Feltételes tőkeleszállítás vagy valami más
Kérdés
Társaságunknál a tőke szerkezete kritikussá vált. 2012. 12. 31-én a saját tőke: -122 498; jegyzett tőke: 10 000; lekötött tartalék: 8005; eredménytartalék: 37 079; a mérleg szerinti eredmény: -177 582 E Ft. A tagi kölcsön: 139 639 E Ft. Ügyvédünk feltételes tőkeleszállítást javasol úgy, hogy a jegyzett tőkét csökkentsük -122 498 E Ft-tal, majd emeljük fel a tagi kölcsön apportálásával 132 498 E Ft-tal, így a jegyzett tőke nem fog változni. Hány közbenső mérleget kell készíteni? (A kérdező a könyvelési tételeket is ismerteti, helytelenül!) Az ügyvéd szerint, mivel a jegyzett tőke nem változik, csak számvitelileg kell a módosításokat elvégezni, és csak a feltételes tőkeleszállításról kell kétszer közleményt kiadni, valamint a taggyűlési határozatokat kell elkészíteni. Megoldható-e az, hogy a teljes tagi kölcsön összegéből a jegyzett tőkét emeljük, vagy egy része tőketartalék lehet? A közbenső mérleget közzé kell tenni? Van-e a tőkekorrekciónak adóvonzata?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2013. szeptember 19-én (292. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6018
[…] (Feltételezzük, hogy a lekötött tartalék kötelező jogszabályi előíráson alapul, így azt a veszteség rendezésébe nem lehet bevonni.)A Gt. 160. §-ának (1) bekezdése alapján a törzstőke leszállítására sor kerülhet a veszteség rendezése érdekében is. Ez az adott esetben is célszerű a minimális törzstőke összegéig, azaz 9500 E Ft-tal (T 411 – K 413, a törzstőke-leszállítás cégbírósági bejegyzése időpontjával). Ezt követően az eredménytartalék összege: -131 003 E Ft.Tekintettel a jelentős összegű tagi kölcsönre, a taggyűlés kétféle döntést hozhat. Az egyik a Gt. 120. §-a alapján az, ha társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteség fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára 131 003 E Ft összegben (T 384 – K 414). Ehhez azonban a tagi kölcsön összegét – valószínűleg – a kft.-nek vissza kell fizetnie.A másik az, hogy a tagok a Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbeli hozzájárulásként apportálják a társasággal szembeni tagi kölcsön nyújtása miatti követelésüket. A taggyűlés hatáskörébe tartozik annak eldöntése (a taggyűlési határozatban rögzítendő), hogy a nem pénzbeli hozzájárulásként a társaságba bevitt tagi kölcsön miatti követelésből mekkora összeggel növelik a törzstőkét, és mekkora összeget helyeznek a tőketartalékba. Természetesen a külső tőke bevonásával történő tőkeemeléssel a társasági szerződést módosítani kell, a tőkeemelést a cégjegyzéken keresztül kell vezetni. [A kérdés adatai alapján, az eddigiek figyelembevétele mellett: 131 003 E Ft-ot indokolt a tőketartalékba helyezni, a fennmaradó összeggel (8636 E Ft-tal) pedig a törzstőkét növelni (ezt kell tőkeemelésként a cégjegyzékbe bejegyezni). A tőkeemelés cégbírósági bejegyzését követően a tőketartaléknak az eredménytartalék javára történő átvezetésével (T 412 – K 413) szűnik meg az eredménytartalék veszteség miatti negatív egyenlege.A tagoknak a tagi kölcsön nyújtása miatti követelését – mint nem pénzbeli hozzájárulást – dokumentáltan a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ennek a részletszabályait, a társaságnál történő könyvelésének a módját részletesen ismertettük a Számviteli Levelek 288. számában az 5916. kérdésre adott válaszban.A közbenső […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2013. szeptember 19-én (292. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6018
[…] (Feltételezzük, hogy a lekötött tartalék kötelező jogszabályi előíráson alapul, így azt a veszteség rendezésébe nem lehet bevonni.)A Gt. 160. §-ának (1) bekezdése alapján a törzstőke leszállítására sor kerülhet a veszteség rendezése érdekében is. Ez az adott esetben is célszerű a minimális törzstőke összegéig, azaz 9500 E Ft-tal (T 411 – K 413, a törzstőke-leszállítás cégbírósági bejegyzése időpontjával). Ezt követően az eredménytartalék összege: -131 003 E Ft.Tekintettel a jelentős összegű tagi kölcsönre, a taggyűlés kétféle döntést hozhat. Az egyik a Gt. 120. §-a alapján az, ha társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteség fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára 131 003 E Ft összegben (T 384 – K 414). Ehhez azonban a tagi kölcsön összegét – valószínűleg – a kft.-nek vissza kell fizetnie.A másik az, hogy a tagok a Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbeli hozzájárulásként apportálják a társasággal szembeni tagi kölcsön nyújtása miatti követelésüket. A taggyűlés hatáskörébe tartozik annak eldöntése (a taggyűlési határozatban rögzítendő), hogy a nem pénzbeli hozzájárulásként a társaságba bevitt tagi kölcsön miatti követelésből mekkora összeggel növelik a törzstőkét, és mekkora összeget helyeznek a tőketartalékba. Természetesen a külső tőke bevonásával történő tőkeemeléssel a társasági szerződést módosítani kell, a tőkeemelést a cégjegyzéken keresztül kell vezetni. [A kérdés adatai alapján, az eddigiek figyelembevétele mellett: 131 003 E Ft-ot indokolt a tőketartalékba helyezni, a fennmaradó összeggel (8636 E Ft-tal) pedig a törzstőkét növelni (ezt kell tőkeemelésként a cégjegyzékbe bejegyezni). A tőkeemelés cégbírósági bejegyzését követően a tőketartaléknak az eredménytartalék javára történő átvezetésével (T 412 – K 413) szűnik meg az eredménytartalék veszteség miatti negatív egyenlege.A tagoknak a tagi kölcsön nyújtása miatti követelését – mint nem pénzbeli hozzájárulást – dokumentáltan a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ennek a részletszabályait, a társaságnál történő könyvelésének a módját részletesen ismertettük a Számviteli Levelek 288. számában az 5916. kérdésre adott válaszban.A közbenső […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
