Céltartalék ki nem vett szabadságra


Vállalkozásunk eltérő üzleti évet választott. Az üzleti év mérlegfordulónapja: szeptember 30. A gazdálkodás velejárója, hogy a dolgozóknak lehet ki nem vett időarányos szabadságuk bármely hónap végén, így a mérlegforduló napján is. A szabadságokat a naptári év végéig kiadjuk. Jelenleg vállalkozásunk az időarányosan ki nem vett szabadságra elhatárolást készít, az összemérés elvének megfelelően. Az elhatárolással biztosítjuk, hogy a "szabadságok" értéke azon időszakra kerüljön elszámolásra, amely időszakban a munkavállaló által termelt hozamok keletkeznek. 2006-ban a SzAKmában megjelent cikk a ki nem vett szabadságok miatti céltartalékképzés szükségessége mellett érvel. Egyetértenek-e az elhatárolás képzésére vonatkozó gyakorlatunkkal, illetve mi a véleményük az idézett cikk indoklásával kapcsolatosan?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2013. június 20-án (287. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5898

[…] szabadságokat a naptári év végéig kiadják.Álláspontunk az, hogy a ki nem vett szabadságokra majd kifizetendő összeg és annak járulékai nem minősíthetők a mérlegfordulónappal lezárásra kerülő üzleti évet terhelő költségnek, ráfordításnak, így azok passzív időbeli elhatárolással történő elszámolása nem egyeztethető össze a számviteli alapelvekkel. Elsősorban az összemérés elvével (a bevételeknek megfelelő költségeket [ráfordításokat] kell számításba venni), az időbeli elhatárolás elvével (a gazdasági esemény csak egy üzleti évet érint).Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni a harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre. Az idetartozóként említett tételek egyikével sem azonosítható a ki nem vett szabadságokra képzett céltartalék. A hivatkozott cikk érvelésével – a valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet bemutatása érdekében – elvileg egyet lehet érteni, de a céltartalékként képzendő összeg meghatározását […]
Bejelentkezés


Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.