320. Számviteli Levelek / 2015. február 19.
TARTALOM

Fuvarozó vállalkozás vagyunk. Szakmai közösségünket élénken foglalkoztatják a külföldi fuvarozókat is érintő, németországi kötelező minimálbér alkalmazási feltételei. Ezen szabály szerint a 8,5 euró/óra díjazás kötelezően alkalmazandó a Németországban bármely formában végrehajtott fuvarműveletkor. Kérdéseink a következők:
1. -Minden műveletre – rakodás, tranzit, kabotázs fuvar stb. – vonatkozik-e a német rendelkezés?
2. -Hol, miként és hogyan kell bejelentkezniük a magyar fuvarozóknak, hogy jogszerűen tevékenykedjenek Németország területén?
3. -Mit vigyen magával a sofőr, amivel dokumentálja a német rendeletnek való megfelelést?
4. -Miként értékeljük e vonatkozásban alvállalko­zóinkat?
5. -Hogyan értelmezzük az órabérre vonatkozó rendelkezést, például a havibérben elszámolt alkalmazottjainkra?
6. -Mit jelent a bruttó 8,5 euró óradíj, ezt Magyarországon hogyan számoljuk nettóra? Magyar vagy német előírás szerint?
7. -Miként szerepeljen a járulékszámításnál ez a gazdasági esemény?
8. -Milyen hazai bejelentkezési, dokumentálási kötelmei vannak a fuvarozóknak a magyar hatóságok felé? Kell-e külön elszámolást adni a magyar hatóság számára?

Mérlegképes könyvelő kötelező továbbképzése vállalkozási szakon milyen tananyagból (adózás, számvitel, szakmai...), hány kreditpont megszerzését írja elő? Miből hány kreditpontot kell megszerezni egy évben?

Az új Ptk. 3:185. §-ának (1) bekezdéséhez kapcsolódó kérdésünk, hogy a jövőben fizetendő osztalék arányának meghatározásánál a társasági szerződéssel, vagy ilyen szabályozás hiányában egy taggyűlési döntéssel eltérhetnek-e a tagok a vagyoni hozzájárulás arányától?

Kiva-adózás alá tartozó kft. 2013. és 2014. években is kiva szerint adózik. 2013-ban fejlesztési tartalék feloldására került sor, a 2013. évben beszerzett tárgyi eszközökre vonatkozóan. Ezek a beruházások pénzügyileg is teljesültek, tehát 2013-ban csökkentették a kiva alapját. Ez nem jelent kétszeres figyelembevételt, növeli-e a kiva adóalapját?

Ingatlannal rendelkező ügyfelünk ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Időszakos elszámolású szerződéseket kötött a bérlőivel. A megállapodás szerint a vonatkozó időszakot megelőző hó 15-én állítja ki a számlát, a teljesítési idő és a fizetési határidő pedig a vonatkozó időszak első napja. (A 2014. 12. 15-én kiállított számlán a teljesítési idő 2015. 01. 01., és a számviteli teljesítés [a bérbeadás hónapja] is január.) Ez esetben mit tekinthetünk a vállalkozó által teljesített, a vevő által elismert követelésnek? Azt mikor kell könyvelni? A példa szerinti számlát ki kell-e mutatni követelésként 2014. 12. 31-én, ha a vevő nem fizeti meg az ellenértéket 2014-ben? És ha megfizeti?
A kérdező a kérdésekre adható válaszok függvényében elemzi az eredménykimutatásra gyakorolt hatást, és arra a megállapításra jut, hogy pusztán a számla kiállításának dátumával változhatna a könyvelés megítélése, ami nyilvánvalóan elkerülendő. További részletezés helyett néhány probléma, amire utal a kérdező: mi lenne, ha 2014-re nem könyvelnének, de a vevő 2014-ben fizet, vagy ha könyvelnék, majd az árbevételt időbelileg elhatárolnák, ha fizetett a vevő, 2015-ben könyvelnek, ha nem fizetett 2014-ben?

Egy építőipari cég Budapesten állandó jellegű, iparűzési adó alá tartozó tevékenységet végez. Emellett egyszerre több vidéki munkát is végez 2014. november-2015. január időszakban, ezek viszont ideiglenes jellegűek (180 nap alattiak). Ha 2015. februárban bevallja és befizeti (ahogyan kell) a vidéki önkormányzatokhoz az "ideiglenest", akkor azt melyik időszakban vonhatja le az "állandóból"? Az egészet a 2015-ös adóból, vagy megosztva, a 2014-re jutót a 2014-ből, a 2015-re jutót a 2015-ből?

Az új Ptk. hatálya alatt működő kft. társasági szerződése nem jogosítja fel a taggyűlést arra, hogy a veszteség fedezetére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A veszteség fedezetére a tagok önkéntesen, saját elhatározásból teljesíthetnek-e pótbefizetést, függetlenül attól, hogy a társasági szerződésben ilyen előírás nincs?

A társaság 10 millió Ft értékben hitelt vett fel, amelynek biztosítékául értékpapír-óvadéki szerződés keretében 10 millió Ft fedezeti értékben elismert, 10 millió Ft-ért vásárolt (de 7 millió Ft névértékű) tőke- és hozamvédett értékpapír szolgál. Az óvadéki szerződés szerint az értékpapír kamata az óvadékul történő lekötés időtartama alatt a bankot illeti, és a szerződés biztosítékaként óvadékként szolgál. Az értékpapírt egyéb követelésként a 36. számlacsoportban, vagy értékpapírként a 37. számlacsoportban kell kimutatni? Az értékpapír hozamát hogyan kell rendezni? Évenként a banktól kért kimutatás alapján, vagy az óvadék felszabadulásakor egy összegben? Vagy soha nem is kerül a társasághoz?

A kft. magánszemély tagja üzletrészét független félnek névértéken értékesíti. Szerzési érték a névérték volt. A kft. nem tartozik a "korábbi" tulajdonosnak. A kft. azonban jelentős szabad eredménytartalékkal rendelkezik, így az üzletrész piaci értéke nagyobb, mint a szerződés szerinti eladási ár. Kinek és mikor keletkezik jövedelme az ügyleten? Mikor kell a jövedelmet terhelő adót megfizetni?

Saját üzletrész bevonását határoztuk el. A bejegyző végzés bizonyosan csak 2015-ben fog jogerőre emelkedni. Elszámolható-e a saját üzletrészre 2014-ben értékvesztés? Indoka az volna, hogy a saját üzletrész bevonásra kerül, megszűnik egy hónapon belül.

Hogyan kell számlázni 2015-ben az ingatlant forgalmazó cégnek, ha 2010-től az adókötelezettséget választotta a lakóingatlannak nem minősülő és a lakóingatlannak minősülő ingatlan bérbeadására, továbbá ugyanezen ingatlan értékesítésére? Az öt év elteltével, 2014. 12. 31-ig kilép ezen ügyletek áfaköréből. Ingatlanokat épített és vásárol eladás céljából, árukészletként tartja nyilván, egyetlen ingatlant sem helyezett üzembe saját használatra. A használatbavételi engedélynél a 2 év eltelt. Beszerzéskor az áfát visszaigényelte. A készleten maradt ingatlanokat milyen áfateherrel tudja értékesíteni?

Egy magyarországi társaság saját tevékenységi körében végez K+F tevékenységet. A társaság a K+F költségeit az immateriális javak között aktiválja. A helyi adóról szóló 1990. évi C. tv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az adóalap-csökkentő tételként tudja elszámolni többek között az anyagköltséget, illetve az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségét. A helyi adóról szóló törvény fogalmi meghatározásánál az 52. § 37. pontja az Szt. 78. §-ának (2) bekezdésére utal, ami alapján az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékével lehet az iparűzési adó alapját csökkenteni. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének fogalmát a Htv. 52. § 25. pontja a Tao-tv. 4. §-ának 32. pontjára hivatkozva határozza meg, mely közvetlen költségbe az anyagköltség is beletartozik. A fentiek alapján a K+F-hez felhasznált anyagköltség kétszer csökkenti a helyi iparűzési adó alapját, egyszer mint anyagköltség, másodszor mint a K+F közvetlen költségének része?

A belföldi társaság (adományozó) 2010. 12. 06-án kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására írásbeli szerződést kötött egy kiemelkedően közhasznú nonprofit kft.-vel (támogatott). A szerződő felek megállapodtak abban, hogy a 2010. év során az adományozó 3 millió Ft támogatást ad a támogatott részére. Az adományozó az említett szerződésben arra is kötelezettséget vállalt, hogy a támogatást 2010-ben és az azt követő 3 évben évente legalább egy alkalommal azonos vagy növekvő összegben ellenszolgáltatás nélkül adja. Az adományozó által aláírt szerződést december 6-án az adományozott részére megküldték, de azt az adományozott csak 2011. év elején írta alá, és január végén jutott vissza az adományozóhoz, emiatt a 2011. február 3-án átutalt adományt már nem lehetett 2010. évre elszámolni. A támogatott fél jogi képviselője a támogatási szerződést az adományozó kérésének megfelelően módosította (alapév 2011. lett 2010. helyett), amelyet a támogatott fél kézjeggyel nem látott el, mivel az aláírt szerződés alapján az 2010. évre vonatkozik. A 2011-ben átutalt adomány elismeréséről, elszámolhatóságáról a támogatott írásbeli nyilatkozatot tett, nem hivatkozott a 2010. évi szerződésre. Az adományozott által alá nem írt módosított szerződéssel a tartós támogatás 2014. évben lejárt. A 2011-ben átutalt támogatást a támogatott visszaigazolta, a 2012. évben átutalt támogatás első részletét nem, a második részletét visszaigazolta, a 2013. évi átutalást nem, a 2014-ben átutalt összeget pedig a támogatott visszautalta. Az adományozó folyamatosan megkísérelte az adományszerződés dátumának rendezését, de kísérletei eredmény nélkül jártak. Az adományozó mikor jár el helyesen a Tao-tv. szerinti adóalap-kedvezmény igénybevételénél?

Hogyan kell könyvelni a munkahelymeg­őrző támogatást? A kapott támogatás szabadon felhasználható. Amikor megérkezik: T 384 – K 98. Más tennivalóm nincs?

Cégünk megrendelést kapott informatikai program fejlesztésére, amelyet saját dolgozókkal és saját eszközökkel végezne el. A megrendelő tájékoztatása szerint ez K+F tevékenységbe sorolható, de ennek megítélésében bizonytalanságaink vannak. Az informatikai program fejlesztése milyen feltételek teljesülése esetén minősülhet K+F tevékenységnek? Kérjük tájékoztatásukat a saját tevékenységi körben, de megrendelésre végzett K+F tevékenység helyes számviteli elszámolására!