Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. május 19-én (244. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5031

[…] kívül­álló számára is elfogadható módon dokumentálják, például az üzleti partnerekkel tartott, a cég tevékenységét bemutató rendezvény, esemény meghívójával, a résztvevők körének megjelölésével, a rendezvény programjával stb. A kérdés kapcsolatot keres a reprezentáció és a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés között. Természetesen a kettő között nincs kapcsolat, bár mindkettőnek része lehet az étkezés mellett más szolgáltatás igénybevétele is. Az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja az egyes meghatározott juttatások közé sorolja a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelmet is. Célszerűnek látszik a rendelkezést szó szerint értelmezni. Ha a cég a munkavállalóját kiküldetési rendelvénnyel (például) Budapestről vidékre a cég érdekében történő munkavégzésre kirendeli, akkor – a kirendelés időtartama függvényében – engedélyezheti, hogy munkavállalója vendéglátóhelyen ebédeljen, vacsorázzon, erről hozzon a cég nevére szóló számlát, amely számla szerinti ellenértéket részére a munkáltató megtéríti. Az így megtérített összeget a munkáltató a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolja el, és annak 1,19-szeresét adóalapnak tekintve fizeti meg a 16 százalékos személyi jövedelemadót és a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is. Idesorolandó az az eset is, amikor a munkatársak szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja is. Ez nem reprezentáció, hanem az egyes meghatározott juttatások közé tartozó adóköteles juttatás. A cég nevére szóló számla alapján a részvételi díjat az igénybe vett szolgáltatások költségei között, oktatási és továbbképzési költségként kell elszámolni, míg az étkezés áfát is magában foglaló díját a személyi jellegű egyéb kifizetések között (és adóköteles!). Üzleti ajándék Az Szja-tv. 3. §-ának 27. pontja szerint üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott, a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó ajándék. Ebből az elő­írásból egyértelműen következik, ha az ajándék piaci (áfát is magában foglaló) értéke meghaladja a minimálbér 25 százalékát, jelenleg a 19 500 Ft-ot, akkor az már nem minősül üzleti ajándéknak. Az ajándék üzleti ajándékként való kezelésének az értékhatáron túlmenően feltétele, hogy azt a juttató (a társaság) tevékenységével összefüggő üzleti kapcsolatok keretében (jellemzően a szállítók, a vevők, az üzleti partnerek mint magánszemélyek részére) adják. Amennyiben az ajándék üzleti ajándéknak minősül, akkor ezen ajándék áfát is magában foglaló bekerülési értékét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni az ajándék átadásakor, személyi jövedelemadó nem terheli, de annak a költségként elszámolt összegével a társasági […]