Osztalékkötelezettségből részesedésszerzés
Kérdés
"A" kft. magánszemély tulajdonosaival szemben 50-50 egység jóváhagyott osztalék miatti kötelezettséget tart nyilván. A magánszemélyek ezen követelésük apportálásával tőkét emelnek "B" társaságban. A társaság kötelezettsége "B" társasággal szemben áll fenn. A tranzakció következtében a magánszemélyeknél az osztalékkövetelésből részesedés keletkezik. A magánszemélyeknek meg kell-e fizetniük az osztalékból származó jövedelmet terhelő 16 százalékos személyi jövedelemadót? (Az esetleges eho-kötelezettségtől tekintsünk el.) Véleményem szerint csak az adózott osztalékkal lehet "B" társaságban tőkét emelni.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. június 4-én (326. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6677
[…] időpontjában a társasággal szemben a társasági jogok gyakorlására jogosult. A magánszemély tag tehát osztalékra jogosult, ha a osztalékfizetés feltételei teljesülnek, de nem követelhet osztalékot. Ez esetben csak a tagi jogviszony alapján követelheti az osztalék kifizetését, de e követelését apportálni nem tudja.Az új Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése alapján nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A jóváhagyott osztalék esetében az adós nem értelmezhető, mivel az osztalékot a legfőbb szerv hagyja jóvá, a társaság azt csak kötelezettségként kimutatja.A magánszemély tag csak a személyi jövedelemadóval, az egészségügyi hozzájárulással csökkentett összegben jogosult az osztalékra. Mivel a 16 százalékos személyi jövedelemadót és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. június 4-én (326. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6677
[…] időpontjában a társasággal szemben a társasági jogok gyakorlására jogosult. A magánszemély tag tehát osztalékra jogosult, ha a osztalékfizetés feltételei teljesülnek, de nem követelhet osztalékot. Ez esetben csak a tagi jogviszony alapján követelheti az osztalék kifizetését, de e követelését apportálni nem tudja.Az új Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése alapján nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A jóváhagyott osztalék esetében az adós nem értelmezhető, mivel az osztalékot a legfőbb szerv hagyja jóvá, a társaság azt csak kötelezettségként kimutatja.A magánszemély tag csak a személyi jövedelemadóval, az egészségügyi hozzájárulással csökkentett összegben jogosult az osztalékra. Mivel a 16 százalékos személyi jövedelemadót és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
