Exportértékesítés iparűzési adója
Kérdés
Cégem a Csehországban vásárolt és ott tárolt termékeket értékesíti magyar, szlovák és cseh vásárlói részére. Van cseh, szlovák és magyar adószáma is. A kereskedelem minden folyamata (megrendelések felvétele, szállítmányozás intézése, kapcsolat a külföldi és magyar vevőkkel, marketing stb.) Magyarországon történik. Csehországban alvállalkozóval végezteti a raktározási szolgáltatást. Nem létesített telephelyet Csehországban. A cseh, illetve szlovák partnerek részére történő értékesítés exportárbevételnek számít a magyarországi helyi iparűzési adó szempontjából, vagy ezt nem is kell Magyarországon bevallani? Ha be kell vallani, akkor helyes-e, ha az exportértékesítésre jutó ELÁBÉ-t arányosítással számoljuk ki? Mikor keletkezik az iparűzésiadó-bevallási, -előlegfeltöltési, -előlegfizetési kötelezettség, ha az eltérő üzleti év április 1-jétől március 31-ig tart?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. június 4-én (326. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6678
[…] ekképp a Htv. szerinti nettó árbevételnek, valamint a helyi iparűzési adó alapjának is.A Htv. 39. §-ának (7) bekezdése szerint "az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a számvitelről szóló törvény szerinti exportértékesítés nettó árbevételét számol el". E megfogalmazásból az következik, hogy pontosan meg kell határozni azt, hogy mely árukat értékesítették külföldinek (azaz mely áru értékesítése után számoltak el exportértékesítés nettó árbevételét), s ezen áruk ELÁBÉ-ja mennyi. Az arányosítás tehát nem fogadható el a nettó árbevétel-csökkentő ELÁBÉ (közvetve a vállalkozási szintű adóalap) kimunkálása során. Ha a vállalkozásnak Magyarországon a székhelye szerinti településen kívül más településen vagy külföldön nincs telephelye, akkor a Htv. 39. §-ának (2) bekezdése szerinti adóalap-megosztási kötelem nem terheli, tehát a teljes, vállalkozási szintű adóalap után a székhelye szerinti településen kell az adókötelezettséget teljesítenie.A naptári évtől eltérő üzleti évet választó iparűzésiadó-alanyok helyi iparűzési adóban fennálló adóbevallási, előlegfizetési, előlegfeltöltési kötelezettsége teljesítésének határnapját az Art. határozza meg. Ha az üzleti év (mely azonos az adóévvel) április 1-jétől a következő év március 31-ig tart, akkor az iparűzésiadó-bevallást az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig, azaz augusztus 31-ig kell benyújtani az illetékes önkormányzati adóhatósághoz [Art. 6. számú melléklete 3. pontjának a) […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. június 4-én (326. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6678
[…] ekképp a Htv. szerinti nettó árbevételnek, valamint a helyi iparűzési adó alapjának is.A Htv. 39. §-ának (7) bekezdése szerint "az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a számvitelről szóló törvény szerinti exportértékesítés nettó árbevételét számol el". E megfogalmazásból az következik, hogy pontosan meg kell határozni azt, hogy mely árukat értékesítették külföldinek (azaz mely áru értékesítése után számoltak el exportértékesítés nettó árbevételét), s ezen áruk ELÁBÉ-ja mennyi. Az arányosítás tehát nem fogadható el a nettó árbevétel-csökkentő ELÁBÉ (közvetve a vállalkozási szintű adóalap) kimunkálása során. Ha a vállalkozásnak Magyarországon a székhelye szerinti településen kívül más településen vagy külföldön nincs telephelye, akkor a Htv. 39. §-ának (2) bekezdése szerinti adóalap-megosztási kötelem nem terheli, tehát a teljes, vállalkozási szintű adóalap után a székhelye szerinti településen kell az adókötelezettséget teljesítenie.A naptári évtől eltérő üzleti évet választó iparűzésiadó-alanyok helyi iparűzési adóban fennálló adóbevallási, előlegfizetési, előlegfeltöltési kötelezettsége teljesítésének határnapját az Art. határozza meg. Ha az üzleti év (mely azonos az adóévvel) április 1-jétől a következő év március 31-ig tart, akkor az iparűzésiadó-bevallást az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig, azaz augusztus 31-ig kell benyújtani az illetékes önkormányzati adóhatósághoz [Art. 6. számú melléklete 3. pontjának a) […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
