323. Számviteli Levelek / 2015. április 16.

TARTALOM

6612. kérdés Mezőgazdasági támogatások elszámolása
A mezőgazdasági társaságok különféle, jogszabályon alapuló támogatásokban részesülnek tevékenységükhöz kapcsolódóan. A támogatások igénylésére a tárgyév első felében kerül sor, de a pénzügyi rendezése nem történik meg teljes egészében a tárgyévben, a támogatás jelentős hányadát a tárgyévet követő évben folyósítják. A támogatáshoz kapcsolódó költségeket, ráfordításokat a tárgyévben elszámolják. Ezek a támogatások - összegüket tekintve - általában jól tervezhetők, de az is előfordul, hogy eltérés van a végleges elszámoláskor, továbbá előfordul az is, hogy bár jár a támogatás, de nem jut, illetve befagyasztották az adott támogatást. Amennyiben a tárgyévre vonatkozó támogatás utalására a mérlegkészítés időpontjáig nem kerül sor, azt az Szt. 77. §-ának (3) be­kezdése alapján el kell-e számolni egyéb bevételként? Értelmezésünk szerint az egyéb bevételkénti elszámolásnak a feltétele az igénylés és az, hogy a tárgyévhez kapcsolódjon a támogatás, de a mérlegkészítésig történő pénzügyi rendezés nem feltétel. Egy adóhatósági állásfoglalás szerint a mérlegkészítésig történő pénzügyi rendezésnek is meg kell felelni, ami szerintünk nincs összhangban a számviteli törvény előírásával. Kérjük állásfoglalásukat a helyes elszámolás megítélése érdekében!
6613. kérdés Családbarát-támogatás jóléti célra
Vállalkozásunk családbarát vállalkozás pályázaton nyert összeget (vissza nem térítendő, elő­finanszírozott) a dolgozók gyermekeinek játszószoba és tanulószoba kialakítására, valamint céges összetartás étel- és italfogyasztására. Hogyan számoljuk el a támogatást és a felmerülő kiadásokat? Jól gondoljuk, hogy az áfa nem vonható le?
6614. kérdés Pénztárgép használata csomagküldő szolgálatnál
Kell-e pénztárgépet használni a csomagküldő szolgálatnál, ha nem üzlethelyiségben, hanem a cég székhelyén történik az eladás?
6615. kérdés Pénztárgép a fogorvosnál
Kell-e pénztárgépet használnia a fogorvosnak?
6616. kérdés Ügyvédi iroda könyvvezetése
Ügyvédi irodának kötelező-e kettős könyvvitelt vezetnie, vagy vezethet egyszeres könyvvitelt 2015. január 1-jével? Milyen speciális szabályok vonatkoznak az ügyvédi irodára?
6617. kérdés Üzletrész-ajándékozás
A Számviteli Levelek 317. számában a 6506. kérdésre adott válasznak azon kitételét nem tartja a levélíró elfogadhatónak, hogy az Itv. 17. §-a nem veszi ki az illetékfizetési kötelezettség alól az üzletrész ajándékozását. Ez ugyanis önmagában igaz, de azt sem írja sehol a törvény, hogy az üzletrész-ajándékozásra nem vonatkoznak a 17. § (1) bekezdésében írt, személyi alapon biztosított mentességi okok.
6618. kérdés Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás
A Tao-tv. 1. számú mellékletének 9. pontja szerint bizonyos eszközökre 50%-os értékcsökkenés érvényesíthető. A számviteli törvény szerint az értékcsökkenés elsőként meghatározott mértéke csak indokoltan változtatható. [Például ha egy eszköznek 10%-os amortizációs kulcsa volt, az csak akkor módosulhat, ha az eszköz használatában változás következik be (pl. műszakszámváltozás)]. A Tao-tv.-ben nincs ilyen kitétel. Azaz például, ha egy 2012-ben beszerzett eszközt eddig 14,5%-os kulccsal értékcsökkentettek, akkor 2014-ben nincs akadálya az 50%-os kulcs alkalmazásának?
6619. kérdés Adóalap-növelés bírság címen
Gyorshajtás miatt kiszabott belföldi, illetve külföldi helyszíni bírságról nincs határozat. Jól gondoljuk, hogy nem kell megnövelni e bírságokkal a társaságiadó-alapot?
6620. kérdés Importtevékenység "alvállalkozói"
A Számviteli Levelek 318. számában a 6519. kérdésre adott választ nem értem. A Ptk. a 6:257. §-tól a fuvarozási szerződésről szól, vagyis a fuvarozási szerződést nem lehet vállalkozási szerződésnek tekinteni? Azt is írják, hogy az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával a Ptk. szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ha a megbízóval kötnek szerződést, ami tartalmazza, hogy igénybe vesznek alvállalkozót, akkor ez nem tekinthető vállalkozási szerződésnek? Mikor mondható ki a szerződéses kapcsolat? Kérem, segítsenek értelmezni a problémámat, hisz sok olyan vállalkozói szerződés van, ahol az egyik fél igénybe veszi a másik vállalkozó szolgáltatását, és mindhárom fél tudja, hogy kinek mi a dolga!
6621. kérdés Magánszemély ingatlan-bérbeadása
Többen is észrevételezték a 6583-as kérdés kapcsán, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után sem a kifizetőnek, sem a magánszemélynek nem kell 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetnie.
6622. kérdés Számlák bejelentése PTSZLAB nyomtatványon
Be kell-e jelenteni hetente a számlákat a PTSZLAB nyomtatványon azoknak az értékesítést végzőknek, akiknek nem pénztárgépes bevételük keletkezik?
6623. kérdés Földutak kátyúzása
Az önkormányzat a kiskerti földutak kőzúzalékos kátyúzását végzi. A tevékenységet karbantartásnak vagy felújításnak számolja el?
6624. kérdés Elhatárolt veszteség figyelembevétele a kiva-alapnál
A 6573-as szakmai válasz szerint a kiva-alany a 2014-ben beszerzett 2000 E Ft tárgyi eszköz értékének megfelelő összeggel akkor csökkentheti a 2014. adóévi adóalapját, ha a beruházás ellenértékét 2014-ben kifizette. Kérdésünk, hogy nincs-e évszámelírás a Számviteli Levelek válaszában a 2014. évi adóalapra vonatkozóan (nem 2015-évet akartak-e írni?), mivel a KIVA tv. 20. § (11) bekezdése szerint a tárgyévi beruházás értékével csak a következő évek (pl. 2015, 2016 stb.) adóalapja csökkenthető?
6625. kérdés Tárgyi eszközök felértékelése - beolvadás
Beolvadó társaság felértékeli tárgyi eszközeit. A befogadó társaság a felértékelt összeget tekinti bruttó értéknek, és ez alapján számolja el az értékcsökkenést?
6626. kérdés Jövedelem védettségi szint helyreállítása esetén
2012. 05. 15-én egy magánszemély "erdő, legelő" megnevezésű külterületi ingatlant vásárolt 49 M Ft-ért, amelyet még ebben a hónapban, haszonbérleti szerződés keretében, 15 éves határozott időtartamra bérbe is adott egy kft.-nek. A magánszemély a vételárat a haszonbérlő kft. által előre fizetett 52 M Ft haszonbérleti díjból fizette ki. A kft. a magánszemély hozzájárulásával a bérelt ingatlanra jelzálogjogot alapított, és kölcsönt vett fel egy takarékszövetkezettől. A kölcsön összege volt a fedezete az előre megfizetett bérleti díjnak. 2014. 12. 09-én a kft. a haszonbérleti szerződést azonnali hatállyal felbontotta, mivel az erdő művelése veszteséges volt, és így nem tudta a kölcsönt törleszteni. Az azonnali hatályú felmondást a haszonbérbe adó magánszemély azzal a feltétellel fogadta el, hogy jogosult ugyan a kapott haszonbérleti díjat kártalanításként megtartani, de ebből a kft. jelzáloggal terhelt tartozását, 36 M Ft-ot a magánszemélynek kell kiegyenlítenie a kft. helyett. Ez 2014 decemberében megtörtént. Az ügylet kapcsán keletkezik-e jövedelme a magánszemélynek? Hogyan kell kezelni a fenti ügyletet a kft.-nél? A magánszemély 2014. december 9-én az "erdő, legelő" elnevezésű külterületi ingatlanát értékesítette, az XY Nemzeti Park Igazgatósága vette meg 68 M Ft-ért. (A magánszemély ebből rendezte, fizette ki a kft. kölcsönét!) Az értékesített ingatlan ellenértéke a vételi árajánlatban megfogalmazottak szerint adómentes bevételnek minősül, mert a védett területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény hatálya alá tartozik, kisajátításra tervezett. Keletkezik-e a magánszemélynél jövedelem?
6627. kérdés Értékesített üzletrész szerzési értéke
A 20 M Ft jegyzett tőkéjű kft. - ahol a tulajdonviszonyok: két magánszemély 2,5-2,5 M Ft, egy társaság 15 M Ft tulajdoni résszel rendelkezett - átalakul 5,5 M Ft alaptőkéjű zrt.-vé, oly módon, hogy a korábbi 14,5 M Ft jegyzett tőke az átalakuláskor az eredménytartalékba került. Az átalakulás következtében új tulajdoni részesedések keletkeztek: a két magánszemély 2,7-2,7 M Ft, a társaság 0,1 M Ft összegben. Ezt követően a magánszemélyek megvásárolták a társaság 100 E Ft névértékű tulajdonrészét 700-700 E Ft-ért. Az Szja-tv. 77/A. §-a alapján ekkor nem keletkezett jövedelmük. Az egyik magánszemély most meg szeretné vásárolni a másik magánszemély üzletrészét 19 M Ft-ért. Mekkora összeget lehet ebből levonni mint üzletrészszerzési értéket az üzletrészt eladó magánszemély jövedelmének megállapításakor?
6628. kérdés Egyesülés esetén vagyonmérleg-tervezet
"A" magánszemély 100%-os tulajdonában áll "B" kft. és "C" kft. A "D" kft.-ben 25% a "B" kft., 55% a "C" kft. és 20% a magánszemély részesedése. A "D" kft. saját tőkéje negatív. A "D" kft. beolvad "B" kft.-be, amelyben nem kíván tulajdonos lenni "C" kft., új tulajdonos sem lép be, a magánszemély sem akarja növelni a befektetését. Vagyonátértékelés nem történik. A beolvadás során "B" kft. saját tőkéje és ezen belül minden tőkeelem pozitív előjelű, eredménytartaléka elbírja a beolvadó társaság negatív saját tőkéjét (a "D" kft. tulajdonosai vagyonkiadásra nem tarthatnak igényt a saját tőke elvesztése miatt). A jogutód "B" kft. egyesülési vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopában kivezetésre kerül "C" kft. és "A" magánszemély "D"-ben lévő üzletrésze: jegyzett tőke csökken az eredménytartalékkal szemben, "B" kft. üzletrésze: jegyzett tőke csökken a befektetett eszközzel szemben. A tőkeelemek átrendezésére nem kerül sor. A jogutód "B" kft. vagyonmérlegének nyitó oszlopában a jegyzett tőke megegyezik "A" magánszemély korábbi befektetésével, a többi tőkeelem a jogelődök és a "különbözetek" oszlop megfelelő sorainak összegével. Helyesen értelmezem a vonatkozó törvényi előírásokat?
6629. kérdés Nem használt nyomdaipari gép bérleti díja
A nyomdaipari kft. 4 éve bérel egy nyomdaipari gépet. 2014-ben meghalt az ügyvezető, a felesége vette át az ügyvezetést. Azóta nem végzik a nyomdaipari tevékenységet, de a gépet - ettől függetlenül - a szerződés szerint bérelni kell. Havonta fizeti a kft. a bérleti díjat, levonjuk az áfát, a bérleti díjat költségként könyveljük. A szerződés az év végén jár le, a gépet maradványértéken számlázzák, ezt követően értékesíteni kívánják. A bérleti díj maradhat-e a költségek között? Az áfát le lehet vonni?
6630. kérdés El nem ismert reklám-közzétételi költség
Társaságunknak havonta kb. 900 E Ft költsége keletkezik egy nagy internetes transznacionális szolgáltatótól. Mivel más reklámköltségünk nincsen, illetve nem haladja meg a havi 2500 E Ft-ot, reklámadó-kötelezettségünk nincs. Növelni kell-e a társaságiadó-alapot 2014. adóévben ettől a szolgáltatótól származó reklámköltséggel, mivel ők nem magyar vállalkozás, és nem fizetnek reklámadót? A megállapodásunk a szolgáltatóval nagyon régóta él, de szerződésünk nincs velük, illetve annak idején csak regisztrálni kellett, és azóta küldik a számlát.
6631. kérdés Szomszédos piac
Egy cégcsoport tagjait különböző gazdasági társaságok alkotják, melyeknek ugyanazon 3 magán­személy a tulajdonosa. A kkv-minősítéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a tevékenység szomszédos piacon történő folytatását hogyan kell értelmezni? Az "A" vállalkozás termelőtevékenységet végez; a "B" vállalkozás könyvelési, pénzügyi, munkaügyi tevékenységet, döntően az "A" társaság részére; a "C" vállalkozás fuvarozási tevékenységet, döntően szintén az "A" társaság részére, anyagbeszerzéshez, illetve termékértékesítéshez kapcsolódóan. Ebben az esetben "A", "B" és "C" vállalkozások kapcsolódó vállalkozásoknak minősülnek-e a 2004. évi XXXIV. törvény értelmében, ugyanis a szomszédos piac fogalmi meghatározását tekintve az általuk végzett tevékenységek a termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan nem az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkednek el, de végső soron a "B" és "C" társaságok tevékenysége az "A" társaság tevékenységéhez kapcsolódik?
6632. kérdés Üzleti vagy cégérték leírása
A megkezdett üzleti vagy cégértéket eddig el lehetett számolni a kezdés évében is. Ez is változik 2015-től, azaz azt is csak 10%-kal lehet ezentúl amortizálni?
6633. kérdés K+F közvetlen költsége adóalap-csökkentés
A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja értelmezéséhez kérnék segítséget. Egy kft. pályázati forrásból megvalósuló kutatási-fejlesztési tevékenységet végez, 70%-os támogatási intenzitás mellett. A több éven át megvalósuló projekt tartalmaz ipari kutatást és kísérleti fejlesztést is. A kísérleti fejlesztés közvetlen önköltsége aktiválásra kerül, így ebben az esetben az elszámolt értékcsökkenés és ennek arányában elszámolt bevétel különbözetét adóalap-csökkentő tételként vesszük figyelembe. Az ipari kutatás esetében a közvetlen költséghez rendelhető adóévben kapott támogatás, juttatás összegének értelmezésével kapcsolatosan lenne kérdésem. Figyelembe kell-e venni támogatásként az adott évben befolyt projekthez kapcsolódó előleget, amit kötelezettségként tartunk mindaddig számon, amíg annak elszámolása nem történik meg, így az sem ismert előre, hogyan oszlik meg ipari kutatásra, és kísérleti fejlesztésre ez az összeg? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha adott évben felmerült közvetlen költség elszámolására a következő adóévben kerül sor, így a támogatásként befolyt összeg előző évi és tárgyévi költségek utólagos finanszírozására szolgál?
6634. kérdés Földhasználati és haszonélvezeti jog törlése
A szőlőműveléssel foglalkozó társaság tevékenységét olyan földterületen végzi, ami nem a saját tulajdona. A földet 99 évre szóló földhasználati jog és 25 évre szóló haszonélvezeti jog alapján használja. A földhasználati jog az alakuláskor apportként került a társaságnál a vagyoni értékű jogok közé, amelynek jelenlegi könyv szerinti értéke közel 30 M Ft. A 2013. évi CXXII. és CCXII. törvény alapján az illetékes Megyei Kormányhivatal Járási Földhivatala határozatával 2014. július 30. nappal törölte az ingatlan-nyilvántartásból a társaság javára bejegyzett használati jogát, valamint haszonélvezeti jogát. A társaság a hatóság döntésének jogszerűségét vitatja, ezért keresetlevelet nyújtott be a bírósághoz. A 2014. évi beszámoló elkészítésekor javasoltam, hogy ezeket az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a könyvekből ki kell vezetni mint terven felüli értékcsökkenést. A tulajdonos vitatja e vagyonvesztésnek az elszámolását. Ha a jogok kivezetésével nem értenek egyet, úgy gondolom, legalább céltartalékot kellene képezni. Mi a helyes megoldás?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére