Kezességvállalás érvényesítése
Kérdés
A cégcsoport egyik tagja kezességet vállalt a cégcsoport másik tagja által felvett folyószámlahitel biztosítékaként. A folyószámlahitel lejáratát követően az adós a hitel összegét nem tudta visszafizetni. Év közben felszámolási eljárás indult az adós ellen. A hitelintézet a felszámolási eljárást megelőzően értesítette a kezességet vállaló céget, hogy kezesi kötelezettsége esedékessé vált. A hitelintézet a felszámolási eljárás megindulásakor a felszámoló felé is bejelentette a folyószámlahitel-követelését. Hogyan kell kimutatnia a kezességet vállaló cégnek a bank értesítése alapján érvényben lévő kezességvállalási kötelezettséget, mivel azt a hitelintézet a mérleg fordulónapja előtt már érvényesíteni kívánta? Figyelembe kell-e venni azt a tényt, hogy az adós felszámolása december 31-én már folyamatban volt, és a hitelintézet a felszámoló felé is benyújtotta hitelezői igényét erre az összegre, amelyet a felszámoló visszaigazolt?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. július 20-án (133. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2706
[…] előírás kapcsolódik. Abban az esetben, ha a kezességet vállaló cég az adós helyett már a mérlegfordulónapot megelőzően a hitelintézetnek fizetett, akkor a ténylegesen megfizetett összeget egyéb követelésként kell kimutatnia (T 368 – K 384). Ez esetben a Ptk. 276. §-ának (1) bekezdése alapján a kezesnek keletkezik megtérítési igénye a kötelezettel (az adóssal) szemben, a kezességet vállaló cég tehát az adóssal szembeni követelést mutat ki. Ebből azonban az is következik, hogy a felszámolási eljárás megindulásakor nem a hitelintézetnek, hanem a kezesnek kellett volna a követelését a felszámoló felé bejelentenie. A mérleg-fordulónapi értékelés keretében a kezességet vállaló cégnek a felszámolásra került adóssal szembeni követelésére az Szt. 55. §-ának (1) bekezdése alapján értékvesztést kellett elszámolnia, a követelés könyv szerinti (ténylegesen megfizetett) értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteség jellegű – különbözet összegében. (Felszámolási eljárás esetén ez akár a követelés teljes összege is lehet!) Az érvényesített kezességvállalás miatt kimutatott követelést (értékvesztés elszámolásával csökkentett követelést) mindaddig ki kell mutatni, amíg az az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja alapján behajthatatlanná nem válik. Ha a hitelintézetnek a kezesi kötelezettség esedékessé válásáról szóló értesítéséhez közvetlenül az adós helyetti fizetés nem kapcsolódik (az értesítés csak felszólítás arra, hogy a kezességet vállaló cég készüljön fel a kezességvállalás teljesítésére, mert a felszámolásra került adós nagy valószínűséggel nem fog fizetni), akkor követelést kimutatni nem lehet, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. július 20-án (133. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2706
[…] előírás kapcsolódik. Abban az esetben, ha a kezességet vállaló cég az adós helyett már a mérlegfordulónapot megelőzően a hitelintézetnek fizetett, akkor a ténylegesen megfizetett összeget egyéb követelésként kell kimutatnia (T 368 – K 384). Ez esetben a Ptk. 276. §-ának (1) bekezdése alapján a kezesnek keletkezik megtérítési igénye a kötelezettel (az adóssal) szemben, a kezességet vállaló cég tehát az adóssal szembeni követelést mutat ki. Ebből azonban az is következik, hogy a felszámolási eljárás megindulásakor nem a hitelintézetnek, hanem a kezesnek kellett volna a követelését a felszámoló felé bejelentenie. A mérleg-fordulónapi értékelés keretében a kezességet vállaló cégnek a felszámolásra került adóssal szembeni követelésére az Szt. 55. §-ának (1) bekezdése alapján értékvesztést kellett elszámolnia, a követelés könyv szerinti (ténylegesen megfizetett) értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteség jellegű – különbözet összegében. (Felszámolási eljárás esetén ez akár a követelés teljes összege is lehet!) Az érvényesített kezességvállalás miatt kimutatott követelést (értékvesztés elszámolásával csökkentett követelést) mindaddig ki kell mutatni, amíg az az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja alapján behajthatatlanná nem válik. Ha a hitelintézetnek a kezesi kötelezettség esedékessé válásáról szóló értesítéséhez közvetlenül az adós helyetti fizetés nem kapcsolódik (az értesítés csak felszólítás arra, hogy a kezességet vállaló cég készüljön fel a kezességvállalás teljesítésére, mert a felszámolásra került adós nagy valószínűséggel nem fog fizetni), akkor követelést kimutatni nem lehet, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
