivált értékével szemben (T 151 – K 582) állományba (nyilvántartásba) veszi a társaság. A társaság a nyilvántartásba vett tenyészállatot várhatóan 3 évig fogja tenyésztésben tartani, és az állományba vételkor rendelkezésére álló információk alapján, a tenyészállatok közül a hízósertések közé történő átvezetéskor a 300 kg-os koca 180 Ft/kg áron 54 000 Ft értékű lesz. Ilyen feltételek mellett terv szerinti értékcsökkenés nem számolható el.

Miért kellett változtatni a költségelszámolás rendjén? Miért kell a költségeket az 5. számlaosztályból a 8. számlaosztályba átvezetni? Hogyan és mikor kell az átvezetést könyvelni? Kötelező-e az 5. számlaosztály használata?

Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e két gazdasági társaság, ha a cégek vezetője ugyanaz a személy?

Az üzleti év 2000. január 1-jétől eltérhet a naptári évtől. Be kell-e jelenteni valahová a megváltozott üzleti évet, vagy csak elkészíti a vállalkozó éves beszámolóját például 2001. november 30-i fordulónappal, és azt követően benyújtja azt a számviteli törvényben előírt helyekre? Az áttéréskor milyen hosszú lesz és meddig tart az üzleti év? 2001. január 1-jétől 2001. november 30-ig, vagy 2001. január 1-jétől 2002. november 30-ig?

Mit tehet az a vállalkozás, amelyik 2001-től a naptári évtől eltérő üzleti évre kíván áttérni, de elmulasztotta ennek bejelentését?

Hogyan érinti a naptári évtől eltérő üzleti év az áfabevallási rendet?

A gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai alapján a veszteség fedezetére a tulajdonosok pótbefizetést írhatnak elő, amit a lekötött tartalékba kell helyezni. A külföldi tulajdonos által devizában befizetett pótbefizetés értékelését is el kell-e végezni a mérleg fordulónapján, s az árfolyam-különbözetet el kell-e számolni, ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak? A pótbefizetés visszafizetésekor keletkezett árfolyam-különbözetet a pénzügyi műveletek eredményében kell-e kimutatni?