Nullára leírt eszközök értékesítése
Kérdés
A betéti társaságnál a tárgyieszköz-kartonok felülvizsgálatakor megállapították, hogy a nyilvántartásban "nulla összegen" gépkocsibeálló szerepel. Mivel a bt.-nek erre az építményre nincs szükséges, hogyan lehet azt kivezetni? Átadhatja-e ingyenesen vagy minimális összegért a kültag részére (az ő háza udvarán áll)? Évekkel ezelőtt a kültag családi házába (ami telephely is egyben) különböző épületgépészeti berendezéseket vásároltak a bt. nevére, melyek szintén nullára leírtak. Jól jártak el annak idején? Hogyan történhet a kivezetés, a kültag részére az átadás?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. január 8-án (189. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3939
[…] gépkocsibeállót át kell vezetni a készletek közé, maximum a nyilvántartási értéken, azaz nulla értéken. A készletek közé kivezetett eszközt értékesíteni is lehet, meg lehet szüntetni, azaz le lehet bontani. Egyet nem lehet – különböző adók megfizetése nélkül – térítés nélkül átadni. Ha magánszemély (a kültag) felé történik az értékesítés, akkor az eladási árat a gépkocsibeálló szokásos piaci ára alapján kell meghatározni. (Az eladási ár meghatározásánál a helyet, a piaci viszonyokat, a másnak történő eladás lehetőségét stb. számításba kell venni.) Ha a gépkocsibeállót ténylegesen nem használják, értékesíteni sem lehet, akkor – az előbbiek dokumentálása mellett – le kell bontani, a bontás során visszanyert anyagokat azok piaci értékén készletre kell venni a bontási költség csökkentésével szemben. Ha a gépkocsibeállót térítés nélkül adják át a magánszemélynek, akkor a részére átadott gépkocsibeálló piaci értéke összegében a magánszemélynek összevonandó egyéb bevétele keletkezik, amely összeg után a 36 százalékos személyi jövedelemadón túlmenő 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie. A kérdés második részére nehezebb egyértelműen válaszolni, különösen arra, hogy annak idején helyesen jártak-e el. Az érdemi válaszhoz több információra volna szükség! Mi indokolta, hogy a kültag családi házába különböző épületgépészeti berendezéseket vásároltak (és valószínű, hogy a beszerelést is a bt. fizette)? Önmagában az, hogy a telephely a kültag lakóhelyével megegyezik, még nem indokolja az említett beruházást. Ha a családi ház egészét a bt. használta, és a használatért – a kültaggal kötött bérleti szerződés alapján – bérleti díjat fizetett, akkor a bérbeadó hozzájárulásával a bt. elvégeztethette a bérlemény beruházásnak minősülő korszerűsítését, mivel a korszerűsítés a bt. tevékenységét szolgálta, annak érdekében történt. Ha viszont nem ezért történt a különböző épületgépészeti berendezések beszerzése, akkor a bt. jogszabály-ellenesen járt el, és annak a rendezése alapvetően már nem számviteli feladat, annak […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. január 8-án (189. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3939
[…] gépkocsibeállót át kell vezetni a készletek közé, maximum a nyilvántartási értéken, azaz nulla értéken. A készletek közé kivezetett eszközt értékesíteni is lehet, meg lehet szüntetni, azaz le lehet bontani. Egyet nem lehet – különböző adók megfizetése nélkül – térítés nélkül átadni. Ha magánszemély (a kültag) felé történik az értékesítés, akkor az eladási árat a gépkocsibeálló szokásos piaci ára alapján kell meghatározni. (Az eladási ár meghatározásánál a helyet, a piaci viszonyokat, a másnak történő eladás lehetőségét stb. számításba kell venni.) Ha a gépkocsibeállót ténylegesen nem használják, értékesíteni sem lehet, akkor – az előbbiek dokumentálása mellett – le kell bontani, a bontás során visszanyert anyagokat azok piaci értékén készletre kell venni a bontási költség csökkentésével szemben. Ha a gépkocsibeállót térítés nélkül adják át a magánszemélynek, akkor a részére átadott gépkocsibeálló piaci értéke összegében a magánszemélynek összevonandó egyéb bevétele keletkezik, amely összeg után a 36 százalékos személyi jövedelemadón túlmenő 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie. A kérdés második részére nehezebb egyértelműen válaszolni, különösen arra, hogy annak idején helyesen jártak-e el. Az érdemi válaszhoz több információra volna szükség! Mi indokolta, hogy a kültag családi házába különböző épületgépészeti berendezéseket vásároltak (és valószínű, hogy a beszerelést is a bt. fizette)? Önmagában az, hogy a telephely a kültag lakóhelyével megegyezik, még nem indokolja az említett beruházást. Ha a családi ház egészét a bt. használta, és a használatért – a kültaggal kötött bérleti szerződés alapján – bérleti díjat fizetett, akkor a bérbeadó hozzájárulásával a bt. elvégeztethette a bérlemény beruházásnak minősülő korszerűsítését, mivel a korszerűsítés a bt. tevékenységét szolgálta, annak érdekében történt. Ha viszont nem ezért történt a különböző épületgépészeti berendezések beszerzése, akkor a bt. jogszabály-ellenesen járt el, és annak a rendezése alapvetően már nem számviteli feladat, annak […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
