Innovációs járulék


1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni?2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást?3. Technikailag hogyan történik a KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be?4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. november 25-én (95. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1943

[…] kellett megállapítani. Ezt sem lehet azonban utólag módosítani. 2. Az Innovációs Alapból nyújtható támogatások általános feltételeit, a pályázat tartalmi követelményeit, a döntéshozatal rendjét, a pályaművek elbírálását, a döntés nyilvánosságra hozatalát a 133/2004. Korm. rendelet szabályozza. E rendelet szerint az Alapból támogatást kaphatnak belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyek, valamint ezek konzorciumai. Az Alapból támogatás nyújtható nyílt pályázati rendszerben, támogatási program keretében; pályázaton kívül, jogszabályon, nemzetközi szerződésen, illetve kérelmen alapuló egyedi döntés alapján. 3. Az innovációs járulék bruttó összege a törvény 4. § (1) bekezdése szerint megállapított járulékalap és a törvény 14. §-ában meghatározott mérték szorzata. Az innovációs járulék bruttó összegéből levonható összegek: a) a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatási-kísérleti fejlesztési tevékenység számviteli előírások szerint elszámolható közvetlen költségei, függetlenül attól, hogy a kutatási, kísérleti fejlesztési tevékenységet a gazdasági társaság saját célra, illetve megrendelésre végezte; b) a vállalkozásba adott kutatási, fejlesztési tevékenység költsége a számlázott összegben, ha azt a gazdasági társaság költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezettől (például egyetemi kutatóhelytől), vagy a Khsz-tv.-ben meghatározott szervezetektől rendelte meg; c) az a) és b) pontok szerint levonható összegeket csökkenti a költségek fedezetéül szolgáló, az államháztartás valamely alrendszeréből (közvetlenül a költségvetésből, a minisztériumoktól, az önkormányzatoktól, az elkülönített alapokból) nyújtott (véglegesen kapott) támogatás; d) az innovációs járulék nettó összege (bruttó összeg-a-b+c). A leírtakból következik, hogy a más szervezettől megrendelt (a vállalkozásba adott) kutatási, fejlesztési tevékenység költsége csak akkor vonható le, ha a kutatást, a kísérleti fejlesztést végző szervezet a tevékenységét leszámlázta és azt a megrendelő elfogadta. Más a helyzet akkor, ha az adott gazdasági társaság külső megrendelésre (más szervezetnek) végez kutatást, kísérleti fejlesztést. Ez esetben a megrendelésre végzett és befejezetlen termelésként az év végén kimutatott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségeit az innovációs járulék nettó összegének megállapításánál – mint csökkentő tételt – figyelembe kell venni. (Természetesen, a megrendelt kutatás, […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.