Kötelezettségek között kimutatott osztalék kifizetése
Kérdés
A kft. 1998-tól halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003-ban szeretnénk azt kifizetni. Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Milyen sorrendben kell az egyes évek osztalékát kifizetni? Van-e arra mód, hogy csak a kedvező adósávba kerülő részek kerüljenek kifizetésre? Bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést hajtottak végre. Befolyással van-e ez a kedvező adósávra?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. április 30-án (59. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1220
[…] eljárni. A 2003. év végéig alkalmazandó rendelkezések alapján az Szja-tv. 66. §-ának (3) bekezdése szerint az osztalék adóját a kifizető az osztalékkifizetés napján állapítja meg és vonja le az osztalék megállapításának időpontjában érvényes adómérték szerint. Az egyes évekre megállapított és kifizetésre kerülő osztalék mértékétől függ, hogy azt 20 vagy 35 százalékos adó terheli. Az Szja-tv. nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy a több éve fennálló, jóváhagyott osztalék esetében az egyes évekre megállapított osztalékból mekkora hányadot, és milyen sorrendben lehet kifizetni. Ha a ténylegesen kifizetett összeg megegyezik a 20 százalékos adókulcs alá tartozó résszel, akkor a 20 százalékos adófizetési kötelezettségnek kell eleget tenni. Az egyes évekre megállapított osztalékból kifizetésre kerülő részről külön nyilvántartást kell vezetni. A 2002. december 31-éig hatályos szabályok alapján, ha a társas vállalkozás magánszemély tagjai a jegyzett tőke emelését közvetlenül a társaság jegyzett tőkén felüli saját vagyonából valósították meg, akkor az így szerzett jövedelem is osztaléknak minősült, de azt nem kellett beszámítani a 20, illetőleg a 35 százalékos adókulcs alá tartozó osztalékrész megállapításába. Ezt a jövedelmet az Szja-tv. 66. §-ának (5) bekezdése alapján 20 százalék adó terhelte, amelyet a kifizetőnek a legközelebbi alkalommal kifizetett jövedelemből kellett levonnia és befizetnie az adóhatóság részére, vagy a magánszemélynek az éves adóbevallása alkalmával kellett teljesítenie. Ha azonban a jegyzett tőke felemelése úgy valósult meg, hogy azt először a Gt. szerint osztalékként megállapították (a kérdésben erről van szó), és tagok úgy döntöttek, hogy az osztalék nem kerül kifizetésre, hanem azt a jegyzett tőke emelésére fordítják, akkor nem a jegyzett tőke emelésére vonatkozó külön, hanem az előzőekben említett osztalék adózására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. 2004. január 1-jétől alkalmazandó rendelkezésként változik az osztalékból származó jövedelem adójának számítási módszere, nem a jegybanki alapkamat alapján kell megállapítani a 20 százalékos osztalékrészt. A módosult szabályok alapján változatlanul […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. április 30-án (59. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1220
[…] eljárni. A 2003. év végéig alkalmazandó rendelkezések alapján az Szja-tv. 66. §-ának (3) bekezdése szerint az osztalék adóját a kifizető az osztalékkifizetés napján állapítja meg és vonja le az osztalék megállapításának időpontjában érvényes adómérték szerint. Az egyes évekre megállapított és kifizetésre kerülő osztalék mértékétől függ, hogy azt 20 vagy 35 százalékos adó terheli. Az Szja-tv. nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy a több éve fennálló, jóváhagyott osztalék esetében az egyes évekre megállapított osztalékból mekkora hányadot, és milyen sorrendben lehet kifizetni. Ha a ténylegesen kifizetett összeg megegyezik a 20 százalékos adókulcs alá tartozó résszel, akkor a 20 százalékos adófizetési kötelezettségnek kell eleget tenni. Az egyes évekre megállapított osztalékból kifizetésre kerülő részről külön nyilvántartást kell vezetni. A 2002. december 31-éig hatályos szabályok alapján, ha a társas vállalkozás magánszemély tagjai a jegyzett tőke emelését közvetlenül a társaság jegyzett tőkén felüli saját vagyonából valósították meg, akkor az így szerzett jövedelem is osztaléknak minősült, de azt nem kellett beszámítani a 20, illetőleg a 35 százalékos adókulcs alá tartozó osztalékrész megállapításába. Ezt a jövedelmet az Szja-tv. 66. §-ának (5) bekezdése alapján 20 százalék adó terhelte, amelyet a kifizetőnek a legközelebbi alkalommal kifizetett jövedelemből kellett levonnia és befizetnie az adóhatóság részére, vagy a magánszemélynek az éves adóbevallása alkalmával kellett teljesítenie. Ha azonban a jegyzett tőke felemelése úgy valósult meg, hogy azt először a Gt. szerint osztalékként megállapították (a kérdésben erről van szó), és tagok úgy döntöttek, hogy az osztalék nem kerül kifizetésre, hanem azt a jegyzett tőke emelésére fordítják, akkor nem a jegyzett tőke emelésére vonatkozó külön, hanem az előzőekben említett osztalék adózására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. 2004. január 1-jétől alkalmazandó rendelkezésként változik az osztalékból származó jövedelem adójának számítási módszere, nem a jegybanki alapkamat alapján kell megállapítani a 20 százalékos osztalékrészt. A módosult szabályok alapján változatlanul […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
