Időbeli elhatárolás (eva)
Kérdés
A negyedévenként fizetendő evaelőleg megállapításánál figyelembe kell-e venni azokat a tételeket, amelyeket az éves zárás esetén aktív időbeli elhatárolásként kellene feltüntetni a beszámolóban? Ha például a szolgáltatás elszámolása negyedévente, de az adott negyedévet követő hónapban történik, számításba kell-e venni a még ki nem számlázott tételeket? Az érintett társaság kettős könyvvitelt vezet.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. február 10-én (237. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4903
[…] kötelező a számviteli előírások szerint könyvelni. Ilyen tételek azonban nemcsak az aktív időbeli elhatárolások között szerepelnek, hanem a passzív időbeli elhatárolások között is, amelyeket nyilvánvalóan számításba kell venni az eva alapja megállapítása során. A kérdésben példaként jelölt esemény azonban nem ilyen! Az Szt. 72. §-ának előírásából, a számviteli alapelvekből egyértelműen következik, hogy a szolgáltatásokat a teljesítés időszakában kell elszámolni, a szolgáltatónál árbevételként. Ez igaz akkor is, ha szolgáltatás folyamatos, és a szolgáltatás számlázása negyedévenként történik, az adott negyedévet követő hónapban. Az ily módon történő számlázást év végén sem lehet az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelni, év végén is a vevővel, a megrendelővel szemben könyvelendő árbevételként. Természetesen év közben is, és így a negyedévben elszámolt árbevétel része. Az Szt. 32. §-ának (1) bekezdése alapján – többek között - aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ilyen a bankbetétek, az értékpapírok után járó kamat, a járó osztalék, illetve a több időszakot (az adott esetben több negyedévet) átfogóan utólag kiszámlázásra kerülő szolgáltatás (például a november 1-jétől január 31-ig terjedő időszak bérleti díja, utólagos számlázás esetén). Az Szt. 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérlegfordulónap előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. február 10-én (237. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4903
[…] kötelező a számviteli előírások szerint könyvelni. Ilyen tételek azonban nemcsak az aktív időbeli elhatárolások között szerepelnek, hanem a passzív időbeli elhatárolások között is, amelyeket nyilvánvalóan számításba kell venni az eva alapja megállapítása során. A kérdésben példaként jelölt esemény azonban nem ilyen! Az Szt. 72. §-ának előírásából, a számviteli alapelvekből egyértelműen következik, hogy a szolgáltatásokat a teljesítés időszakában kell elszámolni, a szolgáltatónál árbevételként. Ez igaz akkor is, ha szolgáltatás folyamatos, és a szolgáltatás számlázása negyedévenként történik, az adott negyedévet követő hónapban. Az ily módon történő számlázást év végén sem lehet az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelni, év végén is a vevővel, a megrendelővel szemben könyvelendő árbevételként. Természetesen év közben is, és így a negyedévben elszámolt árbevétel része. Az Szt. 32. §-ának (1) bekezdése alapján – többek között - aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ilyen a bankbetétek, az értékpapírok után járó kamat, a járó osztalék, illetve a több időszakot (az adott esetben több negyedévet) átfogóan utólag kiszámlázásra kerülő szolgáltatás (például a november 1-jétől január 31-ig terjedő időszak bérleti díja, utólagos számlázás esetén). Az Szt. 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérlegfordulónap előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét […]
