Munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra


Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás


Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. július 5-én (268. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5502

[…] építése, építtetése és a lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedéllyel, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számlákkal; – lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőzően hat hónapon belül és azt követően 12 hónapon belül kiállított, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségigazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező – beépített - termékekről szóló számlával, valamint a más személy által elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylattal. Korszerűsítésnek minősül a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékosra cserélése, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségigazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségigazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni. Lakásvásárlás, -építés, -bővítés, -korszerűsítés esetében a méltányolható lakásigény mértékét is figyelembe kell venni. Erre vonatkozóan az Szja-tv. a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglaltak alkalmazását írja elő. A kormányrendelet 3. §-a szerint méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakásépítési (vásárlási) költsége a következő feltételeknek megfelel: A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együtt költöző családtagok számától függően a következő: – egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba; – három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba; – négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba. Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni Az előzőek alkalmazásánál, a padlóburkolat jellegétől függetlenül azt kell figyelembe venni, hogy – a félszoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert, – a szoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy egy lakás esetén egyszer, két szobaként kell figyelembe venni. Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a kormányrendelet szerinti építési átlagköltségét nem haladja meg. Az együtt lakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni. A támogatás alkalmazása szempontjából fiatal a házaspár, ha a kölcsön- (adásvételi) szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét. Az idézett rendelkezésben hivatkozott, jelenleg érvényes építésiköltség-összegek a következők: Szobaszám Budapesten (ezer forintban) Más helységekben (ezer forintban) 1 10 500 9 500 1,5 12 500 11 500 2 15 000 14 000 2,5 17 500 16 500 3 19 500 18 500 3,5 22 000 21 000 4 24 500 22 500 4,5 27 000 25 000 5 29 000 27 000 5,5 31 500 29 500 6 33 500 31 500 6,5 36 000 33 500 7 38 000 36 000 A lakáscélú munkáltatói támogatás hitelintézet útján történő folyósítása nemcsak egyszerűen a magánszemély folyószámlájára […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.