Veszteséges kft. vagyonvesztésének rendezése
Kérdés
A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Hosszabb ideje veszteséges. A jegyzett tőke 3 M Ft, az eredménytartalék -(mínusz) 16 M Ft. A tagok eddig 12 M Ft tagi kölcsönt fektettek be a társaságba. Járható út-e, hogy a tagi kölcsönt a társaság taggyűlési döntéssel apportként beviszi: 0,5 M Ft-ot a jegyzett tőkébe, 11,5 M Ft-ot a tőketartalékba? A megmaradt 4,5 M Ft tőkevesztést tagi kölcsönként vinnénk be a tőketartalékba. A társaságnak van 5 M Ft összegű kölcsöntartozása egy kft. felé. Megoldást jelentene-e, ha ez az összeg apportként lenne a társaságba bevonva? Van-e jobb megoldás? A jegyzett tőke leszállítását, majd felemelését valószínűleg két lépésben kellene elvégezni.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2013. május 30-án (286. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5872
[…] szerződésben (az azt alátámasztó taggyűlési határozatban) meghatározott értéken a társaságnál állományba kell venni. Mivel a jegyzett tőke emelése csak ezt követően lehetséges, a tagi követelés állományba vételét nem lehet tőkeemelésként könyvelni, ezért azt – mint a tulajdonossal (taggal) szembeni kötelezettséget – a kötelezettségek között kell szerepeltetni (T 3654 – K 4792).Az Szt. 35. §-ának (4) bekezdése alapján a társaságnál a jegyzett tőke (a törzstőke) felemelése miatti jegyzett tőke változását a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni (T 4792 – K 411).Amennyiben a tagi követelést részben a tőketartalékba kívánják helyezni a taggyűlési határozatban rögzített összegben, akkor a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával kell könyvelni a jegyzési érték és a névérték különbözetének összegében meghatározott és ténylegesen rendelkezésre is bocsátott tőketartalék-növekedést (T 4792 – K 412).A kérdésben szereplő adatok alapján a tulajdonosok 12 M Ft tagikölcsön-követelésüket apportálják (T 3654 – K 4792), amelyből a társasági szerződés módosításával 0,5 M Ft-tal a jegyzett tőkét, 11,5 M Ft-tal a tőketartalékot növelik (könyvelése a cégbejegyzés időpontjával: T 4792 – K 411, illetve T 4792 – K 412).Itt kell megjegyezni, hogy a kérdés szerinti 4,5 M Ft tagi kölcsön közvetlenül nem vihető be a tőketartalékba, még részben sem. Ez esetben is az előző bekezdésekben leírtak szerint kell eljárni. Célszerűnek az mutatkozik, ha a szóban forgó 4,5 M Ft összegű tagi kölcsönt – tagi kölcsönként – pénzben a társaság rendelkezésére bocsátják, és a tulajdonosok 16,5 M Ft összegű tagi kölcsönt apportálnak.A társaság egy másik kft.-vel szembeni 5 M Ft összegű kölcsöntartozását nem tudja a vesztesége rendezésébe bevonni, csak akkor, ha a másik kft. követeléséről lemond, illetve azt, mint követelést – a fentebb leírt módon – apportálja, de ezáltal a másik kft. is tulajdonossá válik. (Előbb-utóbb az 5 M Ft összegű befektetése után értékvesztést kell elszámolnia, és annak a tőketartalékba helyezett hányadára jutó értékvesztéssel a társasági adó alapját meg kell növelnie.)A vagyonvesztés 16 M Ft összegű, amelyet rendezni lehet a tőkeemeléshez kapcsolódóan tőketartalékba […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2013. május 30-án (286. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5872
[…] szerződésben (az azt alátámasztó taggyűlési határozatban) meghatározott értéken a társaságnál állományba kell venni. Mivel a jegyzett tőke emelése csak ezt követően lehetséges, a tagi követelés állományba vételét nem lehet tőkeemelésként könyvelni, ezért azt – mint a tulajdonossal (taggal) szembeni kötelezettséget – a kötelezettségek között kell szerepeltetni (T 3654 – K 4792).Az Szt. 35. §-ának (4) bekezdése alapján a társaságnál a jegyzett tőke (a törzstőke) felemelése miatti jegyzett tőke változását a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni (T 4792 – K 411).Amennyiben a tagi követelést részben a tőketartalékba kívánják helyezni a taggyűlési határozatban rögzített összegben, akkor a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával kell könyvelni a jegyzési érték és a névérték különbözetének összegében meghatározott és ténylegesen rendelkezésre is bocsátott tőketartalék-növekedést (T 4792 – K 412).A kérdésben szereplő adatok alapján a tulajdonosok 12 M Ft tagikölcsön-követelésüket apportálják (T 3654 – K 4792), amelyből a társasági szerződés módosításával 0,5 M Ft-tal a jegyzett tőkét, 11,5 M Ft-tal a tőketartalékot növelik (könyvelése a cégbejegyzés időpontjával: T 4792 – K 411, illetve T 4792 – K 412).Itt kell megjegyezni, hogy a kérdés szerinti 4,5 M Ft tagi kölcsön közvetlenül nem vihető be a tőketartalékba, még részben sem. Ez esetben is az előző bekezdésekben leírtak szerint kell eljárni. Célszerűnek az mutatkozik, ha a szóban forgó 4,5 M Ft összegű tagi kölcsönt – tagi kölcsönként – pénzben a társaság rendelkezésére bocsátják, és a tulajdonosok 16,5 M Ft összegű tagi kölcsönt apportálnak.A társaság egy másik kft.-vel szembeni 5 M Ft összegű kölcsöntartozását nem tudja a vesztesége rendezésébe bevonni, csak akkor, ha a másik kft. követeléséről lemond, illetve azt, mint követelést – a fentebb leírt módon – apportálja, de ezáltal a másik kft. is tulajdonossá válik. (Előbb-utóbb az 5 M Ft összegű befektetése után értékvesztést kell elszámolnia, és annak a tőketartalékba helyezett hányadára jutó értékvesztéssel a társasági adó alapját meg kell növelnie.)A vagyonvesztés 16 M Ft összegű, amelyet rendezni lehet a tőkeemeléshez kapcsolódóan tőketartalékba […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
