Elengedett osztalék
Kérdés
Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. április 1-jén (218. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4521
[…] történő lemondás. Így az elhatározott osztalék miatti követelésnek a magánszemélyek részéről történő elengedése is ingyenes vagyonszerzést eredményez, amely a társaság számára illetékfizetési kötelezettséggel jár. Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján 2009. július 9-től mentes az ajándékozási illeték alól a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak az Szt. szerinti térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követelés elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése. Ebbe a mentességi körbe nem fér bele a magánszemélyeknek a társasággal szembeni követelés elengedése. Ide kapcsolódóan javasoljuk, hogy a magánszemély tulajdonosok az osztalékkifizetésről – az egyéb feltételek teljesülése mellett is – a számviteli beszámoló elfogadásakor csak akkor döntsenek, ha biztosított az osztalékkifizetés pénzügyi fedezete, azaz az osztalék – a személyi jövedelemadó, az egészségügyi hozzájárulás levonása után – ténylegesen kifizethető. Ha az osztalékkifizetés pénzügyi feltétele nem garantált, és emiatt esetleg később az osztalék miatti követelésükről le kell mondani, akkor a követelés elengedése miatti vagyonszerzést egyrészt illetékfizetési kötelezettség terheli, és előfordulhat az is, hogy az elengedett kötelezettség miatt a társaságnak még a társaságiadó-fizetési kötelezettsége is nő. (2010. január 1-jétől az elengedett kötelezettség összegével a társasági adó alapját nem lehet csökkenteni!) Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 231. számában – 2010.11.04.) Észrevétel: Olvasónk az elengedett osztalékkal kapcsolatos kérdésekre adott válaszunkhoz kapcsolódóan a következő észrevételt tette. A válaszadó előírná a tulajdonosoknak, hogy az osztalékkifizetés jövőbeni időpontja szerinti eseményekről előre tudjanak, de nem veszi észre, hogy tarthatatlan állapot, ha a tárgyév eredményeként rendeli kezelni a magyar szabályozás az osztalékot, holott annak kifizetése a tárgyévtől messze eltérhet. Így az osztalék mint látens tárgyévi saját tőke eseményként jelenik meg (kifizetni nem kell), ráadásul ha az eredményt meghaladó az osztalékmegállapítás (az eredménytartalék terhére), akkor a mérleg szerinti eredményt jellemző adat az eredménykimutatás legalján egy nulla lesz, ami egyáltalán nem jellemzi a vállalkozás tárgyévi mérleg szerinti eredményét. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! Hosszan lehetne vitatkozni az észrevételében leírtakkal és az azt tükröző sajátos szemlélettel. Az észrevételének a lényeges elemeire igyekszik csak a válaszadó reagálni. A számviteli törvény 1992-től hatályos előírása szerint a kifizetni szándékozott osztalékot (a tulajdonosok erről határozatot hoztak) a legfőbb szerv által elfogadott beszámolónak tartalmaznia kell. Ezt a Gt. korábbi és jelenleg hatályos előírása is megerősítette azzal, hogy az osztalékfizetésről (és nem az osztalékról) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat a taggyűlés, a közgyűlés. A számviteli beszámolót nyilvánosságra kell hozni. A közzétételre kerülő beszámolóval szemben alapvető követelmény, hogy az megbízható és valós összképet adjon – többek között – a gazdálkodó vagyonáról, a társaság saját tőkéjéről is. A beszámoló akkor felel meg ennek a követelménynek, ha a saját tőkét érintő döntésről, az adott esetben az osztalékfizetésről időben és hitelesen tájékoztat. Ezért ha megszületett a döntés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. április 1-jén (218. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4521
[…] történő lemondás. Így az elhatározott osztalék miatti követelésnek a magánszemélyek részéről történő elengedése is ingyenes vagyonszerzést eredményez, amely a társaság számára illetékfizetési kötelezettséggel jár. Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján 2009. július 9-től mentes az ajándékozási illeték alól a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak az Szt. szerinti térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követelés elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése. Ebbe a mentességi körbe nem fér bele a magánszemélyeknek a társasággal szembeni követelés elengedése. Ide kapcsolódóan javasoljuk, hogy a magánszemély tulajdonosok az osztalékkifizetésről – az egyéb feltételek teljesülése mellett is – a számviteli beszámoló elfogadásakor csak akkor döntsenek, ha biztosított az osztalékkifizetés pénzügyi fedezete, azaz az osztalék – a személyi jövedelemadó, az egészségügyi hozzájárulás levonása után – ténylegesen kifizethető. Ha az osztalékkifizetés pénzügyi feltétele nem garantált, és emiatt esetleg később az osztalék miatti követelésükről le kell mondani, akkor a követelés elengedése miatti vagyonszerzést egyrészt illetékfizetési kötelezettség terheli, és előfordulhat az is, hogy az elengedett kötelezettség miatt a társaságnak még a társaságiadó-fizetési kötelezettsége is nő. (2010. január 1-jétől az elengedett kötelezettség összegével a társasági adó alapját nem lehet csökkenteni!) Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 231. számában – 2010.11.04.) Észrevétel: Olvasónk az elengedett osztalékkal kapcsolatos kérdésekre adott válaszunkhoz kapcsolódóan a következő észrevételt tette. A válaszadó előírná a tulajdonosoknak, hogy az osztalékkifizetés jövőbeni időpontja szerinti eseményekről előre tudjanak, de nem veszi észre, hogy tarthatatlan állapot, ha a tárgyév eredményeként rendeli kezelni a magyar szabályozás az osztalékot, holott annak kifizetése a tárgyévtől messze eltérhet. Így az osztalék mint látens tárgyévi saját tőke eseményként jelenik meg (kifizetni nem kell), ráadásul ha az eredményt meghaladó az osztalékmegállapítás (az eredménytartalék terhére), akkor a mérleg szerinti eredményt jellemző adat az eredménykimutatás legalján egy nulla lesz, ami egyáltalán nem jellemzi a vállalkozás tárgyévi mérleg szerinti eredményét. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! Hosszan lehetne vitatkozni az észrevételében leírtakkal és az azt tükröző sajátos szemlélettel. Az észrevételének a lényeges elemeire igyekszik csak a válaszadó reagálni. A számviteli törvény 1992-től hatályos előírása szerint a kifizetni szándékozott osztalékot (a tulajdonosok erről határozatot hoztak) a legfőbb szerv által elfogadott beszámolónak tartalmaznia kell. Ezt a Gt. korábbi és jelenleg hatályos előírása is megerősítette azzal, hogy az osztalékfizetésről (és nem az osztalékról) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat a taggyűlés, a közgyűlés. A számviteli beszámolót nyilvánosságra kell hozni. A közzétételre kerülő beszámolóval szemben alapvető követelmény, hogy az megbízható és valós összképet adjon – többek között – a gazdálkodó vagyonáról, a társaság saját tőkéjéről is. A beszámoló akkor felel meg ennek a követelménynek, ha a saját tőkét érintő döntésről, az adott esetben az osztalékfizetésről időben és hitelesen tájékoztat. Ezért ha megszületett a döntés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
