Pénzügyilízing-szerződés az új Ptk. szerint


2014. március 15-ével hatályba lépett az új Ptk., amely a korábbi Ptk.-tól eltérően tartalmazza a pénzügyilízing-szerződéssel kapcsolatos előírásokat is. Mivel az Szt. értelmező rendelkezése szerint a pénzügyi lízing a Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés alapján létrejött ügylet, a pénzügyilízing-szerződéssel kell a pénzügyi lízing számviteli elszámolását alátámasztani. Számomra úgy tűnik, hogy a pénzügyi lízing számviteli elszámolásához szükséges információkat nem tartalmazza az új Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés. Jól látom-e, hogy a pénzügyilízing-szerződéssel megalapozható a pénzügyi lízing számviteli elszámolása? Vagy esetleg további kiegészítések szükségesek a lízingszerződésben?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. szeptember 4-én (311. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6406

[…] indokolás összeolvasása a pénzügyilízing-szerződésre vonatkozóan – talán mások számára is – elegendő ismeretet ad, de nem ad választ arra, hogy a lízingtárgy gazdasági élettartamát – kívülállók számára is elfogadható módon – ki határozza meg (a szerződő felek?), hol kell rögzíteni a szerződéskötéskori piaci értéket, ha a lízingdíjak összege csak a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét fedezi, milyen formában térül meg a lízingtárgy beszerzésével kapcsolatos költségek finanszírozása költségei­nek (elsősorban a kamatnak) a fedezete.Az új Ptk. pénzügyi lízingre vonatkozó szabályainak gyakorlatba való átültetését, a gyakorlati alkalmazást jelentősen megkönnyítené, egyértelművé tenné, ha megfogalmazásra kerültek volna olyan előírások is, amelyek a lízingtárgy használatba, majd tulajdonba adásával, esetleg visszavételével, a lízingdíj tartalmával stb. kapcsolatosak.Véleményünk szerint a pénzügyilízing-szerződésben kell rögzíteni – és erre a törvényi előírásnak utalnia kellene – a lízingtárgy használatba adásával kapcsolatosan, hogy– mennyi a lízingtárgy piaci értéke a szerződésben meghatározott pénznemben;– a lízingtárgyat a lízingbe vevő a befektetett eszközök között vegye állományba a szerződésben rögzített – a lízingbeadáskori – piaci értéken;– az áfa felszámítása szempontjából, a lízingtárgy a lízing futamideje végén átmegy a lízingbe vevő tulajdonába, vagy erről csak később döntenek;– mennyi a lízingdíj (abból mennyi a törlesztés és mennyi a kamat) törlesztésenként részletezve, mivel az azonos összegű lízingdíjból mindig más összegű a törlesztőrészlet, illetve a kamat, a kamatszámítás módszerét (a pénzügyi lízing valójában eszközben nyújtott kölcsön, amelyet egyrészt vissza kell fizetni, törleszteni, másrészt a kölcsön után kamatot kell fizetni, csökkenő összegben) stb.Az új Ptk. azonban ezekről nem rendelkezik, nem határoz meg a pénzügyilízing-szerződéssel szemben olyan követelményeket, amelyek elsősorban elszámolási, adózási szempontból lényegesek. Az új Ptk. ezen hiányossága – véleményünk szerint – áthidalható, mivel az új Ptk. pénzügyilízing-szerződésre vonatkozó szabályai is diszpozitívak, ami lehetőséget ad a törvényből kimaradt témáknak a két fél közötti szerződésben történő szabályozására.Kérdés természetesen az, hogy a szerződő felek is így gondolják-e? Ha nem, akkor indokolt – az egyértelmű és egységes végrehajtás érdekében – ezekkel és még néhány egyéb témával az új Ptk. rendelkezéseit módosítani, illetve ha a Ptk. nem módosítható, akkor ezeket más törvényben (például a számviteli törvényben) szabályozni.LízingdíjAz új Ptk. csak azt szabályozza, hogy a lízingbe vevő a lízingdíjat a szerződésben meghatározott időszakonként előre köteles megfizetni. Arra az időre pedig, amely alatt a lízingbe vevő a lízingtárgyat – a saját érdekkörén kívül felmerült okból – nem használja, lízingdíjat nem kell fizetnie. Korábban már utaltunk arra, hogy a lízingdíjhoz kapcsolódóan mit kellett volna még szabályozni.A pénzügyilízingbe-adás számviteli elszámolásaA számviteli elszámolás bizonylata – a pénzügyilízing-szerződés mellett – a lízingbeadó által kiállított számla. A számlának a lízingtárgy piaci értékét kell tartalmaznia, az áfa felszámításával, ha a lízingtárgy a futam­idő végén átmegy a lízingbe vevő tulajdonába (a gyakorlatban zárt végű lízingnek nevezik), az áfa felszámítása nélkül, ha a lízingtárgy tulajdonjogáról csak később döntenek (nyílt végű lízing).Ezt a pénzügyilízing-szerződésben indokolt rögzíteni, mivel ettől függ, hogy a lízingbeadáskor számítják fel az áfát, vagy később a tőketörlesztő részletekre.A szerződés felmondásaSzámviteli, adózási szempontból lényeges, hogy a pénzügyilízing-szerződés megszűnését hogyan dokumentálják. Az új Ptk. erre vonatkozó szabályainak hiányát – a törvény diszpozitív jellegéből adódóan – a két fél közötti pénzügyilízing-szerződésben kell rögzíteni.Nyilvánvalóan, ha a lízing futamidejének végén szűnik meg a szerződés, a lízingtárgy tulajdonjogának rendezésével kapcsolatos feladatokat kell elvégezni.Ha felmondással szűnik meg, akkor a lízingtárgynak vissza kell kerülnie a lízingbe adóhoz, ami ugyanazt igényli, mint a lízingbeadás, csak negatív előjellel (helyesbítő számla, piaci érték, áfa).Ha károkozás miatt szűnik meg, a lízingtárgy megsemmisül, az erre vonatkozó törvényi szabályozás is hiányzik.A lízingszerződés felmondásának számviteli elszámolásaA lízingszerződést felmondhatja a lízingbe adó, de a lízingbe vevő is. Ez utóbbi esetben erről a lízingbe adót írásban értesítenie kell.A lízingszerződés felmondása […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.