1960. kérdés Könyvviteli szolgáltatást végzőket érintő változások
Változtak-e a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételével, a nyilvántartásból való törléssel kapcsolatos számviteli előírások?
1961. kérdés Szt. hatálya alá tartozó evaalany osztalékelőlege, osztaléka
Az Szt. hatálya alá tartozó – evát választó – kft. 2004. évben a közbenső mérleg elkészítése után pénzt vett fel a tárgyévi adózott eredménye terhére. Hogyan kell ezt könyvelni? És hogyan kell év végén könyvelni, ha úgy dönt, hogy az adózott eredményt a tulajdonos veszi fel?
1962. kérdés Cégautó-nyilvántartás (eva)
Az Szt. hatálya alá tartozó – evát választó – kft.-nek kell-e a cégautó használatáról útnyilvántartást vezetnie, vagy elég az év elejei és az év végi kilométeróra-állás rögzítése?
1963. kérdés Kapott osztalék (eva)
Az Szja-tv. szerinti adókedvezmények érvényesíthetőségéhez kapcsolódó jövedelemhatárba beszámít-e az Eva-tv. alá tartozó kft.-től az eva alatt felvett osztalék összege?
1964. kérdés Bevétel az evánál
Az eva hatálya alá bejelentkezett önálló bírósági végrehajtó munkadíja és költségátalánya fejében a végrehajtást kérőtől kapott előleget az Eva-tv. 6. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján nem bevételként tartjuk nyilván, mivel ezen összeget fő szabályként a 14/1994. IM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében az adós köteles viselni. Ezen összeg a végrehajtónál kötelezettség, a megelőlegezett összeg a végrehajtáskérőnek visszajár. Ha az adós nem tud fizetni, akkor a végrehajtási eljárás lejártakor válik evás bevétellé az átvételi elismervényen átvett pénzösszeg. Helyesen járunk-e el?
1965. kérdés Tagi kölcsön elengedése
A kft. tagja tagi kölcsönt nyújtott a társaságnak. A tagi kölcsön visszafizetési határideje lejárt, de a tag nem kéri vissza a nyújtott összeget, hanem azt tőkeemelésre szeretné fordítani. Lehetséges-e ez? Ha igen, hogyan kell ezt könyvelni? Miként fog változni a jegyzett tőke aránya a tagok között? Van-e a tőkeemelésnek a kft.-t terhelő adóvonzata?
1966. kérdés Pótbefizetés visszafizetése
A kft. anyavállalata a veszteség miatti sajáttőke-negatívumot pótbefizetéssel rendezte. A kft. az akkori előírások szerint a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba tette, majd átvezette a lekötött tartalékba. Ma már a társaság nyereséges. A társaságnak az osztalékfizetés előtt vissza kell-e fizetnie a pótbefizetés összegét? Szükséges-e ehhez a tulajdonos konkrét határozata? Van-e jelentősége annak, hogy időközben tulajdonosváltás történt?
1967. kérdés Pótbefizetés jogszerűsége
Mivel az egyszemélyes kft. gazdálkodása év közben – a közbenső mérleg alapján – veszteségesnek mutatkozott, az alapító nagy összegű pótbefizetésről rendelkezett. A pótbefizetés összegét a társaság beruházásra költötte. A 2003. évi éves beszámoló szerint a kft. jelentős összegű nyereséget realizált. A Gt. vonatkozó előírása szerint, a veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ha a kft. ezen kötelezettségének eleget tesz, működésképtelenné válik. Mi a teendő?
1968. kérdés Érme ajándékozásra
Amennyiben a cégnél ajándékozásra érmét vásárolnak, amelyet az MNB bocsát ki, azt a házipénztár "pénztárjelentésében" kell-e kezelni, vagy esetleg teljesen elkülönítve, de átláthatóan? Névértéken vagy beszerzési áron? Az adózás melyik formája vonatkozik az érmékre (az érméket külföldiek is kapják)?
1969. kérdés Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre
Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
1970. kérdés Magánszemély és a kapcsolt vállalkozás
Évek óta nem tudom eldönteni, hogy bejelentsem-e cégünket mint kapcsolt vállalkozást. A cég egy bt., amelyben 50-50 százalékban férj és feleség a tag. Gondom abból van, hogy nem értem a fogalom célját, értelmét, illetve hogy milyen információhoz jut a bejelentéssel az adóhatóság.
1971. kérdés Ingatlanbeszerzés értékesítés vagy bérbeadás céljából
Ügyfeleink az ingatlant egy építkezéssel foglalkozó vállalkozótól vásárolják az építkezés megkezdésekor, és csak a felépítést követően fogják eldönteni, hogy azt esetleg bérbeadják-e egy bizonyos ideig, és biztos, hogy értékesítik bizonyos idő elteltével. Ha a végcél csak az értékesítés, akkor tárgyi eszközként könyvelnénk, és a beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát visszaigényelnénk. Ha viszont tárgyi adómentes bérbeadáshoz használják az ingatlant, akkor nem igényelhetjük vissza az áfát. Mi a helyes módszer?
1972. kérdés Üzletrész részletekben történő értékesítése
A társaság egyik magánszemély tagja 1,1 M Ft névértékű üzletrészét 16 M Ft-ért értékesíti annak a kft.-nek, amelynek tagja. Az ellenérték kifizetése részletekben, több éven keresztül történik. A tag az utolsó részlet megfizetéséig fenntartja az üzletrészhez kapcsolódó tulajdonjogát. A fenti ügylet milyen személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget von maga után, és a kifizetőnek mi a teendője?
1973. kérdés Üzemen kívüli cégautó
Az Szja-tv. 70. §-ának (11) bekezdése alapján: "Ha a kifizető a cégautót a hónap egyetlen napján sem üzemeltette, és ez a tény a körülmények alapján egyértelműen megállapítható, akkor e személygépkocsi után az adott hónapra nem köteles a cégautóadót megállapítani, megfizetni és bevallani." Milyen bizonylatolás felel meg a fentieknek?
1974. kérdés Közösségen belüli és kívüli fuvar elszámolása
Belföldi fuvarozással foglalkozó kft. külföldi fuvarozást is végez. Hogyan kell elszámolni az ebből származó bevételt, ha Közösségen belüli fuvarról, illetve ha harmadik országba történő szállításról van szó?
1975. kérdés Tagi kölcsön kiegyenlítése tárgyi eszközzel
Hogyan és milyen értéken könyvelendő a tagi kölcsön tárgyi eszközzel történő kiegyenlítése?
1976. kérdés Egyéni vállalkozó mint alvállalkozó
Építőipari vállalkozás egyéni vállalkozót, illetve céget bíz meg – saját munkaerő hiányában – a kivitelezéssel. A munkához az anyagot vagy teljesen, vagy részben biztosítja. Hogyan kell elszámolni a benyújtott számlákat? Csökkenti-e az iparűzési adó alapját? Ha nem, akkor hogyan kell lebonyolítani a számlázást, hogy a befogadott számlák az iparűzési adónál levonhatók legyenek?
1977. kérdés Totálkáros tehergépkocsi maradványértéke
A totálkáros tehergépkocsit a baleset napjával kivezettük, elszámolva az időarányos terv szerinti értékcsökkenést, a nettó értéket pedig terven felüli értékcsökkenésként. A biztosító a mérlegkészítésig megfizette a kár 80 százalékát, amelyet bevételként számoltunk el. A biztosító 20 százalékos értéken a társaságnál hagyta a roncsautót, ezért a 20 százalékos értéknek megfelelő összeget a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenésből visszaírtuk, és a roncsautót üzemkörön kívüli járműként felvettük az eszközök közé. Helyesen jártunk-e el?
