×

40. Számviteli Levelek / 2002. augusztus 1.
TARTALOM

     
781. kérdés  
A 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet alapján kibontakozási hitelkonstrukció keretében évenkénti értékelés alapján támogatás vehető igénybe. Ezt a kibontakozási hitelkonstrukcióba bevont hitel törlesztésére kell fordítani. Hol kell elszámolni a támogatás összegét?
Kapcsolódó címke:
782. kérdés  
Mit takar az Szt. 52. §-ának (6) bekezdésében az egyéb eszközök vonatkozásában az, hogy "amely értékből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke évről évre nő"? Értelmezhető-e a 2001. január 1-je előtt beszerzett és üzembe helyezett irodaépületnél, amelynek értéke – jelenlegi ismereteink szerint – évről évre nő? Elszámolható-e ezen irodaépületekre az évi 2 százalékos értékcsökkenési leírás? A "nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni" kitétel csak a 2001. január 1-je után üzembe helyezett ingatlanokra vonatkozik?
783. kérdés  
Nyereményakció keretében a kft. tárgyi eszközt szeretne nyereményként kisorsolni. A kibocsátott sorsjegyek helyett a kft. termékeinek vonalkódját kell visszaküldeni. A nyeremények között nagy összegű tárgyi eszközök szerepelnek (pl. számítógép, mobiltelefon). Ebben az esetben a kft.-nek van-e személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége, illetve a tárgyieszköz-nyereményeket miképpen számolhatja el?
Kapcsolódó címke:
784. kérdés  
Részvénytársaságunknak van egy londoni cége. Ebben az évben hazautaltattuk az évek alatt összegyűlt nyereséget, amit természetesen az ottani nyereségadó szabályai szerint leadóztunk. A kettős adózás elkerülése céljából mi itthon a teendő?
Kapcsolódó címke:
785. kérdés  
Kérjük értelmezzék az 1992. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdését. A törvényben "az üzletrész névértékét a ráeső kötelezettségek értékének levonásával" szövegrészben mi minősül ráeső kötelezettségnek? Véleményünk az, hogy ezen a pótlólagos befizetési kötelezettség nem teljesítését, vagy a veszteséggel arányos üzletrésznévérték csökkentését kell érteni.
Kapcsolódó címke:
786. kérdés  
A kft. külföldi felé fennálló szállítói tartozása 1999 óta eléri a 70 millió forintot. Elengedheti-e a külföldi szállító ezt a tartozást, és ha igen, mik ennek a könyvelési, számviteli, adózási vonzatai?
Kapcsolódó címke:
787. kérdés  
Olasz tulajdonú kft. külföldi tulajdonosai eltekinthetnek-e a tagi kölcsön visszafizetésétől, s ha igen, mik ennek az adózási, számviteli vonzatai?
Kapcsolódó címke:
788. kérdés  
Szövetkezetünk külső üzletrész-tulajdonosaitól az évek során visszavásárolta üzletrészüket. Mikor kell a visszavásárolt üzletrészeket bevonni? Van-e a bevonásnak végső határideje? Az üzletrészbevonással a jegyzett tőke összege lecsökken, mely hátrányosan érinti szövetkezetünket banki hitel és pályázatok igénylésekor. Van-e lehetőség arra, hogy átalakulással a bevonást elkerüljük, és a visszavásárolt üzletrészt a jogutód rt. tagjai között (volt szövetkezet tagjai) tőkearányosan nevesítsük?
789. kérdés  
Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
Kapcsolódó címke:
790. kérdés  
2001-ben beolvadásunk záró (havi) bevallásában negatív elszámolandó áfa-visszaigénylést adtunk be. Helyesen tettük-e? Vagy a beolvadást követően kifizetett beszerzések áfáját csökkentő tételként kellett volna bevallani?
Kapcsolódó címkék:    
791. kérdés  
7-es számmal kezdődő adószámmal rendelkező külföldi magánszemély magyarországi lakását külföldi magánszemélynek bérbe adja. Köteles-e számlát kiállítani a bérleti díjról? Milyen adóterhei vannak?
Kapcsolódó címke:
792. kérdés  
Társaságoknál üzemi konyha működik. Üzleti partnereinket sok esetben az üzemi konyhában látjuk vendégül. A reprezentációval kapcsolatos áfát levonjuk. A szolgáltatott reprezentációról belső számlát készítünk, amely alapján a szolgáltatás értékét árbevételként számoljuk el a reprezentációs költségekkel szemben. A reprezentációs szolgáltatás után keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Kapcsolódó címke:
793. kérdés  
A PHARE-segélyekre vonatkozó 1990. évi 2. Nemzetközi Szerződés 13. cikk (3) bekezdése szerint a magyar cégek áruszállításai nem tartoznak az áfafizetési kötelezettség alá. Ugyanakkor az Áfa-tv. 12. §-ának l) pontja, illetve az 52/2000. (XII. 27.) PM-TNM együttes rendelet szerint ez 0 százalék. Nincs itt ellentmondás? Hogyan kell eljárni?
Kapcsolódó címkék:  
794. kérdés  
Egyéni vállalkozó elszámolhat-e saját részére védőitalt (pl. ásványvizet), ha olyan üzemben dolgozik, amelynek klímája megfelel a rendeletben előírtaknak?
Kapcsolódó címkék:  
795. kérdés  
Vállalkozásunk tevékenységének egy része egyedi gépek kifejlesztése és gyártása. Az esetek döntő részében a megrendelőnek e gépekből csak egy-egy darab készül. Tekinthető-e a leírt fejlesztés és egyedi gépgyártás K+F tevékenységnek, a fejlesztéssel, a tervezéssel, a gyártással foglalkozók bére, járulékai, a felhasznált anyagok bekerülési értéke, a gépek amortizációja stb. a K+F tevékenység közvetlen költségének?
Kapcsolódó címkék:  
796. kérdés  
Egy 12 osztályos iskola mellett működő alapítvány célja – többek között – a diákok kreativitásának fejlesztése, tanfolyamok, ismeretterjesztő előadások szervezése, tehetségkutatás, a tehetségek ismereteinek fejlesztése, gondozása. Mindezek megvalósítása érdekében szakköröket, kirándulásokat szervez. Megteheti-e, hogy a diák résztvevőktől minimális hozzájárulást kér ezekhez a rendezvényekhez, és ha igen, hogyan kell ezt elszámolnia?
Kapcsolódó címkék:  
797. kérdés  
A kifizető Magyarországon bejegyzett – költségvetésből támogatott – alapítvány, közhasznú szervezet, amelynek célja részben a határon túli magyar diákság körében történő ismeretterjesztés. A foglalkoztatottak egy része megbízott külföldi illetőségű, ukrán, szlovák, jugoszláv állampolgár. Magyarországon csak egy-egy napot tartózkodnak konzultáció céljából. A megbízás célját képező tevékenységet saját hazájukban végzik. Helyesen járt-e el az alapítvány, hogy nem vont le személyi jövedelemadót, és nem kezelte őket biztosítottként?
Kapcsolódó címkék:  
798. kérdés  
Egy bt. magánszemélytől üzemi épületet vásárolt, amelyet a működési engedélyben az önkormányzat irodaépületként jelölt. A földhivatali nyilvántartásban pedig lakóépületként szerepel. A bt. az épületet eladja, és a vevő lakóházként kívánja hasznosítani. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Kapcsolódó címkék:  
799. kérdés  
Cégünk számos önkormányzati tulajdonú víz- és csatornahálózatot üzemeltet bérleti díj ellenében. Az önkormányzatok az üzemeltetésre átadott víz- és csatornaműveik felújításához, bővítéséhez végleges pénzátadást teljesítenek. Áfafizetési kötelezettség terheli-e ezen pénzeszközátadásokat? Ezen beruházásokhoz az önkormányzatok támogatást kapnak, amelyet szintén átadnak. Ez esetben a támogatás átadása áfaköteles-e, ha az önkormányzatok által elnyert támogatást nem terheli áfa?
Kapcsolódó címke:
800. kérdés  
Társaságunk saját tulajdonosaival – akik más társaságnál főállással rendelkező természetes személyek – megbízási szerződést kötött. (A megbízási szerződés a cég tevékenységi körébe tartozó feladatok elvégzésére vonatkozik.) A fenti címen történő kifizetést bérköltségnek, ill. a tulajdonos személyes közreműködésének kell-e minősíteni, és így a szakképzési hozzájárulás alapjába bele kellene számítani? Van-e különbség a tulajdonosokkal és a cégtől teljesen független személyekkel kötött szerződések tekintetében?
Kapcsolódó címke: