Ingatlan ingyenes használatba adása
Kérdés
"A" és "B" cég kapcsolt vállalkozások. "A" cég a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenesen használatba adja "B" cégnek. A Számviteli Levelek 149. számában a 3053. számú kérdésre adott válasz szerint "B" cég az ingatlan használati jogának értékét a rendkívüli bevételekkel szemben aktiválja, majd a rendkívüli bevételt időbelileg elhatárolja, az elhatárolást a használati jog után elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással azonos mértékben szünteti meg. A használati jog ingyenes átadása szolgáltatásnyújtásnak minősül, így áfaköteles. Az áfát átháríthatja-e "A" cég a "B" cégre? Ha igen, "B" cég levonásba helyezheti-e azt? Milyen bizonylatot kell ehhez kiállítani? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? Milyen korrekciók kapcsolódnak ehhez a társasági adóban? És a kapcsolt vállalkozásoknál?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. szeptember 8-án (250. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5140
[…] használatijog-alapításnak minimális a költsége, amelyet az ingyenes átadáskor rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. Az ingatlan ingyenes használatba adása történhet úgy is, hogy "A" cég az ingatlant véglegesen, térítés nélkül "B" cégnek átengedi. Ez esetben nincs használatijog-alapítás, nincs térítés nélküli használatijog-átvétel "B" cégnél, az ingatlant átvevő cégnél az ingatlant piaci értéken kell állományba vennie, "A" cégnek pedig a rendkívüli ráfordításokkal szemben kell az ingatlan könyv szerinti értékét kivezetnie. A használati jog értékesítése, térítés nélküli átadása eszközértékesítés (átadás) a számviteli előírások szerint, ugyanakkor az Áfa-tv. 13. §-ának (2) bekezdése szerint szolgáltatásnyújtás és mint ilyen áfaköteles. Az Áfa-tv. 159. § szerint az adóalany köteles a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kibocsátani, ha az adóköteles. Ez igaz a térítés nélküli szolgáltatásnyújtás esetében is. Az Áfa-tv. előírásai szerint a használati jog ingyenes átengedéséről az "A" cég által kiállított számlának tartalmaznia kell az adó alapját (a használati jog piaci értékét), a fizetendő áfát, és a főszabály szerint a számla a "B" cég nevére szól. Ezen számla alapján az "A" cég a fizetendő áfát bevallja, "B" cég pedig levonásba helyezheti a nevére szóló számla alapján, természetesen akkor, ha a térítés nélkül átvett használati jog adóköteles tevékenységét fogja szolgálni. Ezt a számlát (pontosabban a számlán lévő áfát) is könyvelni kell, "A" cégnél a "B" céggel szembeni követelésként, "B" cégnél az "A" céggel szembeni kötelezettségként, és indokolt, hogy azt a "B" cég pénzügyileg rendezze. (Az "A" cég által kibocsátott számla tehát az áfaelszámolás bizonylata, a fizetendő, illetve levonható áfát és annak alapját dokumentálja.) Az előbbiekhez hasonlóan kell eljárni akkor is, ha a használatbaadás az ingatlan térítés nélküli átadásával valósul meg. Ez esetben a számlán az áfa alapját a térítés nélkül átadott ingatlan piaci értéke jelenti, amely érték alapján kell a fizetendő, illetve levonható áfát meghatározni, könyvelni és pénzügyileg rendezni. Ha a pénzügyi rendezés elmaradna, mindkét esetben […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2011. szeptember 8-án (250. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5140
[…] használatijog-alapításnak minimális a költsége, amelyet az ingyenes átadáskor rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. Az ingatlan ingyenes használatba adása történhet úgy is, hogy "A" cég az ingatlant véglegesen, térítés nélkül "B" cégnek átengedi. Ez esetben nincs használatijog-alapítás, nincs térítés nélküli használatijog-átvétel "B" cégnél, az ingatlant átvevő cégnél az ingatlant piaci értéken kell állományba vennie, "A" cégnek pedig a rendkívüli ráfordításokkal szemben kell az ingatlan könyv szerinti értékét kivezetnie. A használati jog értékesítése, térítés nélküli átadása eszközértékesítés (átadás) a számviteli előírások szerint, ugyanakkor az Áfa-tv. 13. §-ának (2) bekezdése szerint szolgáltatásnyújtás és mint ilyen áfaköteles. Az Áfa-tv. 159. § szerint az adóalany köteles a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kibocsátani, ha az adóköteles. Ez igaz a térítés nélküli szolgáltatásnyújtás esetében is. Az Áfa-tv. előírásai szerint a használati jog ingyenes átengedéséről az "A" cég által kiállított számlának tartalmaznia kell az adó alapját (a használati jog piaci értékét), a fizetendő áfát, és a főszabály szerint a számla a "B" cég nevére szól. Ezen számla alapján az "A" cég a fizetendő áfát bevallja, "B" cég pedig levonásba helyezheti a nevére szóló számla alapján, természetesen akkor, ha a térítés nélkül átvett használati jog adóköteles tevékenységét fogja szolgálni. Ezt a számlát (pontosabban a számlán lévő áfát) is könyvelni kell, "A" cégnél a "B" céggel szembeni követelésként, "B" cégnél az "A" céggel szembeni kötelezettségként, és indokolt, hogy azt a "B" cég pénzügyileg rendezze. (Az "A" cég által kibocsátott számla tehát az áfaelszámolás bizonylata, a fizetendő, illetve levonható áfát és annak alapját dokumentálja.) Az előbbiekhez hasonlóan kell eljárni akkor is, ha a használatbaadás az ingatlan térítés nélküli átadásával valósul meg. Ez esetben a számlán az áfa alapját a térítés nélkül átadott ingatlan piaci értéke jelenti, amely érték alapján kell a fizetendő, illetve levonható áfát meghatározni, könyvelni és pénzügyileg rendezni. Ha a pénzügyi rendezés elmaradna, mindkét esetben […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
