Épületrészek aktiválása külön-külön


Az üzemi épület földszintje üzemcsarnok, emeletén irodák vannak, tetőterében pedig energiaellátó található. Ezeket külön-külön kívánjuk aktiválni. Hogyan határozzuk meg a maradványértéket? Az épületgépészeti rendszereket külön aktiváljuk?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. november 25-én (95. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1945

[…] épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni. A számviteli előírásokkal nem egyeztethető össze az, ha az épületen belül külön eszközként aktiválják az üzemcsarnokot, külön eszközként az irodákat, illetve a tetőteret. [A tetőtérben elhelyezett energiaellátó akkor része az épület értékének (nem lehet külön aktiválni), ha az egész épület rendeltetésszerű használathoz szolgáltatja az energiát: világításhoz, fűtéshez stb. Amennyiben az energiaellátó az üzemcsarnokban folyó termelőtevékenységhez szolgáltat energiát, akkor nem épület, hanem technológiai berendezés, és mint ilyent a gépek, berendezések között kell aktiválni.] Általános szabály, hogy azok az épületgépészeti rendszerek, amelyek az épület rendeltetésszerű használatához szükségesek, az épület értékének részét képezik, ezért azokat külön eszközként nem lehet aktiválni. Az épület bekerülési értékében kell figyelembe venni azoknak a víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezetékeknek, központi fűtési, szellőzési, légüdítő berendezéseknek és felvonóknak a bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét, amelyek az építmény szerkezeteibe beépítve, annak a használhatóságát és ellátását javítják. Az ilyen vezetékek és szerelvények akkor is az építmény (épület) fogalmába (bekerülési értékük az épület értékébe) tartoznak, ha azok az építmény (az épület) használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak. A leírtakból következik az is, hogy nem része például az épületnek, ezért külön-külön tárgyi eszközként kell kimutatni: az épületen belüli technológiai rendeltetésű vezetékeket, a riasztóberendezéseket, azok vezetékeit, érzékelőit; a […]