100. Számviteli Levelek / 2005. február 17.
TARTALOM

Az Szt.-t módosító 2004. évi XCIX. törvényt olvasva, úgy tűnik föl, változott az exportértékesítés és az importbeszerzés fogalma. Ezen változások azonban nem jelentenek közeledést az Áfa-tv. szerinti exportértékesítéshez, importbeszerzéshez. Igaz ez?

Önkéntes nyugdíjpénztári tagság 1995-ben történt létesítése esetén a 10 éves várakozási idő 2005-ben lejár. A 2005-ben való felvétel esetén milyen adófizetési kötelezettség keletkezik? Az szja mellett van-e 11%-os ehofizetési kötelezettség?

Ha több részletben kerül kifizetésre a vételár, akkor a 2005. évtől hatályos új szabályok szerint az adott részletfizetések időpontjában, az adott részösszeg tekintetében kell az adót megfizetni? Ha feltételtől függő a vételár teljes összegének teljesítése, akkor a teljes – még kifizetésre nem került részt is beleértve – összeg után kell az adót megfizetni? (Az adófizetés megelőzi az adott jövedelemrész tényleges kézhezvétele időpontját?)

Az szja szerint adózó egyéni mezőgazdasági vállalkozónál a nemzeti és uniós (területalapú) támogatás milyen bevételnek számít?

Az életbiztosítást a kifizető köti magánszemélynek, biztosítási szerződésben nevesítik a magánszemélyt, mint kedvezményezettet (elérésre szóló biztosításról van szó). Milyen járulékokat kell megfizetni? Milyen jövedelemnek minősül az adóköteles biztosítási díj?

Eva hatálya alá tartozó jogi személy adóalany 2004., illetve 2005. évi adózott eredménye kifizethető-e az Szja-tv. 66. §-ában leírt korlátok figyelembevétele nélkül?

2003. évben alakult kft.-t 2004-ben jegyzi be a cégbíróság (ekkor van az előtársasági időszak vége). 2005-re választhatja-e az evát, ha a többi feltételt teljesíti?

Evás egyéni vállalkozó tevékenységét lakásán végzi. A bevételt növelni kell-e ingyenes juttatás alapján?

A 100 százalékban önkormányzati tulajdonú kft.-t azért hozták létre, hogy a piacot felépítse, majd üzemeltesse. A beruházást egyrészt a piacon lévő üzlethelyiségek 50 éves bérleti jogának értékesítéséből befolyt, másrészt az önkormányzat által átadott pénzeszközökből finanszírozták. A bérleti jog címen befolyt bevételt halasztott bevételként számolták el, amelyből 2 százalék kerül évenként feloldásra, összhangban az építményekre elszámolt amortizációval. A képviselő-testület olyan határozatot hozott, mely szerint a kft. az önkormányzattól kapott pénzt a pénzmozgással egyidejűleg köteles a tőketartalékba helyezni. A tulajdonos önkormányzat – ezt követően – módosította az alapító okiratot, a jegyzett tőkét megemelte a tőketartalékkal szemben. Helyes volt-e a képviselő-testület döntése, illetve az önkormányzat tőkeemelése? Elhatárolható-e az üzlethelyiségek 50 éves bérleti jogának értékesítéséből befolyó bevétel?

A kft. a koordináló szervezet részére a csomagolás után fizetendő hasznosítási díjat hova könyvelje?

A kábeltelevízió bekötésekor a fizetendő egyszeri bekötési díj – a kettős könyvvitelben – vagyoni értékű jognak minősül-e?

A termelő- és értékesítőszövetkezetek (TÉSZ) részére a TÉSZ-tagok által fizetendő (a beszállított termékek árbevételével arányosan) működésiköltség-hozzájárulást hogyan kell elszámolni?

Engedélyek alapján földgázközüzemi-szerződés megkötését kezdeményeztük vevőinkkel. Egyik vevőnknél ez sikertelennek bizonyult. A cél elérése érdekében a hatályos jogszabályokban foglalt jogkövetkezményeket is alkalmaztunk, pótdíjat számláztunk ki. A pótdíj jogalapja szerződés nélküli vételezés, mértéke a gázdíj háromszorosa. A pótdíjról a számlát 15%-os áfa felszámításával állítottuk ki. Helyesen jártunk-e el? A vevő sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem ismerte el a pótdíjat.

Cégünk ez évben választott a naptári évtől eltérő üzleti évet. Így 2004-ben két üzleti évet (adóévet) kezdtünk meg: 2004. I. 1-jtől 2004. VI. 30-ig és 2004. VII. 1-jétől 2005. VI. 30-ig. A 2004. (6 hónapos) üzleti évre innovációsjárulék-előírást könyveltünk és előleget is fizettünk. Az APEH szerint azonban a 2004. év első hat hónapját magában foglaló üzleti évre nincs ilyen kötelezettségünk. Ezen válasz alapján, a nem jelentősnek minősülő hibát hogyan javítsuk könyvelésünkben?

Három magánszemély (az Y kft. tulajdonosai) kölcsönt adott X kft.-nek. X kft. a kölcsönt nem tudta visszafizetni, ezért értékesített Y kft. nevére egy tárgyi eszközt az engedményezési megállapodás keretében. Ezzel a három magánszemély és a két kft. egymás közötti követelése megszűnt. Y kft.-nél a szállítói kötelezettség helyett tagi hitel marad. Visszaigényelhető-e az áfa Y kft.-nél, ha azt bevételszerző tevékenységhez használja? Hogyan kell az engedményezést könyvelni?

Befolyásolja-e az arányosítási kötelezettséget az a körülmény, hogy a működési támogatást az önkormányzat saját működési bevételeiből csoportosítja át, és nem a központi költségvetésből jóváhagyott és kapott pénzeszközt folyósítja működési támogatásként a tulajdonában álló vállalkozás részére?

A közelmúltban előzetesen bejegyzett TÉSZ alapító okiratában a tagok nettó árbevételük 5%-át szavazták meg működési költségként. Ez majd az év végén egy összegben kerül a tagok felé kiszámlázásra. Kell-e áfát felszámítani? Hogyan kell könyvelni ezt a bevételt?

A filmgyártással foglalkozó cég bevételének nagyobbik részét pályázat útján nyeri el, támogatók az ORTT, a filmszövetség, a tv-társaságok. Az elszámolások szigorú ellenőrzés mellett történnek. A támogatásokat egyéb bevételként könyveljük. A tevékenység árbevétele két év átlagában meghaladja az 50 millió forintot. Kell-e a cégnek könyvvizsgálót választania, ha a bevétel nem árbevételként, hanem egyéb bevételként került könyvelésre?

Ha egyéni vállalkozónak magánszemélyként ingatlankereskedésből származik bevétele, és az Eva-tv. hatálya alá tartozik, hogyan kell a bérleti díj után adózni? Az evaadót vagy a bérbeadás utáni 20% szja-t kell fizetni?

Osztrák tulajdonú, Magyarországon bejegyzett kft.-nek a külföldi magánszemély tulajdonosai kölcsönt bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére. Az ez után járó kamatot (kb. 500-1000 E Ft) a kft. a magánszemélyek részére kifizetné. Ezt a kifizetést milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Amennyiben osztalékot vennének fel ezek a külföldi magánszemélyek, azt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelné?

A cég utólag engedményt ad, amelyből utaztatja az engedményt kapó cég által delegáltakat és saját dolgozóit, a fennmaradó összeget átutalja az engedményben részesülő számlájára. Az engedményt kapó cégnek van-e teendője a természetben kapott kedvezménnyel?

A kft.-nek idegen forrásra volt szüksége, a társaság azonban nem tudott bankhitelt igénybe venni. Ezért az ügyvezető jelzáloghitelt vett fel, amit a társaság rendelkezésére bocsátott. Hogyan lehet a felvett hitel összegét a társaságba bevinni? Az ügyvezető által felvett jelzáloghitel kamatait a társaságnál mikor, milyen módon lehet elszámolni?

Építőipari cég egyik partnere részére rövid határidőre, kamatmentes kölcsönt adott. Felszólítások ellenére sem történt meg a kölcsön viszszafizetése. Amennyiben a cégvezetés elengedné a kölcsöntartozást, az érinti-e a társaságiadó-alapot?

A hitelintézet – zálogjogával élve – végrehajtási árverésen értékesíti az adós ingatlanát. Az adós is, a vevő is kft. A hitelintézetnél fennálló tartozás 20 millió forint, az árverési vételár 35 millió forint. Kinek kell a számlát kiállítania, milyen öszszegben, milyen áfatartalommal?

Az Eva-tv. hatálya alá bejelentkezett bt. akkreditált intézmény részére nyelvoktatást számláz, 2004. január 1-jétől áfamentes tevékenységként. Vajon az a mentesség oka, hogy köz- és felsőoktatási intézménynek számláz? Az egyéb intézményeknek való számlázás 25%-os kulccsal történik?

Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. a 2004. évi adózott eredményét teljes egészében felveszi "evás" osztalékként. Egyidejűleg az eva előtti időben keletkezett eredménytartalékot is igénybe veszi osztalékként ("nem evás" osztalék). A "nem evás" osztalék szja-kulcsának számításánál figyelembe kell-e venni az "evás" osztalékot vagy sem?

A vállalkozás a 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet 260. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott célokra és az ugyanitt szabályozott hitelszerződés szerinti hitelfutamidőre kamattámogatás igénybevételére jogosító hitelszerződést kötött. Hogyan kell értelmezni a 262. § (3)-(4) bekezdése szerinti előírást, mely szerint a felvett hitel a futamidő lejárta előtt egy összegben is visszafizethető, rövidebb határidő előtt történő visszafizetés esetén a támogatás nem minősül jogtalannak? Avállalkozás az FVM rendelet alapján 2003. 04. 09-én felvett hitelt 2004. 04. 19-én, a 2003. 07. 09-én felvett hitelt 2004 májusában visszafizette. Ezekre a hitelekre a visszafizetés napjáig igényelt kamattámogatásra jogosult-e a vállalkozás?