Engedmény a felvásárlási jegy értékéből


Egy társaság őstermelőkkel termeltetési szerződést kötött termények felvásárlására 2009. évre vonatkozóan 2009 márciusában. A szerződés alapján felvásárlásra került a termény. A teljesítéstől számított 15 napon belül kiállításra került a 3 dátumos felvásárlási jegy, ahol a teljesítés időpontja az átvétel napja, a kiállítás napja a teljesítéstől számított 15 napon belül, fizetési határidő a szerződés alapesetét figyelembe véve a teljesítéstől számított 75 nap. A szerződés szerint a fizetési határidő alapesete azt jelenti, hogy amennyiben a társaság megkapja a továbbértékesített termény ellenértékét határidőre, úgy 75 napon belül kifizeti az őstermelőket. További kitétel a szerződésben a fizetési feltételek között, hogy abban az esetben, ha a továbbértékesített termény ellenértékét nem kapja meg a társaság határidőre, azaz késve fizetik ki az ellenértéket, úgy a társaság az ellenérték bankszámlájára érkezését követő 5. banki napon belül köteles kifizetni az őstermelőknek a felvásárlási jegyek ellenértékét. A továbbértékesített termények ellenértéke nem került megfizetésre határidőre a társaság részére, ezért a társaság és az őstermelők megállapodást kötöttek követeléselengedésre. Ez azt jelenti, hogy az őstermelő elengedi a társasággal szemben fennálló bruttó követelésének 2,68%-át, és ennek fejében a társaság saját pénzeszközeiből kiegyenlíti a felvásárlási jegyek értékét a határidő lejárta előtt. Számokkal alátámasztva: a termény nettó értéke 100 egység, a kompenzációs felár 12, a felvásárlási jegy bruttó összege 112. Az elengedett követelés 3. A fennmaradó 109 kifizetésre került pénztárból, bankból, összevezető levéllel. Kérdéseim: Az Áfa-tv. 204. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében helyesen gondolom-e, hogy a felvásárlási jegy így teljes mértékben kifizetettnek minősül, és az áfabevallásban levonásba helyezhető a 12 egység kompenzációs felár? A 0908-as bevalláson az őstermelőnek kifizetett összeg jelentésekor a fenti összegek közül melyiket kell bevallani? A 112-t vagy a 109-et? Az őstermelő szempontjából a fenti számok alapján mi számít bevételnek? A 109 vagy a 112? Az őstermelők esetében értelmezhető-e a követeléselengedés?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. június 24-én (223. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4635

[…] maradéktalanul megfizette volna, hiszen az elengedett követelés összegével megegyező bruttó ellenértékrész vitathatatlanul nem kerül kiegyenlítésre. Ilyen esetben – mivel a fent hivatkozott Áfa-tv.-beli rendelkezésben az adólevonási jog gyakorlására előírt megfizetettségi feltétel nem teljesül – a felvásárló nem helyezheti levonásba a kérdésben példaként szereplő 12 egység kompenzációs felárat. Az adólevonási jog – véleményünk szerint – csak akkor lehetne gyakorolható, ha a felek nem a követeléselengedésről kötnének megállapodást, hanem például a közöttük lévő termeltetési szerződést módosítanák úgy, hogy az eredetileg megállapodott ügyletértéket lecsökkentik a tervezett, elengedendő követelés összegével. E módosítás eredményeképpen az ügylet bruttó ellenértéke a példa szerinti 109-re változna, amelyet ha a felvásárló kifizet, azzal a benne foglalt 11,678 értékű kompenzációs felárat is megtéríti, következésképpen annak összegét már levonásba helyezhetné. Mivel az ügyletet kísérő bizonylatoknak (jelen esetben a felvásárlási okiratoknak) mindig a valós ügyletet kell tükrözniük/lekövetniük, egy ilyen megoldásnak - tekintve hogy az ügylet értéke változik – feltétele az is, hogy az érintett ügylet(ek)ről korábban kibocsátott felvásárlási okirato(ka)t a megváltozott értékre kell korrigálni. Ez a korrekció/módosítás az Áfa-tv. 168. §-a (2) bekezdésében és 170. §-ában előírtak figyelembevételével történhet. Összefoglalva: attól, hogy a termelő a követeléselengedéssel az eredetileg […]