Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. november 6-án (186. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3870

[…] üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó költségeken kívül más költséget (szállást, utazást stb.) nem számol el. Ez esetben igazolás nélkül elszámolható költség napi 25 eurónak megfelelő forintösszeg. (Nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély az, aki a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, illetőleg más erről szóló jogszabályok rendelkezései szerint engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végez, illetőleg abban árukísérőként közreműködik, kizárólag az e tevékenysége tekintetében.) Az igazolás nélkül elszámolható összeg megállapításához a következőképpen kell meghatározni a kiküldetés időtartamát. A kormányrendelet szerint a külföldi kiküldetés tényleges időtartama a külföldre történő indulás (az országhatár átlépése, légi és vízi út esetén az indulás időpontját megelőző egy óra) és a külföldről történő megérkezés (az országhatár átlépése, légi és vízi út esetén a tényleges megérkezés időpontját követő egy óra) időpontja között eltelt egész (24 órás) napok száma. Ehhez hozzá kell adni a törtnapokon kiküldetésben töltött órákat napra átszámítva (a törtnapok óráit el kell osztani 24-gyel) úgy, hogy ha az így számított idő 8 óránál kevesebb, akkor az nem számít napnak. Amennyiben a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egy egész napnak számít, kivéve ha egyazon napon egynél több kiküldetés is megvalósul. Az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő kiküldetések (külszolgálatok) esetén a tényleges időtartam meghatározására választható a részidőtartamok egybeszámítása azzal, hogy – légi és vízi út esetén az együttesen számított utak között az érkezés utáni és az újabb indulás előtti egy-egy óra csak akkor vehető figyelembe, ha az érkezés szerinti időpont és az újabb indulás szerinti időpont között legalább két óra eltelik, – ha az együttesen számított utak között az érkezés és az újabb indulás között eltelt idő nem több, mint két óra, akkor ez az időtartam is kiküldetésnek (külszolgálatnak) minősül. Az ismertetett összeszámítást kiküldetésenként kell érteni, tehát az adóévben többször is megvalósuló egyes kiküldetések (például légi személyzet) esetében az előzőeken túlmenően nem számíthatók egybe. A külföldi kiküldetés címén külföldi fizetőeszközben kapott összeg forintra történő átszámítására a következő szabályokat kell figyelembe venni: – A külföldi pénznemben keletkezett bevételt a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a megszerzés (utólagos elszámolás esetén az utólagos elszámolás) napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. – Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni. Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés (külszolgálat) címén kifizetett összeg – ideértve a választott egybeszámítás esetét is - adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetőleg a kiküldetés (a külszolgálat) elszámolása megtörtént. Ha a magánszemély a munkáltatója által elrendelt külföldi munkavégzést folytat, akkor a külszolgálat címén kapott összeg bérjövedelemnek számít, ami azt jelenti, hogy a bér utáni adójóváírásnál ezt az összeget is figyelembe lehet venni. A munkáltatónak a kifizetéskor az adóelőleget a kifizetett összeg jövedelemtartalmából, a rendszeres vagy nem rendszeres bérre vonatkozó általános szabályok szerint kell megállapítania. Ha a magánszemély külföldi kiküldetésére […]