312. Számviteli Levelek / 2014. szeptember 18.

TARTALOM

6419. kérdés Határátlépés bizonylatolása
Egy kereskedelmi cég ("A") árukészletét egy másik (nem szállítmányozó) céggel ("B") szállíttatja ki megrendelőihez "B" cég autóin. A "B" cég autóin - szállítás közben - más cégek árui is megtalálhatók. "A" cég mivel tudja a kiszállítás tényét igazolni? Az áruk kiszállítására vonatkozóan "A" cégnek semmilyen bizonylata nincsen. A szállítólevelet és a menetlevelet ki vezeti, ki őrzi? Ha a kiszállításkor "A" cég azonnal kiállítja a számlát, és "B" cég a számlával együtt viszi az árut, kell-e átadás-átvétel a felek között?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6420. kérdés Otthoni telefon használata
A munkavállaló a telefonját cégügyekben használja. Milyen módon térítheti meg a cég a telefonköltségét (otthoni, nem mobil)?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6421. kérdés Ingatlanok értékcsökkenési leírása
Társaságunk saját tulajdonú ingatlanait bérbe adja. A Tao-tv. 1. számú mellékletének 7. pontja alapján 5%-os értékcsökkenést érvényesít. Ha a bérleti szerződés megszűnik, mikor indokolt megváltoztatni az értékcsökkenési leírást a Tao-tv., illetve az Szt. esetében?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6422. kérdés Értékcsökkenés elszámolásának hiánya
Több éve működő társaság könyvelését vettük át 2014-től. A tárgyi eszközökre csak a Tao-tv. szerint számolták el az értékcsökkenést. Nagy értékű eszközökről van szó. Ha elszámolták volna az értékcsökkenést, veszteséges lett volna a vállalkozás. Tudjuk, hogy ez nem jogszerű, de hogyan folytassuk az értékcsökkenés számviteli elszámolását? Egy összegben 2014-ben, vagy 2014-től kezdjük el évente elszámolni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6423. kérdés Új első fokú adóhatósági eljárás
Az adóhatóság 2013-ban a 2010-es év néhány hónapjára áfaellenőrzést tartott. A jogerős másodfokú határozatot - jogorvoslati eljárásban - hatályon kívül helyezték, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezték. Időközben a cég az adóhiányt és a késedelmi pótlékot megfizette. El kell számolni az adóhiányt és a szankciókat? A befizetett összeget az adóhatósággal szembeni követelésként kell kimutatni? Amennyiben ennek ellenére el kell számolni (2010. évre jelentős hiba), indokolt a nem vizsgált időszakokra önellenőrzést is végrehajtani, vagy várjuk meg az új eljárás eredményét?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6424. kérdés Egészségügyi szolgáltató-e a gyógyszertár?
A gyógyszertár egészségügyi szolgáltatónak minősül-e? (A szakképzési törvény adómentes kategóriaként használja.)
Kapcsolódó tárgyszavak:
6425. kérdés Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata
Az adóhatóság 2013. 12. 14-i II. fokú jogerős végzésével áfahiányt állapított meg 2008-2009. évekre. (A NAV szerint szójabeszállítónk - kereskedőcég - nem rendelkezett az áruval, amit nekünk iratokkal szerződés szerint leszállított, és bankszámlájukra átutalással kifizettünk.) A végzéssel szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet adtunk be, illetve kértük a végrehajtás felfüggesztését a per végéig. A bíróság kérelmünknek helyt adott, az első tárgyalásra 2014. március hónapban kerül sor. 2013. évre el kell számolni ezt az adóhiányt? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tétellel?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6426. kérdés Fejlesztési tartalék feloldása
Fejlesztési tartalékot képeztünk. Gépet vásárolunk, amelynek a gyártására szerződtünk. A gép gyártása során többször is előleget fizettünk. A beruházásra adott előleg megfizetésével egy időben feloldható a fejlesztési tartalék? Ha már a gép készültségi foka megállapítható, akkor befolyásolja a feloldhatóságot? A fejlesztési tartalékot mikor kell feloldani? Amikor beruházásként könyvelünk egy értékcsökkentő tételt, illetve annak aktiválásakor, vagy a lényeg, hogy év végén feloldásra kerüljön?
6427. kérdés Visszaküldött hibás termék számlázása
Cégünk összeszerelő tevékenységéhez termékeket vásárol egy kft.-től. A hibás termékeket időközönként visszaküldi szállítólevéllel a kft.-nek. Szabályos-e az az eljárás, ha a visszáru értékéről cégünk állítja ki a számlát, tehát értékesíti a selejtes terméket a szállító cégnek? Erre azért van szükség, mert a kft. jóváíró számla kiállítása esetén nem tudna megfelelni az Áfa-tv. azon követelményeinek, hogy az eredeti beszerzésről kiállított számlára hivatkozzon.
Kapcsolódó tárgyszavak:
6428. kérdés Adózás előtti eredménycsökkentés adomány címen
A Tao-tv. 3. számú melléklet B) fejezet 17. pontja szerint elismert költség a közhasznú szervezetnek adott adomány, az ott meghatározott igazolás megléte esetén. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja alapján a közhasznú szervezetnek adományozási szerződés keretében adott adomány 20%-a az adományozónál adóalap-csökkentő tételként érvényesíthető. Nem egyértelmű számomra, hogy a két előírás szinte ugyanolyan kritériumok felsorolása mellett más fogalmat használ (igazolás/adományozási szerződés), emiatt van-e tartalmi eltérése a két nyomtatványnak, vagy ez csak formai és elnevezési szempontból különböző. Illetve lehetséges-e csak igazolás alapján elismert költség mellett a 20%-os adóalap-csökkentés is?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6429. kérdés Bérleti díj elengedése
A kft. ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytat. A bérlők 90%-a magánszemély, akik nem egyenlítik ki a bérleti díjról szóló számlát. Felszólításainkra (tértivevényes levél, telefon) az volt a reakció, hogy akkor sem tudnak fizetni, ha bepereljük őket. Mit tudunk tenni? Leírhatjuk a követelést behajthatatlanként? Milyen adóvonzata lehet?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6430. kérdés Társas vállalkozások közötti kölcsön
Mi a helyes számviteli és adózási eljárás a társas vállalkozások egymás közötti kölcsöneinek elszámolásával kapcsolatosan, ha kamatmentesen adják és kapják?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6431. kérdés Társasház megosztása
"A" kft. a beruházáshoz adta a telket. "B" kft. ráépítés címén elvégezte a beruházást, és még tagi befizetéssel egy magánszemély is van a körben. "A" kft., "B" kft. és a magánszemély meghatározott arányában osztozik a felépült 7 lakásos társasházon. A földhivatal bejegyezte a tulajdoni hányadokat. Hogyan kell könyvelni? Kell-e és ha igen, milyen számlát kell kiállítani a "B" kft.-nek?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6432. kérdés Védjeggyel kapcsolatos elszámolások
A szerződés szerint a magánszemély a védjegyjogosult (licencadó), a kft. a licencvevő, a védjegyhasználatra készült hasznosítási szerződés. A védjegy közösségi védjegy. A licencdíj évi 500 000 forint, ami minden naptári évre esedékes. A szerződés szerint, a védjegyhasználati jogért a rendszeres díjon felül a licencvevő megfizeti a védjegy hazai és nemzetközi regisztrációs díját, a fenntartási díjat és minden egyéb hatósági díjat. A védjegy iparjogvédelmi fogalom, nem tartozik a szerzői jog alá. Ha nem szerzői díj a kifizetett összeg, mihez tartsam magamat? Ez évben a védjegyjogosult szerződés alapján határozatlan időre bérbe adja a kft.-nek a védjegyet védjegyhasználati díj címén. Ehhez kapcsolódóan el kell számolni a Szabadalmi Hivatal javára történő igazgatási szolgáltatási díjat, és minden EU-s bejegyzéssel kapcsolatos költséget, mert az a bekerülési érték része. Minek kell minősíteni a szerződést: bérbeadásnak vagy közvetített szolgáltatásnak?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6433. kérdés Tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzés nélkül
A kft. saját tőkéje tőkevesztés miatt - két egymást követő üzleti évben - nem érte el a cégbíróságon bejegyzett 3000 E Ft-ot, ezért a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy 2013. évben a jegyzett tőkét 500 E Ft-ra csökkentik. Az új társasági szerződést a tulajdonosok jóváhagyták, azt a jogi képviselő útján elektronikusan a cégbíróság részére megküldték. A 2013. évi beszámoló készítése során folyamatos tájékoztatást kértünk az ügyvezetőtől a tőkeváltozással kapcsolatosan. A válasz az volt, hogy a jogi képviselő nem kapott a cégbíróságtól visszajelzést. Az ügyvezetőtől utasítást kaptunk arra, hogy állítsuk össze a beszámolót a leadott cégbírósági anyag szerint. A tulajdonosok a beszámolót 500 E Ft jegyzett tőke összeggel fogadták el. A beszámoló közzététele megtörtént. 2014. június 19-én kiderült - a cég jogi képviselője megállapította -, hogy nem történt meg a tőkeleszállítás cégjogi rendezése, emiatt a tulajdonosok a tőkét pótbefizetéssel oldják meg, a társasági szerződés átdolgozásával. Az előbbiekből következő problémát hogyan lehet feloldani, rendezni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6434. kérdés Költségátalány tartozáskénti rögzítése
Kérem, értelmezzék, hogy a behajtási költségátalány tartozásként rögzíthető-e akkor is, ha az tételesen ütközik az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontjával, miszerint azt a jogosult nem tette ismertté, elszámolttá, ezért az nem fizetendő?
Kapcsolódó tárgyszavak:
6435. kérdés Értékcsökkenési leírás elszámolásának sajátos módszere
Az ingatlanvásárláshoz kapcsolódó hitelkamatot, valamint a devizahitel árfolyamveszteségét az aktiválás után is figyelembe lehet venni az értékcsökkenési leírás elszámolásánál, az Szt. 52. §-ának (3) bekezdése alapján?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6436. kérdés Személygépkocsi beszerzési értéke
A kft. 2012-ben új személygépkocsit vásárolt. A személygépkocsi után megfizette a cégautóadót (azt csak a vállalkozás érdekében használta). A személygépkocsi beszerzési értéke elszámolható-e a Tao-tv. 7. §-a (1) és (11)-(12) bekezdése, 4. §-a 18., 34/a. pontja szerinti társaságiadó-alap csökkentő tételként 2012. évben? A társaságiadóalap-csökkentő tételként elszámolt fejlesztési tartalékot személygépkocsi vásárlására is felhasználhatja?
6437. kérdés Visszlízing esetén a beszerzésre adott előleg
Egyéni vállalkozó ügyfelem 35 ezer euróért vásárolt egy termelőeszközt, amelyre 3500 euró előleget fizetett. Az ügyfél 11 M Ft + áfáért értékesítette a lízingbe adónak, amelyet a lízingbe adó bank ugyanilyen összegben pénzügyi lízingként számlázott az ügyfélnek. Első díjként kifizették a bank számlája szerinti ellenérték 20%-át és a teljes ellenértéket terhelő áfát. A lízingbe vevő így kifizeti a lízingbe adó felé a teljes lízingdíjat, és kifizette a beszerzéssel kapcsolatosan adott előleget is. A lízingbe adó pedig az előleggel csökkentett összegét fizette meg a szállítónak (9765 E Ft-ot), és kap - áfa nélkül - 10 850 E Ft-ot. A bank nem hajlandó a szállítónak adott előleget sem megfizetni az egyéni vállalkozónak, sem a lízingdíjfizetésnél teljesítésként számításba venni. Így jogtalanul gazdagodik. Hogyan lehet a szállítóval szemben kimutatott kötelezettséget rendezni? Hogyan lehet rábírni a bankot, hogy a szállítónak a beszerzéskor kifizetett előleget átvállalja? Ez egy olyan konstrukció, ahol a lízingbe vevő az előlegnek megfelelő összeget elveszíti, a lízingbe vevő pedig megnyeri?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6438. kérdés Térítésmentesen átadott mérőeszköz
Egészségügyi termékek kereskedelmével foglalkozó cég az árut EU-s partnertől szerzi be. Belföldön csak kiskereskedőknek értékesít szerződés alapján. A szerződésben van mennyiséghez kapcsolódó, közvetlenül adott árengedmény és meghatározott mennyiséghez utólag adott árengedmény, általában negyedéves elszámolással, pénzügyi értesítő levél kiküldésével. A szerződés tartalmazza még az áru értékesítéséhez tartozó mérőeszköz térítésmentes átadását a kiskereskedőknek, amelyet a külföldi szállító helyesbítő számlával megtérít a kft.-nek. A térítésmentesen átadott mérőeszköz elszámolásának mi a helyes gyakorlata és milyen adóvonzata van? A mennyiséghez kötött árengedmény elszámolásának melyek a jogszabályi feltételei?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére